A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-19 / 29 - 30. szám

A középkori pápaság nemcsak „lelki", de eros világ; halálom is volt. Erdekeit a korabeli önkényuralmon alapuló világi haiaimak módszereivel erősítette. A középkori pápsx valójában viiáqi fejedelmek voltak. A püspökök viláqi nagyurak, nagybirtokosok, a polqári.130-dó iqénvú városok zsarnokai. A korai középkorban az inkvizíció az egyházi mezbe öltözött viiáqi hatalmasság törvényszéke volt. Az inkvizíció intézményét elsősorban a paraszti és városi demokratikus szabadságmozgalmak ellen használtak fel. Volt azonban az inkvizíciónak egy másik, sokkal súlyosabb és messzebb ható vonatkozása is. Az inkvizíció őrködött a feudális egyházi ideolóqia „tisztaságán", kegyetlenül lecsapott a szüntelenül jelentkező eretnekségekre Ezek az eretnekségek a vallási külsőség alatt tele voltak a társadalmi forradalom és változtatási törekvések heves vágyával. Később, a természettudományok fellendülésének korszakában pedig az inkvizíció lett a tudományos haladás leqeröcebb akadálya. Az inkvizíció egyik alapszabálya volt, hogy aki vádlott, az nfár eleve bűnösnek tekintendő és elítélendő. A középkori inkvizíciós módszereket jeliemzóen világítja meg' Eymericus, egy dominikánus szerzetes „Direktoriuni inquistiois", magyarul: „Az inkvizíció eljárási rendje" — cimu. 1360-ban kiadott müvében. Eymericus ezt írja: Ha a vádlottat „illendően" megkínozták „Ha a vádlott akit előzőleg értelmes (!) tortúrának — kínzásnak — vetettek alá, miután „illendően" meqkínozták, méqsem vallja be az igazságot, akkor eléje kell tárni a kínzások különböző módjait, hogy meglássa: milyen kínzásokon meqy majd át. amíg csak megfelelő vallomásra bírható. A tortúrát nem szabad megismételni az előbbi módon, hanem folytatni kell újabb és újabb fokozatok szerint . . a tortúra folytatása ellen nincsen semmiféle egyházi tilalom . . ." Eymericus könyvét, az egyháznak ezt a szégyenfoltját a pápai inkvizíciók fénykorában a XVI század végén újra kiadták. Francisco Pegna. a „teológia és a kánonjog doktora" annvíban enyhíti az eddiqi szabályokat, hegy bizonyos „szelídséget" ajánl a terhes asszonyok iránt. Pegna tisztelendő űr megjegyzi, hogy „ha a terhes asszony vádlottnál csakis tortúrával, vagy terrorral deríthető ki az igazság, akkor várnunk kell, míg kihordja és megszüli gyermekét ..." Pegna enyhítést javasol a serdülő gyermekek és aggok kínzásánál: itt csak az .alsóbbfokú kínzásokat" ajánlja. Engels többször rámutatott, hogy a vallásos mezben jelentkező antffeudális mozgalmak szükségszerűen irányultak elsősorban a katolikus egyház ellen, mert ez az egyház volt n fennálló feudális rend szentesítője és legegyetemesebb összefoglalója. Amikor a pápák, püspökök és királyok az eretnekségek ellen az inkvizíció keqyetlen fegyverével léptek föl, elsősorban gazdasági szempontokat érvényesítettek. Az inkvizíció egyik „enyhe" büntetése volt ugyanis a teljes vagyonelkobzás ... Az inkvizíció „védőszentje" A feudális pápaság és a püspöki hatalom szövetkezését a világi főurakkal világosan láthatjuk az 1170-ben kezdődött Vald Péter kezdeményezte valdens-mozgalom esetében. Dél-Franciaország Provence nagyurai irtóháborút vezettek a városok eretnek iparlakossága ellen. E háborút megáldotta az inkvizíció „védőszentje" Szent Domonkos is. Jellemző, hogy a XIV. század elején, 1318-ban Marseilleben az akkori pápa parancsára máqlyára vittek négy ferencesrend: szerzetest is. E szerzetesek ugyanis komolyan merték venni Assisi Szent Ferenc igéit a krisztusi szegénységről. Hogy a feudális egyház még a biblia tanításával is ellentétbe került, arra szembeszökő példa Husz János esete. Ezt a cseh előreformátort 1415-ben a konstanzi zsinaton máglyahalálra ítélték és megégették. Husz János ugyanis következetesen hirdette a papi gazdagság jogtalanságát, az egyháziak vagyontalansáqának elvét. A konstanzi zsinat egyházatyái nagyon is jól látták az összefüggést Husz János népszerű evangéliumi tanításai, valamint a francia parasztmozgalmak, a párisi köznép lázadásai között. Husz János olyasmit is hirdetett, hogy a pápai püspöki hatalom szövetkezése a világi feudalizmussal eltorzítja, meghamisítja a krisztusi tanításokat. Természetes ezek után, hogy követői, a husziták és az úgynevezett táborita demokratikus cseh népforradaimárok ellen azonnal munkába lépett az inkvizíció gépezete. A* theatinusok A középkori Magyarországon főként a ferencesek működtek — pápai meghatalmazás alapján — inkvizítorok szerepében. A huszita tanok a XV. század elején Zsigmond uralkodása alatt nagy visszhangot keltettek. Zsigmgnd kérésére a pápa Magyarországra küldte Marchia Jakab Ferencesrendi föinkvizitort. Ez a Marchia Jakab rengeteg „eretneket" — diákot, iparost és parasztot — hurcolt máglyára. A reformációs mozgalom terjeszkedésére a pápai hatalom az inkvizíció újabb felélesztésével válaszolt. Caraffa bíboros 1542-ben „az egyház érdekében" erös és kegyetlen intézkedéseket javasolt III. Pál pápának. Caraffa nemcsak a hitújításra hivatkozott, hanem a terjedő humanista tudomány hódításaira is. Érvei kö-Marchia Jakab ferencrendi szerzetes, Magyarország foinkvizitora. Hivatalos működése alatt számtalan embert küldött a máglyára. Az inkvizíció törvényszéke és intézménye még ma is fennáll, mint a bíbornokok kongregációjának egyik osztály, Marchia Jakabot, a „szelídlelkű" föinkvizitort az Egyház szentté avatta. zött szerepelt a matematikai gondolkozás és a kopernikuszi viláqkép terjedése is. Caraffa saját kezdeményezésére külön inkvizíciós szerzetesrendet. a theatinusokat hívta életre. Ezt később a pápa is jóváhagyta. Az ellenreformáció igazságügy-minisztere Caraffa bíboros „az ellenreformáció igazságügyminisztere", III. Pál pápától felhatalmazást nyert az inkvizíció újjászervezésére. Saját palotájában azonnal tárgyalótermeket, vallató szobákat, kínzókamrákat rendezett be. A híres spanyol vasmívesséq új technikai vívmányait is felhasználta különleges rácsozatok, lakatok, kínzószerszámok készítésére. A „tüzes színjátékok" tízezres áldozatai A Vatikán és az uralkodó osztályok a legnagyobb eréllyel léptek fel a veszedelmes hliújítők ellen. Egész fai vakut, sőt városokét irtottak ki a kereszt jele alatt felvonuló zsoldosok. Rajzunk a bezersi vérengzést „I kés; ült, G3:G09 embert mészároltuk le lí02-ken a városban. Az eretneke t egy része a templomban keresett mezedáket. A zsoldosok felgyújtották a katedrálist; az óriási máglyán 3000 ember pusztult el. Egykorú metszet után. Jól tudiuk, miiven szerepet töltött be az inkvizíció később Giordano Brunoval, a nagy olasz filozófussal, Galileivel és más hírneves tudósokkal kapcsolatban. Az inkvizíció működése és az index elsősorban a katolikus országok szellemi életét bénította meq, hiszen a protestáns orszáqokban nem lehetett többé hatásköre. Évszázadokra megölte az inkvizíciós Spanyolorszáq tudományát és részben irodalmát is. Az olasz irodalom története szintén máiq is emlegeti a mérhetetlen károkat, amelyeket az „index" okozott. A XVII. századtól kezdve az inkvizíció főként a filozófia és a természettudomány haladása ellen „tevékenykedik". A középkor végének és—az újkor elejének évszázadait azonban valamennyi katolikus országban ' a pápai inkvizíció keqvetlen önkényuralma jellemzi Eretnekek tízezrei jajgattak a kínzókamrákban. Ártatlan lányok és asszonyok sikoltoztak a tüzesvas és hidegvízpróbák gyötrelme miatt. A spanyol katolikus hagyomány Szent Dcmonkost tartotta az . autoda_fé"-k a „tüzes színjátékok"-védőszentjének. És loboqtak a máqlyák Spanvolorszáqtő! kezdve Franciaországon, Itálián, Németországon végig egészen Magyarország távoli határáig, Szlavoniáiq és Erdélyig mindenütt. A spanyol inkvizíció intézménye egész a XIX. század elejéiq megmaradt. Goya. a nagy festő képei, rajzai, máig is vádlóan mutatják ennek az intézménynek összes förtelmeit. GOGOLÁK LAJOS 18