A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-10 / 2. szám

Akik korán kelnek Losonc egykor és ma... remtette a magasabb tejhozam alapfeltételét. Simon László, a szövetkezet zootechnlkusa elmondotta, hogy két év alatt mintegy 2 literrel emelkedett a tehenek napi tejhozama. Nem csoda tehát, hogy a mólt évt tervet már három hónanpal előtte teljesítették, s azóta szabad áron adják a tejet. A tejhozam emeléséhez természetesen a tehéngondozók és a fejőnők gondos munkája adta a lendületet. A szövetkezeti tagoké, akik már hajnali négykor talpon vannak, s télben, fagyban egyforma szorgalommal végzik felelősségteljes munkájukat. A pelsőd szövetkezetesek marhaállománya egyre szebb, egyre gazdagabb ilesz az évek folyamán. A fáradt, öreg, rosszul tejelő teheneket lassan mind kiselejtezik, friss állománnyal váltják fel a régit. A takarmányalapról most már sokkal körültekintőbben gondoskodnak, mint régebben, hiszen tudják, hogy a gazdag állatállomány a szövetkezet legerősebb bástyája. Ebben az esztendőben például a szálastakarmányon felül több vagon stlőval járultak hozzá a téli—tavaszi takarmány biztosításához. Ma már olyan a szövetkezeti gazdasági udvara, mint egy kis falu. Sertésólak, istálló, hatalmas betonozott silógödrűk, szalmakazlak tarkítják - a Zsanda-telep tőszomszédságában elterülő térséget, amelyet a szövetkezet szivének Is nevezhetünk. A pelsűciek, a pelsősl szövetkezetesek most, januárban ünnepelik a község felszabadulásának 15. évfordulóját. Ezt az ünnepet a biztató eredmények jegyében ülhetik meg. A gondos munka, az összefogás ereje már eddig Is nagy eredményeket hozott, s alaposan feljavította a szövetkezet állatállományát, de a jövő még szebb eredményekkel kecsegtet. A szövetkezet tagságán, vezetőségén múlik, hogy az eljövendő évek még virágzóbbá, gazdagabbá tegyék atszövetkezett udvart. D—S Ünnepelni annyi, mint visszaemlékezni . . . Visszaemlékezni olyan eseményre, amely az egyén, a család, vagy az egész nép életében örömöt okozott. Ilyen Ünnepet Ünnepel január 14-én Losonc lakossága is, amely az ország népével egyiitt a város tizenöt évvel ezelőtti felszabadulásáról emlékezik meg. Losonc éppen úgy ünnepel majd, mint száz más városunk a köztársaságban. Zászlók lengenek a házak homlokzatán, a nép sorfala között katonák, milicisták és régi mozgalmi harcosok vonulnak végig az utcákon, s ünnepi beszédek forrósítják meg az emberek szivét. Hogyan lehetne hát mégis lemérni az

qj kórház a régi és a mostani ünnepségek közötti különbséget? Tegnap még munkanélküliség, ma .jSftSfS Td

v0

k

í v

4

/os ,ala

l

jólét és fejtett kultúra: A Csekdzé. Düledező, bemohosodott ház- madok h

e

iyl csoportj

a

színdarabfalak, s büszke paloták cifrára fa- próbálás közben, rágott kövei mesélik el, milyen különbség van a régmúlt ünnepek és a mostani között. A csípős januári szél véglgseper az alvó házak felett, megzörgeti az ablakokat, bedudál a kéményen. Hajnali négy óra van. Ilyenkor még a másik oldalukra fordulnak az emberek, elnyújtóznak a meleg dunyha alatt. De •nintli Itt-ott világosság lobban a sötét ablakszemekben, a szófoszlányok szűrődnek ki az utcára. A szövetkezet tehéngondozói, íejőasszonyal, sertésetetői, magukra kapkodják a gúnyát, hörpintenek egy kis meleg kávét, s máris ott kopog a léptük a Gömöri utcán. Mennek a sötétben, a csípős hajnali szélben, s öszszébb rántják magukon a télikabátot. A szél megcsiklandozza arcukat, besurran kabátjuk ujjába, végigbizsergett bőrüket. Szemükben még az édes álcm bujkál, de gondolatban mér ott tesznek-vesznek az istállóban, karjukban, villukban, derekukban érzik, megérzik a- munka lázát, önkéntelenül Is gyorsabbra fogják lépteiket, hogy mihamarabb munkahelyükre érjenek, I s megetessék, rendbeszedjék az álmcsszernü állatokat. A pelsőci fennsíkon vízvezeték épült az utóbbi evekben, mely végképp megoldotta az állatállomány vízellátását. — Látod, idegen? — suttogják a múltbői Ittmaradt szegényes utcácskák szegényes kunyhől — ilyenek voltunk ml mindnyájan tizenöt évvel ezelőtt. De nézd csak meg a Februári Cyőzelem utca, vagy a Béke utca gyönyörű palotáit: ilyeneket adott nekünk a felszabadulás utáni tizenöt esztendő. Amíg 1658 és 1645 között mindössze két épület épült a város területén, a felszabadulás öta 5000 lakásnál is több. De nem akármilyenek ám! Csak a Lenin és az Ehrenburg utcákban több a fürdőszobás lakás, mint tlz régi utcában. Vagy nézd meg ezt a csodálatos épületet a járási nemzeti bizottság közelében. Tudod, Idegen, mi ez? Körház. Nyolcvan beteget ápolhattak 15 évvel ezelőtt Losonc körházában, s ma a kerület legszebb és legnagyobb egészségügyi intézete emelkedik itten. — De nézd csak tovább, mire emlékezhetnek Losonc polgárai. Látod ezt a kastélyt? — nem gőgös úr lakja! Nyolcvan tehetetlen öreg talált itt otthonra — aggok háza ez! Amott visszont azt a nagy palotát az ipari tanulók számára építtette államunk. S nézd az Iskolákat! Ezek is a legutolsó másfél évtized szülöttjei. Ez Itt kaszárnya volt — ma gazdasági- és egészségügyi Iskola. Az a kastéiyszerü, hatalmas épület szintén nincs tizenöt éves. Olvasd csak a homlokán fénylő aranyos betűket: Klement Gottwald Felsőipari Építészeti Iskola. Hol volt Losoncnak valaha Is ilyen iskolája? Soroljuk tovább, miért ünnepelhetik a felszabadulás évfordulóját szívvel-lélekkel Losonc dolgozói? Mert jólétet, fejlődést, kultúrát, új áruházakat, korszerű üzleteket, tejcsarnokot, vegytisztftót, postaépületet, tűzoltősz.ert&rt, gépállomást, továbbá tízezer négyzetméternyi gyalogjárót, rózsakerttel. tóval megszépített üdülő parkot, és vizet... vizet kaptak! Évszázadok óta Ígérgetik Losonc népének az Ivóvlzhiány megoldásit. Losonc a Idrályl oklevél szerint 1289-ben lett várossá. A valóságban csak 1656-ben: a 40 kilométer hosszú csővezetéken át csurrant először ebben az esztendőben a polgárok poharába a Hrinyovfiröl idevezetett drága ivóvíz. • • • így meséltek Losonc régi és új', épületei a város polgárainak nagy-' nagy ünnepéről, s igy értettem meg, miért lesz százszor szebb ünnep ez, minden más ünnepnél! NEUMANN JÁNOS A szövetkezeti udvart felveri a zaj, á hajnali tevés-vevés. A tehéngondozók, Bartus Béla, R. Pulen János, Becske András, Szőr István, Csík Lajos és a többiek elkészítik a takarmánykeveréket, berakják a csillékbe, amelyeket a mennyezetbe erősített síneken gurltanak tovább, és szépen klporclőzzák az eleséget. Bizony még néhány esztendővel előtte nehezebben ment az etetés. Akkor még nem álltak a modern Istállók, az önetetövel, önttatóval felszerelt. tágas épületek. Ma már a kisebb Istállók mellett a két új Istállóban gondozzák a szarvasmarhák színe-javát. Az egyikben 93 tehenet, a másikban 40 tehenet és 75 növendékmarhát helyeztek el a pelsőci szövetkezetesek. Mondattunk sem kell, hogy milyen nagy jelentősége van e két korszerű Istállónak a marhaállomány nevelésében. Nemcsak a munkát könnyítette meg, de emelte a rendet, tisztaságot, egyszóval megte-