A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-04-24 / 17. szám

Képzőművészeti kislexikon Eugéne Delacroix (1799-1863) francia forradalmár családból származott és ez a körülmény sokáig érezhető volt alkotásain, bár ő maga azt hangoztatta: „rebellis vagyok és nem forradalmár!" A francia klasszicizmus iskolájában nőtt fel, ám egy szép napon hitehagyottá vált és az európai romantikus festészet legjelentősebb alakja lett. Rubens és Veronese továbbfejlesztőjének nevezték, bár szellemi rokonsága Goyához fűzte és végül is az impresszionista színbontás módszerének lett a megalapítója. Az „Algériai nők" című képe nélkül bizony nehezen született volna meg Manet Olympiája! Első jelentékeny művét a Dante bárkáját 1822-ben állította ki s egyszerre a romantikus ellenzék élcsapatába lépett. A Dante bárkáját, a Chiosi mészárlást valamint a Sardanapal halálát megbotránkozás és csodálat, ellenszenv és elismerés fogadja. A hivatalos kritika és a konzervatívok tiltakoznak „az őrült Rubens garázdálkodása ellen", aki szétzúzta az akadémiai klasszicizmus eddig szentnek vélt merev szabályait. Delacroix alkotásai lázadást jelentettek a maradiság ellen, a művészetben és tiltakozást a monarchia restaurációja ellen. Az ezernyolcszázharmincas júliusi forradalom hatása alatt megteremti egyik legszebb és leghíresebb alkotását „A szabadság géniusza vezeti a népet", cimű festményét. És a „Chiosi mészárlás" sem más mint a görög szabadságharcot leverő törökök barbárságának a megbélyegzője. Igaz, hogy később, londoni, de főleg afrikai utazásai után, amelyeket Thiers, a párizsi kommün későbbi véreskezű tömeggyilkosa tett számára lehetővé, elfordul eddigi témáitól és alkotómódszere is megváltozik. Az antika és az exotikum felé hajlik, felfedezi a bizzar színek bűvöletét, az érzések és ösztönök szabadsága megragadja őt, megszületnek afrikai képei, a „Tigrisvadászat", a „Marokkói és lova", „Oroszlánvadász lesben"..., hogy végül is elérkezzen az impresszionizmus küszöbéig. Most már a hivatalos Franciaország is elismeri és állami megrendeléseket kap. Rábízzák a Louvre Apollo termének díszítését, a Bourbon palota könyvtárának, a párizsi városháza, valamint a szenátus helyiségeinek dekorációját, hogy későbben a St> Sulvice templomának falain mutassa be rendkívüli képességeit. Megfesti a francia keresztesek bevonulását Konstantinápolyba, Tassfit az őrültek házában, és a szabadság géniuszától Jákóbig és az angyalig jut el. Idősebb korában súlyos tüdővész akadályozza őt, hogy nagyobb méretű alkotásokba bocsátkoazék. Betegsége ellenére is magas kort ér el, hatvanöt évet élt és hagyatékában közel háromezer festményt, akvarellt és rajzot találtak. A sors fura játéka folytán Delacroix konzervatív klasszicizmus elleni lázadó romantfcizmusa a nyárspolgári Németországban a merev hagyományok konzervatív őrzőjévé vált. Delacroix az akademizmus úgy nevezett realizmusa ellen küzdött és bizonyos értelemben véve maga is realistává vált, s ahogyan már azt mondottam egyben az impresszionizmus előfutára lfett! BARSI IMRE A szabadság géniusza diadalra vezeti a népet J)e(acfoix Papagajos nö Hl József Attila (1905—1960) Tavasz van! Gyönyörű! Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz, A vén Duna karcsú gőzösökre gondol, Tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázik Mezei szagokkal a tavaszi szél. Jaj, te, érzed-e? Szerető is kéne, Friss, hívirághúsú, kipirult, suhanás, őzikém, mondanám, ölelj meg igazán! Minden gyerek lelkes, jóízű kacagás! Tavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az ég! Mit beszélsz? korai? Nem volt itt sose tél! Pattantsd ki a szíved, elő a rügyekkel -A mi tüdőnkből száll ki a tavaszi szél! Hazatért Plekner István felvétele •