A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-02-28 / 9. szám

Eva Kroupovát tartják Csehszlovákia legjobb asztaliteniszezőjének. Hogy nem ok nélkUI, azt az elmúlt hét végén megrendezett országos bajnokságokon ls bebizonyította. Az egyéni döntőben fölényesen győzte le Hruikovát, majd Gratkováyal és Vyhnanovskjval a női, III. vegyespárosban Is bajnokságot nyert. A mai nemzedéknek az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság történelem. Azonban sokan élnek még azok közlil, akiknek véres valóság volt, élmény, emlék. Karikás Frigyes újságíró, a 39-es dandár novellistája nemcsak a tanúk, hanem a harcosok közül való. E növeli* alapján Irta meg Darvas József a forgatókönyvet. És Makk Károly rendező — akinek Lillomíi és a Kilences számú körterem cimü nagysikerű filmjeit jól Ismerjük — az utókor hagyománytisztelő és igazságkutató szenvedélyével nyúlt a témához. Az 1919 máclusában kitört magyarországi forradalom végső harcait idézi a film kezdete. Megverten, megtépázottan, nem a felszerelés, hanem a gondok súlyától magukbaroskadva menetelnek a katonák hazafelé. Elkeseredésükben már senkire sem hallgatnak. De Karikás Frigyes és a vele egy táborban küzdők nem adják fel a harcot. Huszár és rendőregységekkel, — melyeknek tisztjel az ellenforradalmi erőkhöz szöktek át — bővültek a forradalmi csapat sorai. Korbély János szakaszvezető embereivel együtt parancsnokául vállalja Karikás Frigyest. Csak Nagy Jóska, a talpig becsületes, elszánt forradalmár nem akar egy katonai alakulathoz sem tartozni, nem birja el a fegyelmet. Hatvan főnyi legénységével hősles egyéni akciókat hajt végre és a harcos közötti nyugodtabb pillanatokban egészséges ösztönétől vezetve, azonnal megkezdi a földosztást a falukban. A 39-es dandár nem egyes emberek, hanem a történelem drámáját zlszi dokumentumszerű hitelességgel vászonra. Természetesen ez a krónikás történelem&br&zolis megnehezíti a mélyebb Igazságok feltárását, azonban így is — néhol illusztrativan, néhol erős drámaisággal — emlékezetes történelmi részletet örökít meg. A film legkiválóbb szereplője Bihari József. Korbély János alakjában olyan tiszamenti Csapajevet teremtett, melyért a legnagyobb elismerés Illeti meg. Minden szavát, hangtalan mozdulatát, emberségét, Igazi hazaszeretetet- hitelesnek érezzük. Sokkal kevésbé mondhatjuk ezt a pozitív hős uniformisában feszengő Karikás Frigyes — Bcnkő Gyuláról. Nagy Jöska, az anarchista szerepében' Szirtes Ádám remekel. Kis Manyi — Korbélyné, kitűnően alakítja a hétköznapok gondjaihoz ezer szállal odaláncolt parasztasszonyt. Simké Margit A szovjet nők az olimpia első napjain a férfiaknál sokkal jobban szerepeltek. A 10 km-es slfutószámokban az első négy helyet ők szerezték meg. Az olimpiai bajnok 39 p 46,6 mp-es idővel Guszakova (képünkön) lett, Baranova a cortinai győztes előtt. A Téli Olimpia első bajnokai Wagner—Paul. kanadai páros magasszinvonalú kürt futva biztosan nyerte a páros műkorcsolyázás olimpiai bajnokságát. Sixten Jernberg svéd sífutó a férfiak 30 km-es versenyében fölényesen szerezte meg az első helyet. Ezzel bebizonyította, hogy méltán tartják őt a világ egyik legjobb sífutójának. Staräi „bodicseke" ült és az ellenfél lefeküdt. Ez a felvétel az amerikalak elleni főpróbán készült. Bár a főpróba nem sikerült valami fényesen, az , .előadás", jobban mondva a folytatás még hozhat kellemes meglepetéseket is. A sport soha sem mentes meglepetésektől, s ez benne a | legvonzóbb. Ki hitte volna rövid Idővel ezefőtt, hogy a szovjet gyorskorcsolyázó nőknek az olimpián méltó ellenfelük akad. S lám a kelet-berlini Helga Haase az 500 m-es távon 45,9 mp-es kitűnő Idö> vei a szovjet Doncsenkova előtt megszerezte az elsőséget.