A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-03-20 / 12. szám

A cigány nyelvről A cigányság eredete, származása, életfelfogása és hitvilága a legtöbb ember előtt mind a mai napig csaknem teljesen ismeretlen. Ötszáz évig űzték, kergették a cigányokat. Törvényekkel, rendeletekkel a kiirtásukra törekedett majdcsak minden európai állam. Végül mindezek betetőzése volt a hitleri módszer, hisz 50 ezer cigányt végeztek ki a náci gázkamrákban. Emberi jogokat, emberi életet mi, szabad, szocialista emberek adtunk nekik. Napjaink egyik fő problémája éppen az, hogy nevelésükkel, letelepítésükkel foglalkozunk. Hasznos és helyes, ha valamit megtudunk a nyelvükről is. Vályi István vetette fel elsőként a cigányok indiai származásának valószínűségét. Vályi a leideni egyetemen malabár tanulókkal találkozott, kiktől ezernél több malabár szót jegyzett fel. A cigányok szavaihoz való hasonlatosság mindjárt feltűnt neki. A felfedezés ténye azonban teljesen kielégítette a nyelvészeket, s tovább nem is foglalkoztak a cigány nyelvvel. 1877-ben jelent meg Losoncon Ihnátko György „Czigány nyelvtan" című könyve. Utána mások is foglalkoztak cigány nyelvészettel. Tudományos szempontból felhasználhatók Györffy Endre, Nagyidai Sztojka Ferenc, a német Miklosich munkái, bár ezek is csak kellő kritikával. Napjainkban a magyarországi Erdős Kamill, a cseh Jiri Lipa, a jugoszláv Rade Uhlík, az osztrák Knobloch foglalkoznak tudományos formában a cigány nyelvvel. Ők sem vállalkoznak erejüket meghaladó tettekre, hisz tudják jól, hogy tudománytalan a cigányok nyelvtanát összeállítani, mert kiinduló pontul nem felel meg az az egyszerűsítő általánosítás: „a cigány az cigány", hanem először a cigány nyelv dialektusait kell tanulmányozniuk, hogy valami sikert érjenek el. A nyelv állandóan fejlődik, alakul. A különböző országokban letelepült cigányokra szüntelen hatást gyakorol az ott élő népek nyelve is. Ezt a marxista felfogást a nagynevű nyelvészek nem ismerték, nem alkalmazták. Vállalkozásuk tehát kudarcba fulladt és ma már csak dilettáns próbálkozásnak mondható. Maguk a cigányok sem beszélnek helyes nyelvtanisággal, ahogy ezt a nagynevű tudósok könyveikben lefektették. A cigány törzsek már nem élnek nomád módon, tehát a közösségi összetartó kapocs széthullott. Különböző helyeken és különböző időpontokban telepedtek le. Mindezt tekintetbe, kell venni. Ez az, ami komoly kutató figyelmét nem kerülheti el. A sárói „kárpáti-cigány" nyelvében a szoknya rokja. Sárőtól nem messze van Kálna, mégis az ott élő „oláh-cigány" már coha-t mond. Még egy néhány példa: A szeg Sáróban klinco, Kálnán karfia. Az égbolt Sáróban nebo, Kálnán cseri. Tehát a cigány nyelvben is vannak dialektusok. A nyelvészek'jelenlegi feladata, hogy minél több, sajátos dialektust (tájnyelvet) jegyezzenek fel. Viszont ehhez az kell, hogy mégalkossák az egységes, nemzetközi cigány-fonetikát, mert hisz az említett égbolt szó cigány változatát Kálnán én így Írtam le: cseri, míg a cseh Jiri Lipa ezt írta: cerí. A dalgyűjtők is próbálkoztak már nyelvészettel foglalkozni és példáknak verseket, dalszövegeket hoztak fel. Ez nem a leghelyesebb módszer, mert gyakran előfordul, hogy az adatközlő énekes éppen egy másik- tájnyelvet beszélő cigánytól tanulta a dalt, és nem is tudja kellő dialektusban előadni. Akadnak majdnem lefordíthatatlan cigány kifejezések. Gyakran átvitt értelmezéssel is találkozunk. Chale muro szelő — mondja a kálnai „oláh-cigány". Szóról szóra lefordítva ez ennyit jelent: Megették a fejem. Értelmezése pedig: Bajt okoztak nekem. Károm van. Feljelentettek. A leghelyesebb, ha a nyelvészek mesegyűjtők. A mesék szövegén keresztül — azokat taglalva és magyarázva — lehet a legjobban megtalálni a nyelvészeti különbözőségeket, hasonlatosságokat. Mesegyüjtés közben jobban megismerhető a cigányok gondolatvilága, gondolgozás módja. Maga a mese pedig még magyarra fordítva is gyöngyszeme lesz a népi meséknek. Aztán ezek a mesék felhasználhatók, feldolgozhatók a népművészeti együttesek műsorában. Különösen ott, ahol ebbe a munkába sikerült bevonni a cigányokat is. Valamikor a cigány nyelv, éppen társadalmi elnyomottsága miatt egyúttal a „tolvajnyelv" szerepét is betöltötte a cigányok életéban. És még ma is idegenkedéssel fogadják, ha „fehér ember", vagy ahogy ők mondják, a „gácsszó" akarja a nyelvüket megtanulni. Gyakran félre is vezetik a kérdezösködőt. ** A cigány nyelv kutatóinak nagy-nagy türelemre van szükségük, hogy mindig csak a hallott és valóságnak megfelelő adatokat rögzítsék'. Gyakori összehasonlítgatás. ismétlés kell ahhoz, hogy egy-egy részletkérdést tisz-' tán lássunk. Nehéz munka, de megéri. Kötelességünk ez a cigányokkal szemben, hisz évszázados mulasztásokat kell pótolnunk. Hajdú András A Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó februárban megjelent magyar könyvei: Frantisek Kubka: Esték a Feketetenger partján. Nyolc varázslatos est története, egy gyönyörű fekete-tengeri fürdőhelyen. Fordította Hubik István. 254 oldal, egészvászon, ára Kcs 14,40. Timrava: Hősök A szlovák klasszikus szépprózában előkelő hely illeti meg Timravát, családi nevén Bozena Slancikovát. Tajovskyval és Jesenskyvel Timrava a szlovák kritikai realizr mus betetözője, s müvei méltán tarthatnak számot a magyar olvasó érdeklődésére. 254 oldal, egészvászon, ára 25,70 Vítézslav Nezval: A csodálatos varázsló Az európai rangú cseh költő, a modern csehszlovák irodalom egyik nagy mesterének, a „szavak csodálatos varázslójának" versgyűjteményével ismerkedik meg a magyar olvasó Monoszlóy. M. Dezső fordításában. 128 oldal, egészvászon ára 15,70 Bábi Tibor: Vándormadár Bábi Tibor, a szlovákiai magyar irodalom jelentős költőjének harmadik verseskötete. Bábi ebben a kötetében megint újat adott s új meglátásokat nyújt olvasóinak. 100 oldal, egészvászon, ára Kcs 13,10 „ Traven: Az őserdő foglyai A caobafa kitermelésének leírása, az egész mexikói élet legapróbb részleteinek valósághű ábrázolása, vérbő figurák sokoldalú jellemzése teszi nagy élménnyé e könyvet az olvasó számára. 380 oldal, egészvászon, ára ~<és 24.Gorkij: Az Artamonovok Az Artamonovok útja, sors és történelem. Tudományosan kiszámítható, és végzetszerűen kikerülhetetlen. Az orosz polgári-irodalom adós maradt a polgárság regényével. Adósságát proletáríró törlesztette le, a proletár-irodalom új korszakában. 300 oldal, egészvászon, ára Kcs 16,50. Tolsztoj: Első Péter Az író e hatalmas művében állított méltó emléket Első Péter cár nak, aki elsőnek „vágott ablakot nyugat felé". A regény díszkiadásban jelent meg, színes illusztrációkkal. Fordította Németh László. 916 oldal, egészvászon, ára Kcs 35,50. Obrucsev: Utazás Plutóniába A tudományos-fantasztikus regény egy képzeletbeli expedíciót ír le, melynek során megismerteti az olvasót az őskor állat- és növényvilágával, geológiai viszonyaival. Ezeket a természettudományos ismereteket fordulatos, izgalmas történet keretében tárja elénk. 312 oldal, félvászon, ára Kés 13. Romain Rolland: Napló a háborús évekből A kötet Roliandnak az első világháború idején írt naplójából és levelezéséből ad válogatást. Megrázó dokumentum ez a háború szörnyűségeiből, egy magányos szabad lélek küzdelmeiről. Korabeli fényképekből válogatott illusztrációs anyag egészíti ki a kötetet Fordította Benedek Marcell. 346 oldal, félvászon, ára Kés 17,50. Pályázat új ifjúsági és gyermekszíndarabokra A Népművelési Intézet 1960. február 15-vel pályázatot hirdet új ifjúsági és gyermekszíndarabokra. A pályaművek beküldésének határideje 1960. október 15. A pályázat eredményét a Népművelési Intézet 1960. decembef 15-én hirdeti ki. Díjak: I. díj: Kcs 10,000.— III. díj: Kcs 4,000.II. díj: Kcs 6,000. IV. díj: Kcs 2,000. Pályázati feltételek: a) A pályázaton minden csehszlovák állampolgár részt vehet. A pályázat névtelen. A munkákat jeligével ellátva a következő címre kell beküldeni: Osvetovy ústav, Bratislava, ul. CA 25/1. Mellékelni kell egy leragasztott borítékot, mely a szerző nevét, pontos címét és a mű jeligéjét tartalmazza. Ezt a jeligét fel kell tüntetni a borítékon is. b) A pályázatra beküldött munkát 1960. október 15-ig nem szabad nyilvánosságra hozni és hivatásos vagy műkedvelő színpadon előadni. c) Minden munkát három példányban kell beküldeni. d) A határidő után beérkezett munkákat a bíráló bizottság nem veszi figyelembe. e) A Népművelési Intézetnek jogában áll a pályázat leteltével bármelyik pályamunkát műkedvelő színjátszó együttesek rendelkezésére bocsátani, vagy kiadás végett a Színházi és Irodalmi Képviseletnek átadni. f) A bíráló bizottságnak jogában áll a pályamunkák alacsony színvonala esetén az egyes díjakat nem megítélni, esetleg a díjakat különleges jutalom formájában szétosztani. g) A pályázat eredményét a szerzőkkel írásban közöljük. Egyéb tudnivalók: A pályázatra csakis eredeti munkákat lehet beküldeni. Már megjelent prózai mű dramatizálását nem fogadjuk el. A pályaművek az ifjúságnak vagy gyermekeknek szánt darabok legyenek. Különösen kívánatos, hogy a szerzők foglalkozzanak Csehszlovákia Kommunista Pártja és a munkásosztály múltjával, ifjúságunk és gyermekeink mai időszerű problémáival és általában olyan témákkal, amelyek szocialista életünk sikereit tükrözik. A pályamunkák terjedelme nem korlátozott. Népművelési Intézet u