A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-04-24 / 17. szám

Csendes'tengeri éden Dymphna Cussack Csendes-tengeri éden c. resztény humanizmus gondolatai mellett az emmüvét vitte színpadra legutóbb a MATESZ. beriség legégetőbb problémáját a béke kérdését Egy csendes-óceánt szigeten trópusi égöv veti fel. Fogyatékossága ellenére meggyőzően alatt játszódik le a békeharc időszerű probléma- bizonyltja, hogy a békeharc objektív szükségtikájával zsúfolt dráma. A szerző utópisztikus szerűség, mely létezik keleten, nyugaton egy-és exotikus színekkel rajzolja meg a képzelt aránt, s immár milliók tömegmozgalmává vált sziget világát, mely a paraguayi jezsuita köztár- Kár, hogy a rendező (Seregi Juraj) alapkonsaság társadalmi és szociális berendezését jut- cepclója éppen a vallásos és mitikus elemeket tatja esztinkbe. A sziget tulajdonosa Simon hangsúlyozza kl, olykor a szerző ellenére. Hoad a keresztény humanizmus szellemében Ugyanakkor nem érzékelteti kellőképpen a szíkormányozza ezt az utaplsztikus társadalmat, get lakosságának — a tömegek — aktivitását, s modern eszközökkel folytatott mezőgazdasági A dráma ritmusát hosszadalmas táncjelenetek termelést létesít, mely mindenki számára bizto- és zenei betétek zavarják meg. Elbert Károly sltja a gondtalan békés életet. zenéje önmagában véve jó, de a dráma szem-Ezt az idillt az atomellenőrző bizottság kill- pontjából zavarólag hat. döttsége zavarja meg, mely a sziget kiürítését Az elhibázott rendezői felfogás jegyében fokövetelí, mert közelében atomrobbantási kisér- gant színészi alakitások nem hatnak meggyöletet akarnak végrehajtani. zően. A színészek nem tudják átélni szerepü-Simon Hoad és a sziget lakói minden rábe- ket, s ez lerontja a dráma egészséges magvának szélés és megfélemlítés ellenére a szigeten hitelét is. maradnak, hogy tiltakozzanak a készülő bes- Fazekas Imre (Simon Hoad) a szokottnál jobb tialitások ellen, mely Molukka szigetét pusztu- teljesítményt nyújt ugyan — de olykor átjátlással fenyegeti. Rádiöleadójukkal felverik sza magát a „fehér úr" szerepébe, amit a rena világ közvéleményét, s a tervezett kísérlet dezői felfogás még jobban aláhúz: — még pedig végrehajtása meghiúsul. Wieder Antal (Kahru) az adjutáns alakjának A műben erős drámai mag rejlik, s a ke- szolgává züllesztésével. Nem jöhet létre egészséges művészi reakció Szentpétery Aranka (Laloma) és Tóth László (Everett kapitány) között sem. A legdrámaibb pillanatokban kénytelenek operetthősökké válni. Laloma folyton ruhát vált s duettben Everett kapitánnyal a várt bombarobbanás előtt pár perccel szerelmi vallomásokat énekelnek. Nem hiszem, hogy volna a világon olyan színész, aki ilyen felfogás jegyében hiteles alakítást nyújtana. Pedig kétségtelen, hogy ott ahol a dráma zavartalanul kibontakozik mindkettő bizonyítékát adja képességeinek, s különösen Szentpétery Aranka. Minthogy a rendezés nem érzékelteti kellőképpen a tömegek aktivitását, érthetetlenné válik Lengyel Ferenc alakítása is. Ugyan mi rámlti meg, mi hozza ki sodrából, annyira, hogy Osbert Day karikatúrájává züllik, s mi ad erőt Simon Hoadnak az ellenszegülésre, ha nem érezheti maga mögött a tömegeket, a világ népeinek elszánt békeakaratát. !gy Fazekas alakításának pozitív vonásai is Inkább érthetetlen makacsságot tükröznek. Korai Ferenc (Nicholas professzor) alakítása talán a legsikerültebb. Hűvös objektivitásával szinte kívül áll a drámai folyamaton és nem Tóth László (Everett kapitány) — Szentpétery Aranka (Laloma) kényszerül reagálni különböző érdekekből fakadó „szenvedélyekre. így a rendezői koncepció nem befolyásolhatja alakítását. Lelkes Magda Taula szerepében életerős, egészséges jelenség, — mindaddig, míg Litole jelképes feláldozásának jelenetében megrontja alakítását a romantikus rendezői elképzelés. Éppen Taula Batah titkár és Viti alakján és jellemén keresztül lehetett volna érzékeltetni a legjobban az egyszerű nép, és a szigetlakók őszinte békeakaratát. Ezek magatartásában, lelhette volna Simon Hoad az erkölcsi támaszt, s ezt az elemet kellőképpen hangsúlyozni kellett volna oly módon, hogy operett ízű táncjelenetek helyett a tömegek aktivitását jelképező tömegjeleneteket inszcenál a rendező. Mindent összevetve a Csendes-tengeri éden színrevitele műsorpolitikai szempontból helyes. Am ez arra kötelezte volna a színházat, hogy dramaturgiájától és rendezőjétől alaposabb munkát követeljen. BÁBI TIBOR A csehszlovák ökölvívó-bajnokság legtechnikásabb versenyzője Gajdol (képünkön jobbra) volt, aki a döntőben az esélyes Petrins felett aratott győzelmével bajnokságot szerzett. Bejutottak a döntőbe Az olimpiai labdarúgó-tornát már most nagy érdeklődés előzi meg, anlak ellenére, hogy az ott résztvevő csapatokban nem szerepelhetnek, azok a játékosok, akik részt vettek a stockholmi világbajnokságon. Az olimpiai döntőbe csak 16 csapat kerülhet, s mivel sokkal többen jelentkeztek, selejtező mérkőzéseken döntik el, hogy ki jut a legjobb tizenhat közé. Európában kétségkívül az Ausztria—Csehszlovákia—Magyarország csoport látszott a legerősebbnek és a legkiegyensúlyozottabbnak. Az álltalános vélemény szerint még az utolsó mérkőzés is befolyással lehetett volna a végső sorrendre. Azonban a magyar együttes először 2:l-re, majd 4:0-ra verte a zosztrákokat, Brnöban a mi olimpiai csapatunk felett 2:l-arányú győzelmet aratott. Így 6 pontot szerezve biztos résztvevője már a római döntőnek. A mérkőzésen ugyan a mi csapatunk támadott többet, de a magyar válogatott kevesebb helyzetből is többet tudott értékesíteni. Képünkön a két együttes legjobb csatárát látjuk játék közben, azonban míg Albert (1. kép) két gólt lőtt, addig Obert (2. kép) csak egyszer talált a magyar kapuba. Ingrid Föst egyike azoknak az NDK-beli sportolóknak, al(ik az utóbbi évek során hatalmas fejlődésről tettek tanúbizonyságot, Föst a berlini NDK—Csehszlovákia tornászviadaion az első helyen végzett, maga mögé utasítva Bosákovát, ávédovét és Taéovát. A legutóbbi moszkvai nemzetközi verseny erős mezőnyében is megszerezte az elsőséget. s így a néhány évvel ezelőtt még ismeretlen tornásznő ma egyik esélyese az olimpia versenyeinek.