A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-30 / 5. szám

„T. Címzett" kilétét, valamint a küldünk-e a névnapjára, iíondcímzettnek a szerzőhöz való vi- juk: feltalálnánk végre a minszonyát. denütt kapható képes üdvözlő/% 1 1 «4 J"-* § A na

9V stitiszták, a híres fo- lapokat. Nagyon egyszerű és ál-Cm llí f S m W* ® galmazók levelezése se dicsősé- dásos volna! Felhasználásuknál gesebb. Ezek ugyan mesterei a csak arra kell ügyelnünk, hogy szónak, a gondolataik azonban a• botdog újévet' kívánó anya-A levélváltás hangtalan be- zönséges staniclira, s elmegy soványak s hitvány a szívük, disznó fényképét véletlenül el szélgetés. Csak végigszántjuk bélyeg nélkül is. és amellett Tartalmatlan, meddő marad ne küldjük a menyasszonyunk ironunkkal a papirost s tudtára micsoda hatalmas fegyver! pennájuk nyomán a forma — névnapjára. Ha pedig egyes váadhatjuk bárkinek, hogy meny- Szúrhat, robbanthat, mérgez- így pedig nem lehet senkivel rosrészek fényképeiből választanyire rajongunk érte — s ez- het - de sohase sülhet el semmit közölni. Szinte kicsat- nánk ki valakinek egyet-egyet úton közölhetjük a címzettel visszafelé, mint például egy tan a belsejükből a gyönyörű valamilyen alkalomra, akkor is azt a szerény óhajunkat is, közönséges puska. Természete- hasonlatok, s a hangulatos szó- ajánlatos, hogy inkább a Dunahogy az ördög mielőbb lefuva- sen nem muszáj aláírnunk, s a virágok tömkelege, mégse men- hídja, vagy a Manderla ragadja rozhatná öt e sártekéről. feladó megnevezése se kötelező, nek semmire. Napokig vajúd- meg a tetszésünket, mint sem Mgkulányi elszántság, meg a Legyünk tárgyilagosak: akad- nak például afölött, hogy a T. a vágóhíd, vagy a javitóintéhatvanfilléres postabélyeg - nak jóravaló levélírók is. Ben- címzettnek milyen titulus jár: zet.., s gyorsan célba érünk. Ked- nük azonban több a szándék, „Angyalkám, Tubicám, Drágám, Arra törekedjünk, hogy egyvünkre megmondhatjuk a ma- mint a fogalmazási készség. Édesem?" - A hosszas töpren- egy levélváltás éppen annyit jegünkét barátnak, ellenségnek A legtöbbjük hasztalan rágja a gé.s azonban hóhéra a tettnek, lentsen, akár az élő beszéd. A egyaránt. Nem kéli utazgat- ceruzáját, nincs olyan szó, Ne sopánkodjunk tovább a le- jövőben ne legyen terhes szánunk, nem kell látogatóba men- amely méltó volna nemes gon- velezés katasztrófája fölött, munkra a levélírás, s ne sokat nünk - még a személyes talál- dolataikhoz, forró érzelmeikhez, riem segítünk magunkon. Sok gondolkodjunk felette, kozásnál szokásos érzelmi meg- A megkezdett, s a félig kész le- esetben egy-egy „kép szöveg — Vagy talán hasznosabb nyilvánulásokat is megtakarít- vél pedig nem juthat el a pos- nélkül" is megfelelne. Termé- lenne, ha még jobban meghatjuk mustunknak. Felbecsül- tára. A szerzője zsebében, vagy szetesen olyanra gondolunk, lassítanánk a levelezést, s hetetlen találmány a levél. Min- a fiókjában hever mindaddig, amelyik önmagáért beszél. Arne- ugyanakkor az élő beszédbe, o denjéle ügyintézésre alkalmas, amíg a levélügyben illetéktelen lyikröl könnyen kitalálja a T. C-, társalgásba is bevezetnénk az És olcsó! Hiszen az előkelő családtag fel nem fedezi, s amíg hogy boldog újévet kívánunk-e általános gondolkodás kötelecsontpapír helyett írhatjuk kö- számon nem kéri a szerzőtől a neki, vagy szívélyes üdvözletet zettséget? KOVÁCS GÁSPÁR Nád? Igen — cukornád. Indiában most javában süt a nap, nálunk tél van, s a cukor is pont megfordítva viselkedik, mint a mi. zord éghajlatunk alatt; nálunk a cukorrépát kedveli, s a föld alatt búvik meg — ott a nap íelé igyekszik. Ananász? Kaktusz? Dehogy. A páneélövesek családjába tartozó tatu. Dél-Aroerlkában él. Ha megriasztja valami nagyobb állat, szarupáncéljába gubódzik. Akad jónéhány ember, aki ezt a páncélt nem kívül. de belül viseli. • • • N • • • • • • • • • • • • • • * • • Ismeretien tettesek ellopták a berllndahlemi múzeumból Rembrandt világhírű müvét, a Krisztusfej c. tanulmányt. A kép értéke 250 ezer márka. Ha vallásos rajongás vitte rá a tettest, aikkor Is megérte. Ez is lehetséges? Igen: a cirkuszban vagy az állatkertben. Egyébkém az <»nberek világában is sok minden megeshet. Jó magyar közmondás tanúskodik erről, mely azt állítja, hogy betyárból lesz a legjobb pandúr. Emögött az álarc mögött csinos fiatal nó* bújik meg. Azért ne gondoljuk, hogy a farsangi bálok idején szabad malacnak lenni. Ö sem gondolta úgy. Ady Endre elképzelését a disznófejű nagyúrról akarta megvalósítani. Ötmillió emléktárgy kertit eladásra a II. Országos Spartakiád idején. Ha mind az ötmillió emléktárgy Ilyen baba lenne, hosszant elfektetve Aától Királyhelmeclg ki lehetne rakni vélük a vasutat. Divatjamúlt kínai ízlés szerint a kicsi női lábfej a szép. bnc, a másik véglet: a hegyesorrú cipó, mely a legapróbb, s leg- . csinosabb női Aáhfejet ts lehetetlenül megnyújtja. Csakhogy ez már net a kínai ízlés, hanem a német nők — vagy cipészek szeszélye.