A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-04-17 / 16. szám

Ha a gejzír szót halljuk, a világ legkülönösebb szigetére, Izlandra gondolunk; Pedig a föld mélyéből felszökő forró gejzírek mellett vannak más olyan természeti jelenségek is, amelyek miatt Izlandot az ellentétek szigetének nevezik. Izland területe 103 000 négyzetkilométert tesz ki, lakóinak száma 160 000. Ennek csaknem fele Reykjavikban lakik, harmincezer a hét legnagyobb városban a további hatvanezer pedig az egész szigeten, halásztelepeken és paraszttanyákon szétszórtan ál. Reykjavik, a főváros az ódon halászházak és szédületes felhőkarcolók furcsa keverékének városa. A ragyogóan tiszta kis fővárosban a fehér házak mintha cukorból készültek volna. Az erdőtlen Izlandban az itteni parkok és gazdag virágoskertek a hűvös, esős nyarat enyhítik. Reykjavik egyedüli a világon abban, hogy házait a 16 kilométerről bevezetett százfokos forró viz fűti. Izlandban az Edda dalok, tíz kötetnyi mondák, legendák és rejtelmek földjén — amint magukról mondják — minden második ember költő. Hálót vet, takarmányt gyűjt és másik kezével a tollat fogja. Az izlandi ember jellemző alakját ismerhettük meg az Eyja gleccser alatti tanyákon, ahol napokig együtt lehettünk. Sigurdur Einarsonnal, az egyszemélyben egyetemi tanárral, földet művelő paraszttal és több nemzetközi díjjal kitüntetett költővel. Izland az utolsó félszázad alatt jelentős társadalmi átalakulást mutat. Míg a század elején a népesség 13 % lakott a néhány városban, addig napjainkban a városban lakók aránya 40 %-ra ugrott. Természetesen az iparosodás a parasztság száménak hasonló arányú rovására történik. Izland északi sarkkör melletti fekvése, — egy magaságban Szibéria örök jégtundráival, Kanada jégmezőivel —, ezt a hitet kelti, hogy éghajlata (jzubarktikus. Azonban még a kétmillió négyzetkilométer nagyságú, hatalmas jégmezőkkel borított Grönland közelsége ellenére is Izland éghajlata szelíd. A déli és keleti partjainál vonuló meleg Golf áramnak, köizönhetö, hogy az aránylag hűvös, + 9 fok átlagú nyár mellett a té. alig a fagypont alatt mozog. Ezt azonban zordabbá teszi az állandóan fújó grönlandi szél, amely miatt erdő sem nőhet a szigeten. Az izlandi nép büszkén hírieti, hogy a sziget betelepülését a zsarnokság elöl menekülő szabadok hajtották végre. Bár a 8. században a kelták, majd a következő században az Ír szerzetesek fedezték fel, az első tervszerű letelepedés inggifur Armanson nevéhez fuződiik, aki a .széphajú" Harald király zsarnoksága elől kelt át társaival a tengeren. Már 930-ban annyira egységes volt a nép, hogy kihirdették a szabadságot biztosító első alkotmányt. Ennek a történelmi aktusnak a színhelye ma is a nép kegyeletes zarándokhelye, a Thingvellir, a Törvények. Völgye, tulajdonképpen egy megragadó szépségű, félelmetes lávaszakadék. Az Izlandi halászok élete kemény, zord harc, amely a viharok embereit a tengerhez köt. A grön.andi hideg és a Golf áramlat meleg levegőjének találkozásánál egy évben háromszáznegyven napon át zúg a szél. A déli partvonal mentén Stokkseyri és Höfn halászhelyek közötti háromszázötven kilométer távolságban ezért nincs egyetlen halászkikötö sem, mert az állandó hullámokkal vert partokon nem lehet kikötni. A nyugati és az északi fjordokban gazdag partvidékeken húzódnak meg a halásztelepek. A sziget északi pártvonala a sarkkör mentén halad és nem egyszer megtörténik, hogy a Sarkitenger áramétól hajtott jéghegyek úgy eltorlaszolják a pártvidéket, hogy a tél a télbe nyúlik, s a .jégkoporsó ráborul az északi halászatra. Éppen ott, ahol a sziget második legnagyobb városa Akureyri, továbbá Siglüfjörd. Isafjörd, Skagaströnd és Husavik, Izland legjelentősebb halipari városai fekszenek. Az izlandi nép azonban még Izlandi táj — egy ritkaságszámba menő fával Vestmar.naeyjar halásztelepülés az izlandi partoktól nem messze fekvő egyik apró szigeten Tóval kitöltött kráter Így is kiharcolja a tengertől az évi részét, a félmillió tonna halat ami harminc mázsát jelent fejenként. A lakosság 20% -a a halfeldolgozó gyárakban dolgozik, főként Reykjavikban, s az említett fontosabb halászvérosokban. Az izlandi parasztok élete különös, egyben tiszteletre méltő ft. A sziget területének 90 %-a terméketlen, helysebben kopár, szörnyű lévavidék. Ezt legfeljebb néhol különböző zuzmók és mohák födik. A 10 % sem azt jelenti, hogy termőképes, hanem, hogy valami fütéleség zöldell rajta. A vulkánok tömegének sok száz riillió éves állandó működése csaknem egyetlen szörnyű lávamezővé rontotta a szigetet, amelynek csak déli partszegélyén és északi fjordrúgaiban, gleccserfolyók völgyében küzdött ki magának otthont az ember, itt él a parasztság, amely eddig a sziget területének csak l %-át tudta megművelni, a szó európai értelmében. Csak burgonyát és marharépát termelnek, míg az első, egy holdnyi árpát egy délvidéki agronómiai állomás mellett most vetették el. Az 1 %-on felüli 9 % területen fükultúra van, 5 ezen él a félmillió juh, negyvenezer izlandi póni, negyvenötezer szarvasmarha és ötezer prémesáiiat. Az izlandi parasztság termelését mindenütt gépesítette, a íü<aszálótól a silózásig. Csaknem mindenütt látható személyautó, amelynek 40 %-a szovjet gyártnány. Izland külkereskedelmi mérlegében ugyanis a Szovjetunió a második. de a kivitel mérlegében a legslsö helyen áll. A különbözőtéppen feldolgozott halféleségek, jyapjú és halliszt minden mennyiségét átveszi a Szovjetunió politikai feltételek nélkül. A viszontszállltás. a nehéz- és könnyűipari gépek jelentősen segítik a sziget iparosítását. A munkásság és parasztság arányának gyors eltolódását is ebben a kérdésben lehet keresnünk. Ez a tény annál inkább is figyelemre méltó, mert Izland a NATO államok szövetségében van, bár egyetlen katonája és katonai költségvetése sincs. A békés szándékú szigeten a NATO jelleget is csak néhány amerikai támaszpont adja meg. Izland nemcsak a gejzírek és vulkánok, hanem a csodálatos vízesések szigete is. Mivel az ezerméter magas lávamezők közel érnek a tengerhez, a nyári olvadás töméntelen vize hirtelen; sziklalépcsőkön, szédítő szakadékokon tombol lefelé. A legnagyobb folyó is alig hosszabb száz kilométernél és ezen a rövid szakaszon kell a folyóknak lelépniük, a középizlandi láva vidékekről. Az Aranyvizeeés (Gollfuss) a világ legszebb és legnagyobb tíz vízesései közé sorolt. Az idegenforgalomnak a Nagygejzír mellett másik nemzetközi hírű látványossága. Százötven méter mélységű zúgó örvény fölött, a vízpára függönyén csodálatos szivárványt épít a Nap, melynek színes sugaraiba kézzel belenyúlhatunk. Az izlandi nép erkölcsi felfogására jellemző egyik költőjük mondása: — Szigeten élünk, de в népek Mében érezzük magunkat. Tiszteljünk mindenkit, ki jót, szépet és igazat akar, mert ez örök és állandó, minden múlandóság fölött. Dr. V. M.