A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-30 / 5. szám

A függeilen KAMERUN Kamerunlak Ünneplik a függetlenséget A forradalmat szolgálta művével „Gercen elsőként bontotta ki a harc magasztos zászlaját, mikor szabad orosz szővel fordult a tömegekhez" — jellemezte Lenin a nagy orosz forradalmi demokrata Író és filozófus szerepét a mult század orosz társadalmi megmozdulásaiban. Genien mér egyetemista korában részt vett a diákság haladó, forra­dalmi mozgalmaiban, amiért a cári rendszer száműzetésbe küldte. Az ötéves vjatkai és Vlagyimir! száműzetésből hazatérve Gercen Belin-3zk'ijhez csatlakozott és a Honi jegyzetek (OtyecsesztVennáje zapiszkl) munkatársa lett. Természettudományi és filozófiai nézeteiben eljutott a materializmusig: elsajátította Hegel dialektikáját és Feuerbach ma­terializmusát, de a proletariátus, az új osztály forradalmi elhiva­tottságát. vezető szerepét nem tudta megértem. A Marx előtti „szocialista" áramlatok befolyása alatt, mely Gercennöl narod­nyik tartalmat nyert: azt hitte, s paraszt felszabadításéval, földhöz juttatásával megoldódnak a társadalmi problémák, megszűnnek a bajok. Gercen irodalmi téren is maradandót • alkotott. Doktor Krupov című elbeszélésében és Ki a bűnös? fímű legnagyobb regényében a polgári társadalom aljas, minden emberiességből kivetkőzött erköl­cseit pellengérezi k'i. Kisvárosi alakokat vonultat fel mindkét müvében. A családi háromszögek keretein túlmenve felvetődik- a „pár száz ingyenélő, mihaszna naplopó úr" és a sok ezer robotoló, pihenőt nem ismerő munkásember társadalmi problémája. Úgyszintén feltűnik műveiben az orosz irodalomban gyakran jelentkező ún. „fölösleges ember" típusa, mellyel Puskin. Lermontov. Goncsarov, Gogol alkotá­saiban is találkozunk. 1347-től a 90 évvel ezelőtt. 1870 január 21-én bekövetkezett haláláig külföldön élt. Bejárta Olasz- és Franciaországot és Ogarjovval együtt 1857-ben Londonban elindította a Kolokot (harang) című szemlét, mélynek fő feladata a cenzúra elleni harc volt. Emlékezések" és elmélkedések címmel külföldön irta meg megrázó hatású emlékiratait. Gercen forradalmi demokrata volt, de egyre közeledett a' prole­tariátus forradalmi szocializmusához. . (L) A fekete Afrikában jóegynéhány or­­szág lesz független ebben az esz­tendőben, és ez a tény a legjobb bizo­nyítéka annak, hogy a gyarmati népek nem akarnak továbbá a fehér úrnak szol­gálni. Szabadság és béke a kor követel­ménye és hiába küzdenek ellene fegyverrel, pénzzel vagy akár ámításokkal. A sort Kamerun nyitotta meg. Hetven éves gyarmati uralom után 1960. jgnuár elsején kihirdették Kamerun füg­getlenségét. Az új évtized első percében Javundeban. az ország fővárosában kitűz­ték az új, független állam zöld-piros-sárga lobogóját. Amadhon Ahidjo miniszterel­nök pedig a függetlenség terén Kamerunt szabacl. független állammá nyilvánította. Három napig tartottak az ünnepségek. Ám a fővároson kívül máshol alig ünne­peltek. A kamenini hazafiak, az egész,or­szág területén megkezdték harci tevékeny­ségüket. *A szabadságharcosok mindaddig nem teszik le a fegyvert, amíg országuk nem egyesül a szomszédos Brit-Kamerun­nal. amíg a francia katonaság és hivatal­nokok el nem hagyják az országot. Amad-Amadhon Ahidjo 1960. január első napja- i nak első percében — éjfélkor klnytlvá- I nitotta Kamerun függetlenségét * hon Ahijdo kormányát országszerte a francia gyarmattartók bábkormányának tekintik és bizony nem is tápiogatják, Hárommillió kameruni lakik az új füg­getlen állam 432.000 négyzetkilométerén. Kamerunt lS84-ben a német gyarmatosítók igázták le. Harminc éves véres német el­nyomás után az első világháború éveiben angol és francia csapatok vonultak be Ka­merunba és „szabadították fel" a szegény benszülötteket. Németország és a Központi hatalmak veresége után az egykori Népszövetség két részre osztotta fel az országot és bi­zonytalan időre Anglia és Franciaország gyámsága alá helyezte Kamerunt. Kamerun gazdaságilag igen elmaradott ország, bár uránércben, aranyban, gyé­mántban igen bővelkedik és a francia gyarmattartók a kameruni kávé, kakaó és banán export-jövedelméből jól megszed­ték 'magukat. Most negyven éves francia uralom után Kamerun népe szabad lett és a kameruni példa egész biztosan követökre talál majd a fekete Afrikában.

Next

/
Thumbnails
Contents