A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-01 / 18. szám

a kis piros vonalról A munkához és a dljazáshqz való jogot biztosítja az egész szosialista rendszer, mely nem ismer gazdasági válságot, sem munkanélküliséget, s a munkáért járó megjelelő díjazás állandó növekedésének záloga. (A Csehszlovák Köztársaság alkotmánytervezetének 20. cikkehelye - 2. bekezdés.) Megállsz a kirakat előtt és elnézed, az árjelzö fehér cédulákat. Igen, Így csinálják ezt a gondos kirakatrendezők. Piros ceruzával vagy festékkel áthúzzák a régi árat, s az új szám pedig a szemedbe nevet, mosolyog — kelleti magát. A piros kis vonal mintha 'kuncogna. Gondolhattad volna, hogy egyszer megjelenik valaki a kirakatban és keresztülhúzza gondjaidat. Ogy tesz akár az iskolás gyermek, akt szivaccsal végigtöröl a táblán. A szivacs, nedves, csillogó nyomot hagy maga után, s a tábláról elttinnek a számok. Az előbbiek valami megoldatlan vagy megoldhatatlan algebrai feladat számjegyei és jegyei voltak. Itt az új példa — lássuk megoldod-e? Rámosolyogsz a csillogó kirakatra. A piros kis vonal diadalmasan végigfekszik egy hasas nagy számon: 3950 — áthúzva — alatta: 3100, Igen, megoldod. Ötödikén megkapod a fizetésed — csak kétszáz koronával kell kiegészítened megtakarított pénzedet, s valóban megveheted a televízort. A kirakatban ugyan sok a kis fehér cédula, piros vonal és sok az új szám, de te már csak erre az egyre gondolsz. Ballagsz hazafelé s a szívedet valami kellemes jó melegség bizsergeti. Szinte látod az elsötétített szobát. Melletted ott üldögél a megfáradt kicsi asszony, a a három gyerek is ott motoz a lábatoknál. A képernyőn megjelenik a bemondó arca, s a gyermekek meglepetésükben és örömtikben kiáltoznak. Az asszonyka közelebb húződlk hozzád, és a képernyőn át betódul szobátokba a távoli világ, s egyben valami új meghittség költözik othonodba. Olykor átjönnek majd hozzád a szomszédok és együtt bámuljátok a képernyőt. Utána elvitatkoztok a fényes csillár alatt és borral kínálod őket. .Erre gondolsz, s érzed, hogy békességes, jóravaló ember vagy, aki megkapja fáradozása, mindennapi munkája bérét, gytimölcsét. A gazdag újfajta meghlttségre gondolsz, s arra hogy kétheti fáradságtői kemény munkától kiméit meg az a piros kis vonal. S végül nem tudom miért — a politika szó ötlik eszedbe. Nem lehet rádfogni, hogy végkép járatlan vagy a politikai kérdésekben, — de mindig viszolyogtál tőlük, különösen akkor, ha valaki azt kívánta, hogy magad is kapcsolódj be valami tevékenységbe. Most ha akarod, ha nem — arra kell gondolnod, hogy az a kis piros vonal a politika. S valóban az. ötödikén kézzelfoghatóan meggyőződsz róla, s aztán, ha leülsz a képernyő elé, s megfáradt asszonykád közelebb húződlk hozzád székével, már nem tudod elválasztani többé a politikát napi gondjaidtól és örömeidtől. S hiába is akarnád . . .! Ezentúl a televízió antennája és képernyője összeköt a világgal, figyelmeztet a megoldásra v&ró közügyekre, s a politika lassan az otthon meghittségének szerves része lesz, mintha két Jóféle Ital keverednék egyetlen pohárban. S ha akarnád, ha nem akarnád — a képernyő előtt minden este eszedbe jut a kis piros vonal. Bajoson Névadó ünnepély Zsigárdon Érsekújvártól délre, a Komárom felé futó vasút mentén fekszik Bajcs, a bajcsi állami gazdaság. Hajdan püspöki uradalom volt, főpapokat hizlalt a cselédek verejtékével kevert föld, de aki szántott vetett, az inas kezű cselédember olyan szegényen élt, mint a templom egere. A felszabadulás óta gyökeresen megváltozott Bajcs Is. Felépült az ország egyik legnagyobb, legkorszerűbb állami gazdasága: 9000 hektár a dolgozó nép asztalára termel, Prága, Bratislava, Ostrava gyéri munkásainak, bányászainak. Az országépitő dolgozók élvezik a föld termését, a dunamenti síkság gyümölcsét. Lém, az egykori cselédemberek sem laknak már düledező cselédházakban. Oj, tágas, nagyablakos lakésok épültek, s büszkén hirdetik a jobb, emberibb életet, tizenöt év eredményét. Felépült a gyönyörű kultúrház is mozltermévei, színpadjával, könyvtárával és olvasóhelységeivel, hogy szolgálja a bajcsi dolgozókat, az ifjúságot, a nép kulturális igényét. S az állami gazdaság? Nos, egyike a legszebbeknek szocialista hazánkban. Modern istállók, sertéshizlaldák, gazdasági épületek, gazdag mezőgazdasági géppark, szerelő- és javitórpühely; egyszóval mindennel el van látva, ami szükséges a nagyüzemi gazdálkodáshoz. Az eredmények meg is látszanak, hiszen több mint 10 000 sertést, több mint 4500 szarvasmarhát nevelnek itt. A földeket mintaszerűen művelik, hires a gazdaság kukorica, cukorrépa terméséről, s a legutóbbi években kitűnő szőlőgazdaságot létesítettek, amely még jobban növeli majd a gazdaság hírnevét. Most, a haza felszabadulását ünnepelve, az eltelt másfél évtized eredményeit számbavéve megállapíthatjuk, hogy Bajcs arculata szinte teljesen megváltozott, egy ifjú mezőgazdasági nagyüzem épült fel a régi. keserű emlékű birtok helyén: az új, a dolgozó, a messze hires Bajcsi állami gazdaság. Jól dolgozott a bajcsi nép, jól dolgozott az állami gazdaság vezetősége, a helyi nemzeti bizottság, s a kommunisták, akik mindenütt az élen jártak. Bajcson gazdag, virágzó élet fakadt. Dse. Kultúrház A gazdasági udvar A zslgárdl nemzeti bizottság esketési termében piroskendős úttörők állnak sorfalat. Halk zene lágy hangjai töltik meg a termet, ahol ma nevet adnak egy parányi emberkének. Az'ünnepi beszédet Pék litván, a HNB elnöke mondja. Szaval ma kétszeres ünnepélyességgel csengenek, mert ö a nagyapa, s az ő unokája a kis ünnepelt. A boldog anya, Pék Ilonka és az apa, Mészéros Mihály meghatottan hallgatják szavalt, az úttörők szavalatait, azután fogadalmat tesznek, hogy a kis Mlh&lyból becsületes, szorgalmas, népi demokratikus államunkhoz hű polgárt nevelnek. Zsigárdon a választök bizonyára értékelik majd a eddigi munkáját és a választások alkalmából újból nak jelöltjeikre.