A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-12-25 / 51 - 52. szám

Kél esztendő sem múlt el az 1957. október 4-i emlékezetes esemény óta, amikor a szovjet tudósok, mérnökök és munkások tiösi erőfeszítéseinek eredményként megjelent a világ első mesterséges égiteste: a Föld mesterséges útitársa. S íme az emberiséget ismét meglepte a világmindenség megszelídítóinek újabb sikere: a második szovjet űrrakéta elérte a Hold felszínét. Sót azóta a harmadik lunyik megkerülve a Holdat, léfenvkepezte eddig ember nemlátta oldalát. A bolygóközi repülés problémáját nagy honfitársunk, K. E. Ciotkovszkij oldotta meg elméletileg mintegy 60 esztendővel ezelőtt. Az űrrepülés lehetősége azonban nemrég még távoli álomnak tűnt. Az álom tnost valósággá válik: nem egészen két esztendő múltán tanúi vagyunk mind tökéletesebb szputnyikok megalkotásának, az első űrrakéta felröpítésének, amely a Naprendszer első mesterséges bolygójává vált és tanúi vagyunk a Hold elérésének, lefényképezésének. Országunkban szívósan és céltudatosan oldják meg a világűr meghódításának problémáját, eddig ismeretlen folyamatokat és jelenségeket tanulmányoznak és ezeket az emberiség javára fordítják A Földön végbemenő miHden biűlogiai folyamat, minden energetikai sajátosság, minden energetikai tartalék végeredményben bolygórendszerünk központi égitestével — a Nappal — áll összefüggésben Hogy a Földön végbemenő jelenségek sokaságát helyesen jósolhassuk meg, jól kell ismernünk és jól meg kell értenünk a Napon végbemenő folyamatokat, amelyek közvetve vagy közvetlenül sok földi folyamatra vannak hatással. De a Föld atmoszférája leküzdhetetlen akadályt jelent az ultraibolya-. Röntgen-sugárzás és a Nap egyéb sugárzásai szempontjából, a Föld atmoszférája teljesen elnyeli és szétszórja vagy átalakítja a sugarakat másodlagos jelenségekké. E sugárzások tanulmányozása különösen fontos a Napon végbemenő folyamatok megértése szempontjából. Valószínűleg nincs nagyon távol az az idö. andkor a Hold felületén olyan állandóan működő automata műszereket helyezhetünk majd üzembe, amelyek megfigyelhetik a Napot és tájékoztatnak bennünket a Földön. tehet-e számítani arra, hogy az ember más bolygókra repülhet? igen, ez az állom természetesen valóra válik, bár valószínű, hogy nem olyan hamar, mint amilyen hamar felkutatják ezeket az égitesteket automata műszerek segítségével. Hisz addig nem lehet a világűrbe embert küldeni, amíg nem biztosíthatjuk életét repülés közben, s azt, hogy kedvező feltételek között visszatérhet a Földre. E téren pedig még rengeteg nehézséget keil legyőznünk. Először is az ember nem lehet kitéve a kozmikus sugarak káros hatásának Mint a szputnyikok és az első űrrakéta segítségével végzett kutatások megmutatták, a bolygóközi itrben ez a veszély nem nagy, mert a kozmikus sugarak sűrűsége eléggé jelentéktelen. De kiderült, hogy Földünket nagy sűrűségű és energiájú részecskék gyűrűje veszi körül. Ennek a gyűrűnek az áttörése életveszélyt jelent. Következésképpen az embert szállító jövendőbeli űrhajó röppályáját úgy kell kiszámítani, hogy Másodszor, az ember nem pusztulhat el a meteortestekkel való találkozás következtében. Az e téren végzett megfigyelések biztató eredményekkel kecsegtetnek. Aránylag könnyű a védekezés a mikro-meteorok ellen, s gyakorlatilag kizárt dolog, hogy az ilyen űrhajó naqyobb mcteorreszekkel találkozzék. Igaz, a bolygóközi térségben sűrűbb meteorrarok is szaguldanak, és ezért további kutatásokra van szükség hoav elkerülhessük а velük való nem kívánt találkozást. Harmadszor, az űrhajónak nem másodpercenkénti több kilométeres sebesseggel kell a Hold felületére (vagy más bolygóra) ereszkednie and elkerülhetetlenül az űrhajó pusztulásához vezet, hanem másodpercenkénti nehany méteres sebességgel. Következésképpen speciális féke/őberendezésre van szükség. Ha embert szállító űrhajót indítunk útjára, akkor annyi üzemanyagtartalékkal kell rendelkeznie, hogy elhagyhassa a Holdat (vagy más bolygót) és visszatérhessen a Főidre. Eközben figyelembe kell venni, hogy más bolygókon, legalább is kezdetben nem lesznek olyan rakétákilövö pályák, mint a f öldön. Következésképpen a röppálya pontosságának biztosítása céljából útközben kell majd helyesbíteni a repülési utat ehhez viszont további energetikai erőforrásra van szükség. Végezetül biztosítani kell, hogy a rakéta veszélytelenül szállhasson le a föld felületére. Szerencsére, a Földnek sűrű légköre van, és itt elképezhetö a fékezés reaktív eljárásának kombinálása az aerodinamikus eljárásokkal. Mint látjuk, az ember űrrepülése nagyon bonyolult, de semmi okunk kételkedni ennek megvalósulásában. Még egy lényeges kérdés van hátra: az emberi élet más bolygókon. Nagyon valószínű, hogy a más bolygókra kerülő jövőbeli embereknek be kell batoiniok eme égitestek kérgének belsejébe, ott hermetikus feltételeket kell majd teremteniük és az ott létesített helyiségeket levegővel keli majd megtölteniük, amelyeknek sűrűsége megfelel a földi levegösürüségnek A bolygók felületén légmentesen záródó készülékekkel közlekedhetnek majd. Nincs okunk kételkedi abban hogy ezt a problémát műszakilag megoldjuk. A világűr és a legközelebbi bolygók, például a Mars és a Vénusz, meghódítása kétségtelenül igen sok érdekes felfedezéshez vezet majd, amelyek lényeges szerepet játszanak az emberiség fejlődésében A szputnyikok és a rakéták már eddig is annyi új információval szolgáltak, hogy sok folyamat lényegére vonatkozó eddigi né/etet felül kell vizsgálnunk. A továbbiakban korlátlan lehetőségek várnak reánk az űj törvényszerűségek kutatása terén, meg kell majd oldanunk a tudomány olyan alapvető kérdéseit, mint az anyag fejlődése, az élet keletkezése é> fejlődése, a legközelebbi bolygók belsejének tanulmányozási lehetősége és az ott lévő nasznos ásványok felhasználási lehetősége. SORON KÖVETKEZIK A MARS ÉS A VÉNUSZ