A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-08-02 / 31. szám

A forrongó Közép-és Dél-Amerikában Mióta a múlt évben az USA politikusainak propagandaútjai hajótörést szenvedtek, nem állt meg a fejlődés Közép- és Dél-Amerikában. A rendszer, amellyel Washington az eseményeket a távolból irányítani igyekszik, csőddel fenyeget. A Washington kegyelméből uralkodó nagy és kis diktátorok reszketnek a hatalmukért. Feltartóztathatatlanul megindult a harc az észak-amerikai konszernek helytartói ellen. A lavinaszerűen terjedő sztrájkhullám arról tanúskodik, hogy a dél-amerikai munkások nemcsak szociális helyzetük megjavítását követelik, de hogy nagyobb befolyást akarnak gyakorolni a politikai viszonyok kialakulására is. Minden jel arra mutat, hogy a közép- és dél-amerlkal köztársaságokban nem sokáig tartható fenn már a politikai gyámkodás és a gazdasági kizsákmányolás az USA-lmperialisták részéről Rendőrterror Argentinéban Mibe kerül a szövetkezeti lakás Lakásra váró dolgozóink egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a lakásépítő szövetkezetek létesítése iránt. Figyelmük sok apró részletkérdésre kiterjed: legtöbben itzonban azt szeretnénk tudni, mekkora lesz a szövetkezeti részjegy éra? Nos, ez a felépítendő háztól függ. Minéi olcsóbb az épület, annál alacsonyabb a szövetkezeti részjegyért fizetendő összeg. Hazánkban ez idö szerint javarészt típustervek alapján folynak az építkezések. A T-OB tipus szerint 20 fajta (széria)' lakóház épül, melyek a lakóterület nagysága és a technikai kivitelezés szempontjából témek el egymástól. Ezen múlik azután a lakás ára is, amely ezeknél a típusoknál 55 és 65 ezer korona között ingadozik, vagyis jóval alacsonyabb, mint az ismert T-13, T-15 és T-16 típusé. Amennyiben a szövetkezeti tagok progresszív típusterv mellett döntenek — példának okáért a TOB-l választanák — az állami hozzájárulás felülmúlja a 30 százalékot. 1959-re az állami hozzájárulás lakásonként 22,000 koronát ér el. Ha a szövetkezeti tagok T-02B típusú, győzfütéses, 36 lakásból álló négy emeletes házat akarnak felépíteni, melyben egy-egy lakás lakóterülete 34,10 m2

. a reá esö építkezési költség pedig a tervet és telket beleértve, 57 ezer 400 koronát tesz ki, akkor az építkezési szöv,etf

kezet tagja 34,10 m2

lakóterületű — 22,950 korona összegű részt vállal, melyet azonban nem kell készpénzben lefizetni. Ha ugyanis a lakásépítő szövetkezet tagjai vállalati alkalmazottak, úgy a dolgozók vállalati alapjából köcsönt kaphatnak. További kölcsönt igényelhetnek az Állami Takarékpénztártól mégpedig átlagban 8000 koronáig terjedő összegben. És mindezen túl a tagsági rész bizonyos hányada ledolgozható. Ez tehát azt jelenti, hogy amennyiben a szövetkezeti tagok pl. a T-02B típus szerinf építtetnének, elegendő, ha fejenként 10 000 korona készpénzzel rendelkeznek. Ez az előny különösen szembetűnő, ha a „hagyományos" T-16 típusú négyemeletes házat vesszük számításba, mleynél ugyancsak kazán nélküli gőzfűtéses 36,61 m2

-nyi laktóterületért, a tervezést és a telket beleértve 76,300 koronát kell fizetni. Ez esetben tehát a szövetkezeti tag része 30 520 koronát tenne ki. Ha meggondoljuk, hogy ennek ellenében csupán 2,5 m2

-rel nagyobb lakóterületet nyerne, világosan megmutatkozik a progresszív jellegű épület-típusok előnye. Az új mezőgazdasági adó rendeltetése A mezőgazdaság fejlesztését célzó új Intézkedések közül — rendeltetésénél fogva — különös figyelmet érdemel a mezőgazdasági adó új rendezésének ügye. A burzsoázia uralma idején a kisgazdákra kivetett adók — amelyek gyakran koldusbotra juttatták a parasztokat — az állampénztár bevételeinek növelését szolgálták. Az új mezőgazdasági adóval államunk teljesen eltérő célt követ. Arra törekszik, hogy EFSZ-efnket és minden szövetkezeti tagot bevételei fokozására, saját forrásaik lehető legjobb kihasználásra és az osztatlan alapok szüntelen növelésére serkentsen. Minthogy az új mezőgazdasági adó teljes összegével a nemzeti bizottságok fognak rendelkezni, anyagi érdekeltségük révén minden okuk meglesz, hogy a legmeszszebbmenően segítsék elő a mezőgazdaság fejlesztését, i az EFSZ-ek megszilárdítását és a felvásárlást. Érdekükben áll továbbá a megadóztatása alá nem eső osztatlan alapok fejlesztése is, mivelhogy ezáltal bővül az EFSZ-ek jövedelmének anyagi alapja. Ez viszont a nemzeti bizottságok költségvetési bevételének kedvez, ami megint csak a szövetkezetek és általában a nép javát szolgálja. Ugyanez az elv érvényesül a mezőgazdasági adó további rendezésében. Igy pl. amennyiben az EFSZ a szabályzatában megállapított 10—12 százalékon felüli összeget juttatna az oszftatlan alapnak, úgy az adó a juttatási többlet 50 százaléka erejéig ls csökkenthető. A beruházások növelésének elősegítése végeredményben megintcsak a szöveti tagok magasabb bevételeit eredményezi. Az új mezőgazdasági adót a nyers pénzbevételek' és a munkaegységekre kiosztott természetbeni járandóság értéke alapján róják ki. Ebből azonban előzőleg levonják az osztatlan alapokra befizetett összeget. Azáltal, hogy a megadóztatás alapját nem a tiszta, hanem a nyers bevétel alkotja, a szövetkezetek érdekében áll, hogy csökkentsék a termelési önköltségeket és lehetőleg nagyobb tiszta jövedelem elérésére céljából hatékonynan gazdálkodjanak. Megtakarításokat mindenekelőtt azáltal érhetnek el, hogy az eddiginél nagyobb mértékben termelnek takarmányt és almot, csökkentik a vetőmag-vásárlással járó kiadásokat, és korlátozzák a brigádok igénybevételét. Az egyénileg gazdálkodó parasztok adóját az átlagos normák figyelembevételével, a gazdaság és hozama szerint vetik id. . —Szirt— A polgárháború szélén áll Argentína Frondizi, a jelenlegi elnök uralma alatt. Peron lemondása óta sem szűntek meg a belpolitikai viszályok. Peron utódai is népellenes politikát folytatnak. Eddig egyik sem volt képes a fokozódó infláció megállítására. A drágaság ellen tiltakozó tüntetők ellen Frondizi rendőrcsapatokat és katonaságot vezényelt ki. A kormányépületek vé1

delmére géppuskákat állítottak fel. Gumibotokkal rohamozták meg >a rendőrök a szrájkoló Buenos Aires-i banktisztviselőket. Az 1957 júliusa és 1958 júliusa között eltelt időben 7 400 000 argentin munkás vett részt különböző sztrájkokban. Kötegszám gyújtották fel a tüntetők a kormánylapokat. Amióta Frondizi a Peron uralma alatt üldözött Argentin Kommunista Pártot és sajtóját betiltotta, az igazság csak szájról szájra járva jut el az emberekhez.