A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-12-13 / 50. szám

Strapáková Emilia az önműködő csomagológépnél Karácsony elótt brigádmunkásnók segíte­nek az édességek csomagolásában Centrifugális katlanokban keverik a köz­kedvelt francia drazsét Kevés gyerek van, aki — ha az édességet szereti (és melyik nem szereti) — ne álmodozna arról, hogy egyszer kedvére csatangoljon és lakmározzon egy csokoládégyárban. Az ilyen álmokat az ember rendszerint kinövi, A felnőtt mái­nem olyan „édesszjú", és ha szeret is az édességet, fegyel­mezettebben fogyasztja. Vajon igy van-e? Lépjünk csak be a bratislavai Figaro csokoládégyár kapuján, érezzük csak meg a mámorítóan kellemes csokoládéiWatot — mintha varázsvesszővel érintenének — már ott ringatózunk a gyermekkori vágyálmok hullámain és nyálcsordító ösztönzést érzünk — habzsolni a finom édességeket, bonbonokat... A mi gyerekeink igazán nem panaszkodhatnak. Sokat — ha a mama okos, nem túl sokat — fogyaszthatnak mindenfajta édességbői, nyalánkságból. Mégis értékelik és lelkendezve vár­ják az olyan ünnepet, mint a karácsony. Mert karácsonykor, TéSapó szeretetteljes ünnepén minden sokkal szebb, sokkal jobb. Még a csokoládé is ... Tudják ezt jől azok is, akik az üzleteket ellátják a karácsonyi piac legkeresettebb árujával: a sokféle finom édességgel. Kik ezek a jótékony tündérek? Most itt találkozunk egy nagyobb csoportjukkal a Figaró gyárban. Fehérbe öltöztek, mint a valódi tündérek, fejükön is hófehér fökötők, kendőcskék és serény kézzel főzik, ízesítik, formálják, csomagolják a jó gyerekek (és ínyenc felnőttek) szá­mára a különböző ízű, formájú és minőségű cukorkát, csoko­ládét. GÄLY OLGA Eredmény A sókszelöcei EFSZ-ben 2800 sertést etetnek, köztük 326 anyadisznót. Ifjabb Bilik Mihály 13 pia­lacot választ el eb­ben az évben egy anyától. Tudományos alapon A pozsonyivánkai Baromfikutató Intézet dolgozói betegségek­nek "ellenálló, jól tojó tyúkfajtákat nevelnek AZ AMAZONAS EGYIK MELLÉKFOLYÓJA MENTÉN lepett meg Mike Tsakilis egy anakondát, mely a folyó fö­lött átnyúló egyik kidőlt fa­törzsön napozott. Mike las­san odavezett. A kígyó Mike testére tekeredett.. erre a ca­boclék a vadász segítségére siettek. Közösen sikerült aztán nekik Mike-ot kiszaba­dítani a halálos szorításból s a még mindig vé­szesen csapkodó anakondát ártalmatlanná team. A kígyó észrevette a vadászt. Gyorsan a vízbe vetette magát, s közben felborította a kenut. Kétségbeesett küzdelem kezdődött. Acélmarokkal szorította össze Mike a bestia torkát, hogy meg­meneküljön az óriáskígyó nem mérges, de Így is veszélyes harapásától. Veszélyes anakonda-vadászat Dél-Amerika óriáskígyója az anakonda tíz méter hosz­szúra is megnő, s az állat­kertek dísze, különlegessége. De amilyen büszkék az ál­latkertek az anakondára. loyan nehéz anakondát fogni. Csak kevesen foglalkoznak ezzel a veszélyes, de annál kifizetőbb sporttal a brazi­llal és guajanai öserdkőben. Az óriáskígyó ugyanis nem valami barátságos ellenfél, sck vadgyújtöt toppantottak már össze az anakondák szörnyű izomgyürüi között. Mike Tsakilis a brazillal ős­erdőkben gyűjti az óriáski­gókat és más trópikus va­dakat hozzáértő bennszülöt­tekkel, a caboclókkal.

Next

/
Thumbnails
Contents