A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-02-21 / 8. szám

Cellini Perseusa és Michelangelo Fiákeres a Loggia della Slgnoria Divida (másolat) a Piazza della múzeum előtt Signorlán 2. FIRENZE Florenci éjszakák — bizonyára sokan emlékeznek erre az émelygős olasz-uténzatú dalra, mély a forró szerelemről s a langyos firenzei éjszakákról mesél ... Én azonban kénytelen vagyok bevallani, hogy számomra sokkal érdekesebb volt Firenze—nappal. Mert ebben a városban, amelyről Karel Capek azt Irta, hogy úgy elkápráztatja az embert, hogy a végén a kutya lábnyomáról ls azt hiszi; valami freskó, ebben a városban diadalát (Ifi a Szépség. A Medici-család nyugodtan alhat díszes síremléke alatt: Firenzében jó megélhetést biztosított néhány tucat utazási Irodának. Gyönyörű paldték, múzeumok, emlékművek, parkok kápráztatják el a látogatót, s ezeket a város mind a Medlci-csalidnak köszönheti, amely négyszáz évig uralkodott itt Ez alatt az idő alatt két pápa, két királynő és sok más nobllitás került kl soraik közül, a család meggyilkolt tagjainak száma azonban lényegesen nrgyobb. Végül is kihaltak, még mielőtt a szobrászok megörökíthették volna őket. Mai napig is hiába várnak rájuk üres szobortalpazatok a Medici-kápolna falbemélyedéseiben. Nem hiszem, hogy volna még egy város a világon, mely oly gazdag volna műalkotásokban, mint éppen Firenze. A turista vagy a művészettörténész szinte a szépség orgiáját élheti ét itt, Michelangelo székhelyén. Amikor két-három órás szemlélődés után kijövök az Uffizi-képtárból, szemem előtt összefolynak Glotto. Veneziano, Rafael, Tizáam, Leonardo da Vinci és Michelangelo művel, hogy csak a jelentősebbeket említsem. Ennek a városnak gazdag kereskedői és főurai valaha úgy vonzották Ide a nagy művészeket, mint manapság egyes városok a futball-sztárokat. A Pitti-palotában, mely fölött a hegyoldalban Firenze legszebb parkjai terülnek el, még jobban fokozódik a turista bámulata. Falain, mennyezetein és padlóin olyan értékek halmozódnak, hogy az embernek az a benyomása, mintha valami mesebeli fanatikus műgyűjtő árverésen összevásárolta volna a világ mjnden kincsét. S ha az ember eltelt a márványszobrok fenséges szépségétől, ha megcsodálta Dávid szobrát (amely közkívánatra három példányban is áll a város három különböző pontján), vagy a Hajnal és az Alkony éterikusan tiszta figuráitól, ahogy ott állnak a Medici-kápolna homályában, önkéntelenül is felmerül benne a kívánság, hogy néhány pillanatot a művészet titánjainak fizikai közelségében töltsön. A Santa Croce templomban hosszabb időt töltök el néma áhítattal nem kisebb személyiségek földi maradványainak térsaságéban, mint amilyenek Michelangelo és Dante, Rossini és Macchlavelli voltak, sőt az egyik díszes mérványslremléken azt olvasom, hogy ebben a templomban találta meg örök nyugalmát — mily iróniája a sorsnak — a katolikus egyháztól üldözött és megbélyegzett Galileo Galilei is. Az egyház nyilván később önkritikát gyakorolt. Flesole egy festői falucska a város fölötti hegyoldalban, gyönyörű kilátással Firenzére, ahol a nyár áprilistól októberig tart. Erről a hegyoldalról engedte fel valaha első repülőgépét Leonardo da Vinci a levegőégbe.. Ä hős pilóta, Tupolev elődje fantasztikus távolságot, 5 kilométert tett meg a levegőben, aztán — a másvilágon kötött ki. önkéntelenül is megképzik előttem a nagy művész és ezermester, közlekedési eszközök tervezőjének képe, amikor az olasz utcák óriási forgalmát látóm. Van valami megkapó a látszólagos káoszban, ahogy legmodernebb Fiat kocsik fekete-piros fiákereket előznek (mennyi fiáker van. Olaszországban), robogók siető gyalogosokat kerülnek ki a keskeny utcában ls, ahol két molettabb nő alig fér el egymást mellett, autók azonban kétirányú forgalommal vidáman közlekednek bennük. — Olaszországban a gyalogos az utca ura. — Az ő biztonságának rendelnek alá minden közlekedési szabályt. A szélés fehér csíkkal jelzett útkereszteződéseken bármikor átmehet a gyalogos: minden jármüvek le kell állnia. Amíg nem ismertem Rómát, Firenzében az volt a benyomásom, hogy rengeteg a pap, az apáca, hogy az egyházi szervezet túl van dimenziőnálva. Valóban majdnem annyi van belőlük, mint az idegenekből, akik szinte vallásos érzülettel, Baedeker-imakönywel a kezükben kerülgetik a templomokat és egyéb műemlékeket. Az Isten szolgái ájtatos képpel haladnak keresztül ez emberáradatban. De ha csinos nőt látnak (saját -szememmel győződtem meg róla), kétségtelen tanújelét adják, hogy ők is csak emberek. Igaz, most bizonyos Idő távlatából megállapíthatom, hogy éppen Firenzében láttam a legtöbb szép olasz nőt. Klasszikus arcuk van, benne nagy mandulavágisú szemekkel. Érdekes, hogy az olasz nők a szemüket fekete vonallal még külön kl Is emelik. Tarka ruhájuk már nem a híres firenzei posztóból készül, s ha monsieur Labiche ma akarná megírni vaudeville-ját a híres florenci szalmakalapról, ezt bizony mér csak a nyugati turisták fején találná meg. A fiatal firenzei nők' büszkén sétálgatnak mélyen dekoltált szűk blúzukban és igen rövid, de nagyon bő szoknyájukban, amely alatt sok keményített alsószoknyát hordanak. Eszembe jut, hogy két évvel ezelőtt, amikor az olasz városok utcáin a csinos génuai éa velencei nőket láttam, el voltam káprázva tőlük. ' Örömmel állapítom meg, hogy azóta a divat nálujjk is nagy lépést tett e|öre

. Szöveg és képek: JÁN KÁLIN A A híres Fonté Vecchlo fald Neptun-kút (Ammunati müve) a Signoria téren