A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-02-07 / 6. szám
éftifaí ftrrfepe «fott A dél-szudáni falvak lakosai - mint évszázadokkal ezelőtt - dobszóval köszöntik a hozzájuk vetődő idegeneket s ugyanúgy búcsúznak tőlük. A dob mint hírközlő eszköz is tartja még magát. A ruházat valamelyest már európaizálódott, a szokások azonban a régiek maradtak. Olasz Szomáliára is sor kerül Nézem lróasztólaraon ez alkonyati íélhominybtn szelíden világító földgömböt. A halványkék Indiai-óceán áazaknyúgatt partján bosszú, zöld csík villan: Olasz Szomália. Eszembe jut: 1860-ban szabad ás függ étlen lesz. Az ENSZ közgyűlésének legutóbbi határozata szerint 1960. Július 1-én Olasz SzomiUföldnek fUggetlenságet adnak. Olasz Szomália a 18. század vágától angol érdekterület volt, 1841— 48-ig az angolok tartották megszállva, 1950-tól pedig ENSZ gyámsági terület, olasz igazgatós alatt. Szomália területe körülbelül négyszer akkora, mint Csehszlovákia. Lakosaága egy ás negyedmillió; nagy többságben szomállak. Az olaszok száma alig haladja meg az ötezret. Az ország nagy része terméketlen, a keváa megművelt földön kukoricát, babot, kölest, szezámot és földimogyorót termesztenek. Banánból ás gyapotból azonban még kivitelre Is Jut Fővárosa a 78.000 lakosú Mogadiscio helyenként egészen európai jellegű. Az olasz gyarmatosok mindig jól érezték magukat Itt, mert Szomália száraz áa forró éghajlata nagyjából Szicíliáéhoz hasonló. Togo területe 89.000 négyzetkilométer, tehát Idsebb, mint hazánk. Lakossága körülbelül egymillió szudáni néger a alig kétezer európai. Togo is ENSZ gyámsági terület volt eddig s a franciák Igazgatták. Lényegien gazdagabb ás termékenyebb, mint Szomália. Pálmaolaja, kakaója, gyapotja, kukoricája, kávéja komoly bevételt jelent Fővárosának, Lomá-nak körülbelül negyvenezer lakója van. A tengerpart •Idákét széles övben őserdők borifják, a part közelében sok a mangrove-erdő. Caúnya, mocsaras, főleg sósvlzű lagúnás vidék ez, • úgyszólván teljesen járhatatlan. A belsőbb őserdők értékes fákban gazdagok. Leg becsesebbek a mahagóni, az okume vagy hamis mahagóni (szabb mint a valódi!) a gumiakácok ás kaucsukfák, főleg pedig a kókuszpálma s a nagyon hasznos olajpálma. Ez a kát ország most szabad ás független lesz. Az elnyomók, a gyarmatosítók szépen összecsomagolnak ás mentik a menthetőt. Néhányan a becsületesek és jóindulatúak közül — nem lesznek sokan — megmaradnak megszokott helyükön, s ezentúl egyenrangú társként dolgoznak majd bennszülött barátaikkal az új ás szabad országárt, a szabad áa önálló életet kezdő Szomáliáért és Togóárt » 1860-ban ismét kát afrikai ország lesz független. S mert az Idő nem áll meg — sorra követi őket a többi is! (z) A kamra-kunyhókat, akárcsak a tyúkólakat - amint a képen középütt láthatjuk - a kígyók és a vadállatok elleni védelmin magas cölöpökre építik. Egyetlen olyan ország sincs talán a földkerekségen, ahol olyan hatalmasak volnának az ellentétek, mint éppen Szudánban. Míg északi vidékei túlnyomórészt sivatagosak, déli területeit bozótos bush fedi, továbbá olyan trópikus óserdó-sávok tarkítják, amilyeneket ma már a világ nem sok táján találni Barna, részben egészen világosbőrű arabok lakják Eszak-Szudánt, míg délen nem ritkák a két méter magas, egészen sötét, szénfekete bőrű emberek. Egy dolog azonban mindkét országrész lakosságára egyformán jellemző: a hatalmas kiterjedésű, sok helyütt még kihasználatlan termőföldek és az elsőrendű, hosszúszálú gyapot ellenére, amely Szudán termékeny vidékeinek íö produktuma — s a gyapot terén á hetedik helyet foglalja el Szudán a világtermelésben, az emberek Észak- és Dél-Szudánban egyaránt nagyon-nagyon szegények. A buja vegetáció Dél-Szudán jellemzője. A trópikus eső-övezetben olyan sűrű az őserdő, hogy a modern technika vívmányai nélkül teljesen lehetetlen áthatolni a karvastagságú liánok szövevényén. Megterem itt azonban huszonhat féle gyümölcs is, amelyek az átlag európai előtt jórészt ismeretlenek. Sokféle ehető, ízletes kaktuszgyiimölcs mellett vadon terem itt az ananász, a banán, a mango, a citrom, a narancs és egyéb gyümölcsök.