A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-01 / 18. szám

I„Akinek nincs érzéke a művészetekhez, az nem teljes ember, annak üres az élete." (Kodály Zoltán) óruskultúránk, amely már annyi emberben ébresztette fel a muzsika szeretetét, pár év óta hanyatlásnak indult. Egymás után szűntek meg, hallgattak el énekkaraink (lásd Pozsonypüspöki, Egerszeg, Nagymegyer, Galánta stb.) Kihalt volna az emberekből a dalolás vágya, vagy egyéb okai lennének az elsorvadásnak? Ahogy elnézem a Csemadok szimői énekkarának lelkes, tiszta szívből éneklő tagjait, megnyugtató érzés tölt el. Nem, a dal szeretete nem halt meg, legalábbis ezekben az emberekben él. Az énekkar 1959. februárjában alakult, nagyobbrészt a szimői EFSZ tagjaiból, de nem hiányoznak közülük a helyi nyolcéves középiskola pedagógusai sem. Szabó Margit tanítónő, aki még két évvel ezelőtt a bratislavai Magyar Népművészeti Együttes tagja volt, új munkahelyén is eredményes munkát fejt ki az énekkarban. 'Az első lépések nehezen mentek. Bizony sok munkába került, amíg sikerült rávezetni a kórus tagjait a közös éneklés örömeire Első szereplésük a Csemadok járási dal és táncünnepélyén volt Kamocsán. Igaz, hogy akkor még csak húszan voltak, de így is megérdemelt sikert arattak. Trelaj Géza, az énekkar vezetője sokéves tapasztalattal rendelkező, rátermett, szakmailag jól felkészült karvezető. Az б kitartó munkájának köszönhető, hogy a ma már 40 tagot számláló, szépen fejlődő énekkar ez évben a Csemadok országos dal- és táncünnepélyén is bemutatja tudását. Az eddigi műsoruk is bizonyltja, hogy jól átgondolt, rendszeres munka folyik az énekkarban. A népdalfeldolgozások mellett nem feledkeztek meg a mozgalmi dalokról sem. Német Samorinsky István „Két gömöri népdal"-át, Adám Jenő népdalfeldolgozásait, a Magyar Népművészeti Együttes műsorából ismert Munkásindulót még a műit évben tanulták be. Jelenleg az országos dal- és táncünnepély közös számait, Suchon: Aká si mi krásna, a Szél zúg c. ukrán népdalt. Bárdos Lajos: Táncol a rózsám c. népdalfeldolgozását tanulják. Az énekkar további sikeres munkájának érdekében van néhány javaslatom: Szimő, amint megállapítottam, népművészeti hagyományokban gazdag falu. Nem hiányozhatnak tehát az énekkar műsorából a helyi népdalok sem. Ezeknek felkutatása és megőrzése is az énekkar feladata. A régi szimői népdalokat kellene felkutatni és azokból egy csokorra valót műsorra tűzni. Nem gondolok itt népdalfeldolgozásra, hanem csak egyszólamú népdalcsokorra. Téves az a nézet, hogy csak a négyszólamú éneklés művészi. Ne féljenek az egyszólamú énekléstől. A népdal egyszólamúságában érvényesül a legközvetlenebbül, s a legszebb úgy, ahogy a nép maga dalolja. Továbbá a zene hallgatására, a zene élvezésére való képesség kifejlesztése, valamint a kórus technikai felkészültségének továbbfejlesztése érdekében nagyon üdvös lenne, ha a régi mesterek kórusmüveiből is választanának egyet, természetesen olyat, amely nem haladja meg a kórus erejét.. A szimői énekkar jó úton halad. Minden előfeltétele megvan arra, hogy az országos dalos találkozókon is megállja majd a helyét. Az énekkar további munkájához sok-sok sikert kfvánunk, és kérjük, véssék emlékezetükbe Kodály Zoltán szavait: mi fejleszti jobban az egymásra utalt közösség tudatát, mint a karéneklés, míg az egyéni szereplés vajmi gyakran hiúságot, elbizakodottságot hoz létre. A karban, bár — szárhos, a legkisebb is — mindenki érzi, hogy csak egy csepp a tengerben, nélküle is megvannak, de egynek hibája mindent elronthat. Egyéni felelősség közös munkában, mi nevelhet jobban szocializmusra? ÄG TIBOR aMATESZ Lite» mise - légibb bemutatója Peter Karvaának, a legelhivatottabb szlovák drámairónak tollából kerekedett kl a szlovák kispolgárság, s azon túl általában a kispolgársáo történelmi csődjét, teljes erkölcsi bukását leleplező kritika. Éjféli mise c, drámájának komor képeibe zsúfolva elevenednek meg a színpadon a felszabadulás előtti utolsó órák úgy, ahogy eay kispoloári család — éli meg azokat. A felnőttek közül mindenki bűnös valamiképp. Az apa, Kubis Bálint a Merkús cég társtulajdonosa öngyilkosságba kergeti üzlettársát. Angela a leánya agy jöljövedelmező cukrászdát arizált. Palo elhurcoltak értékeivel spekulál. Marian, az idősebb fiú a HG járási parancsnokénak helyettese, hisztériás tömeggyilkos. Vilma, a nyárspolgári matróna vallási fanatizmusba esett, s osoba bizalmával a plébános iránt az újkori Inkvizíciónak szolgáltatja kl legkisebb fiát, Gyurkót, aki partizán lett. Gyúr ко az egyetlen, aki tiszta ebben a családban, s éppen ezért tekintik feketebáránynak. Gyurko maga az ifjúság, az eleven lelkesedés, s épp ezt a tiszta ifjút kell feláldoznia a családnak, ha valamiképp életben akar maradni. Ha majd eljön a számadás Ideje, Gyurko lesz az alibi — az ö vére, áldozata lesz a mentő ürügy. A MATESZ szlnészgárdája újabb sikert aratott — a vállalt feladathoz méltó sikert — a drámát ugyanis a felszabadulás 15. évfordulójának tiszteletére játszották. A rendező — Konrád József felfogásának jegyében az első pillanatoktól kezdve hiteles légkört sikerült teremteniük a színészeknek, a ezt azért, mert teljes mértékben megértették a mü eszmei mondanivalóját. Király Dezső Kubis Bálintjának a tények előtt szemet hunyó, az Igazságot és önmagát felismeri nem akaró figurája a drámai folyamat végén csaknem szélhüdötten mégis arra kényszerül, -hogy szembenézzen önmagéval és a valósággal. Slposs Ernő (Palo) néhány Jelenetében- kiváló teljesítményt nyújt. A legdrámaibb pillanatokban éri ezt el,' mikor Palo arra kényszerül, hogy felismerje önmaga aljasságát. Egyébként ez a szerep más külsőt és színészi1 adottságok«- követel, v 4 Hatvani László (Marfűn) jelenítette meg a készültségi osztag és a HG járási parancsnokának helyettesét. E figura brutalitása a kispolgár kisebbségi érzéséből, úrhatnimságáböl, gátlástalanságéból, hisztériás érvényesülni akarásából fakad. Hatvani László mindezt úgy éli át és úgy reprodukálja, hogy szinte megdöbbenti a nézőt. Turner Zsigmond mint BrScker hadnagy tett tanúságot újra színészi képességeiről. Mozgása, arcjátéka gesztusai e figura leglényegét tárták fel. Teljesítménye a harmadik felvonásban érte el az Igazán művészi magaslatot, mikor szembenéz Marian pisztolyával (Hatvani itt kitűnő partnere Turnernek), s utána cinikusan tetszeleg magának a vádlö szerepében) Angélát egy sereg ellentmondásbői gyúrta a szerző. Nő, aki élni szeretne, s aki gátlás nélkül él a helyzetadta lehetősségeket, s talán mégis őszintén siratja a halálba kergetett cukrászda tulajdonos gyermekét. Megveti aljas férjét — tehát megtartót valamit női méltóságából, s ugyanakkor Bräckerrel vigasztalódik és ebbe a vonzalomba is belekalkulálja számításait. Ugyanakkor képmutató és hisztériájában a lázadásin őszinte. Am ez sem segít rajta, csak önmaga előtt leplezi le nyárspolgár volát. Nagy Eszter e figura belső ellentmondásainak megfelelő érzések skálájával jeleníti meg. Vilma, a fiyárspolgár matróna eléggé problematikus jellem. Sosem tudni róla, hogy vakbuzgóságát meddig használja takaróul, s mikor hisz őszintén. Végső fokon mégiscsak anya. Válságos helyzetben bizalommal fordul a plébánoshoz. Mikor Bröckner szájából megtudja a valóságot, megtöbbenésében és fájdalmában sikoltozni kezd: — Ezt nem akartam! Ezt nem akartam! Ez a szerző és a rendező felfogása, s Udvardy Anna ennek jegyében oldja meg feladatát. Ferenczy Anna (Katka) és Dráfi Mátyás szerepe nélkülözhetetlenül jelzii a dráma történelmi hátterét. Ennyi volna a funkciójuk. Egyébként ők az áldozat. Az ő rovásukra érvényesül a család alibizmusa. Katka politikai éretlensége. s eböl fakadő lojalitása a családdal szemben készteti őt a kijelentésre: — Nem, itt nincsenek fasiszták! Remegése, könnyeket fakaszó magaküszködése a leghatásosabb leleplezés, s ez volt talán Ferenczy Anna legsikerültebb alakítása. Dráfi Mátyás teljesítménye megnyugtató bizalmat kelt: ha tovább képezi magát, a MATESZ gárdája valóban kiváló tehetséggel gyarapodik majd. Bugár Zoltán a partizán szerepében eleget tett funkciójának. Konrád József rendezői teljesítménye bizonyos mértékben meglepetés és jóleső eredmény. A színház a maga köréből nevel rendezőt és művész« törzset, s ha ez sikerül is, akkor megoldja immár éveken át húzódó belső válságát. Konrád József rendező munkájának sikere pedig reményekre jogosít fel bennünket. B Bábi Tibor (DaLeina ízép az éLet Nagy Eszter (Angela) — Turner Zsigmond (Bräcker hadnagy) Ferenczy Anna (Katka) Dráfi Mátyás (Gyurko)