A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)
1959-12-25 / 51 - 52. szám
Tn lúthozsjx ok a Szerengetí-sztyeppén Dr. Bemard Grzimek, a majna- frankfurti állatkert igazgatója és Micháel fiának beszámolója a Szerengeti-sztyeppén tett felfedező útjukról Jóltápláltan és még gondtalanul pislog ez a masszai csecsemő a forró afrikai napba. A kelet-afrikai négerek nem primitiv dzsungellakók, hanem intelligens emberek, megvan a saját vallásuk, családi törvényeik, saját külön nyelvet beszélnek. A szépnövésü fiatal lányok színes üveggyönggyel a sötét bőrükön igen festői látványt nyújtanak. „Odaadott mindent, amije volt, még az életét is, hogy megvédelmezze Afrika vadon élő állatait." Michael Grzimek síremlékén, amelyet a halálos repülőszerencsétlenség áldozata lett huszonhárom éves kutatónak állítottak a Szerengeti-sztyeppén, lehet olvasni e szavakat. Természet és technika. Nem mindig ilyen csúnya kimenetelű a találkozásuk. Az orrszarvúak a maguk harminc mázsás súlyával nem rohannak neki az autónak, hanem közvetlenül előtte megállnak és szembeszegezik a szarvukat. Az eredmény rendszerint csak egy horpadás a bádogon. „Utunk folyamén egyetlen esetet sem hallottam, hogv orrszarvú halálosan megsebesített volna valakit," — jelentette ki dr. Bernhard Grzimek. Itt az orrszarvú szembe rohant az autónak. A berlini „Illustrierte Zeit im Bild" nyomán „Itt vagyunk a célnál. Tízezer kilométernyire Frankfurttól, valahol Kelet-Afrikában, a Viktória-tó vidékén. Körülbelül azonos hosszúságú fokon, mint Leningrád és ugyanazon a szélességi fokon, mint az Amazonas folyó . .. Feladatul tüztük magunk elé, hogy felkutasuk a Szerengeti Nemzeti Parkot és először is megállapítsuk az itt még csordákban élő vadak számát," — irta Michael Grzimek az expedíció indulásakor. A két tüdős célját sok-sok nehézség közepette elérte. Űtjuk folyamán a sztyeppe szélén masszai harcosokkal találkoztak. A masszaiak büszke, magas testalkatú néptörzs, am»'y eredetileg Egyiptomból származik. Kiválasztott népnek tartják magukat és nem vesznek át európai ruházatot, sem fegyvert.