A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-12-06 / 49. szám

.Hoderü" technika ai ősi A Pax Romana idején („Róma békéje" az i. e. 31. évtől, az artiumi csata idejétől kezdődő 300 éves időszak) Róma kulturális és technikai téren a világ központja volt, és uralma a Biscayaöböltöl a Fekete-tengerig, a La Manchecsatornától a Vörös-tengerig terjedt. A birodalom jólétében a germániai provinciák is részesültek. A ma is jól ismert Baden-Baden már a rómaiak korában is fürdőhely volt. Erre utal régebbi neve: Aquae Aureliae. A meleg fürdők, a sok kilométer hosszúságú vízvezeték, a város csatornázása, a hidak a folyók felett, az utcák, a hatalmas épületek, a padlófűtés, a technika és kézművesipar maradványai eredetiben vagy rekonstrukcióikban ma is láthatók. Korunk mérnökei kifogásolják, hogy eddig csak történészek, régészek, filológusok, orvosok és jogászok kutatták az antik világot, a technikusok azonban nem foglalkoztak vele kellőképpen. A rómaiak reánk maradt közmüveinek maradványai meglepően „modernek". Eifeltól Kölnig például 78 km hosszúságú vízvezeték (Aquaeductus) vezet. Erről és más hasonló vízvezetékről a történészek és a technikusok megállapították, hogy a vízellátás bizonyos szociális szempontok szerint történt. A víztároló és elosztó medence legaljáról elsősorban a városi kutak (opera publica) kapták a vizet. Ezekhez járt a lakosság innivalóért. Valamivel feljebbröl kapták a vizet a középületek, a fürdők és a szökőkutak. Legfelülről pedig a magánfogyasztók. Ha a víztartály szintje apadt, elsősorban a magánosok vízellátása szűnt meg. utána a középületeké. A várost kutakban — és így a lakosság széles rétegei számára — mindig volt víz. A magánfogyasztók házába vezető csövek átmérője „normázott" volt: a cső átmérőjének nagyságát engedély szabályozta, és ennek megfelelően fizettek pausál-árat a fogyasztásért. A szelepek bronzból készültek és csak bizonyos meghatározott mennyiségű víz áteresztésére voltak alkalmasak. Ezeket csak erre kijelölt személy szerelhette fel. Érdekes, hogy akkoriban a vízfogyasztás fejenként nagyobb volt, mint manapság. A nyilvános lattinákat folyóvízzel ellátott csatornák felett helyezték el. A római birodalomnak azonos pénzegysége volt, és külön engedély, vízum stb. nélkül lehetett több százszer km hosszú úthálózatán az Északi-tenger mellől akár Kis-Ázsiáig is utazni. (Frankfurter Allgemeine Zeitung) A kiizeljiSmí szárnyas rakétája Romanov szovjet mérnök a Grazsdanszkaja Aviacija című lap legutóbbi számában cikket irt a szuperszonikus (hangnál gyorsabb) sebességű szárnyas rakétákról, amelyekkel az ember először indul majd útjára a világmindenségbe. A rakétának óriási delta formája van, két függőleges háromszögű szárnyacskával. A rakéta közepéből hatalmas kúp emelkedik ki, ennek elején az utasok helyezkednek el, hátsó részén van a motor kivezető csöve. Romanov szerint a szárnyas rakéta ellenáll a várható rendkívül erős felmelegedésnek, bár a külső felületek átlagos hőmérséklete 1100 fok körül lesz. Az irtózatos hőhatást a nikkel és molibdén egyesülésén alapuló ötvözetek fogják fel. Romanov tájékoztatja olvasóit a rakéta kilövésének módjáról. A rakétát más rakéták által hajtott szerkezet indítja útjára. Ez a szerkezet induláskor „gigantikus parabolán" csúszik végig, s 7 — 8 másodperc alatt éri el a 800—1000 kilométeres sebességet. Ezután a szárnyas rakéta elválik a „kísérő" kilövőszerkezettől. Sebessége ettől kezdve gyors ütemben nő, míg el nem éri a hang sebességének hétszeresét. Miért esik vissza a Lonyik SIL a Földre? Igen sokan meglepődtek azon, hogy a Lunyik III. már 1960 áprilisában visszaesik a Földre. Ügy gondolták, hogy mivel a Lunyik III-nak egész pályája messze a földi légkörön kívül van, élettartamának legalábbis lényegesen hosszabbnak kell lennie, mint a szputnyikokénak. így például a Szputnyik III. hosszabb élettartamú lesz, bár pályája 220 kilométerre megközelíti a Földet, vagyis pályája belemerül a Föld légkörének ritkább rétegeibe, mégis ez év decemberéig 19 hónapon át több ezer keringést végez a Föld körül. Az olyan mesterséges holdak pedig, amelyeknek földközele messzebb van 500 kilométernél (mint például a Vanguard I. és II.) 50-100 évig is elkeringenek. Miért fog tehát a Lunyik III., melynek földközele most 47 ezer kilométernél is messzebb van, csak 11—12 keringést végezni? A válasz röviden: azért, mert a Lunyik III. pályájának legtávolabbi pontjában több mint százszor messzebb van tőlünk, mint a szputnyikok. A mesterséges holdak pályáit az aránylag kis távolság következtében nem tudja zavarni a Nap és a Hold, a pályákat csupán a földközelben érvényesülő légköri közegellenállás befolyásolja. A Lunyik III. pályáját azonban első keringésekor a Hold befolyásolta nagymértékben, mivel ezt az égitestet erősen megközelítette, a következő keringések alkalmával pedig a Nap lesz a pályaalakító tényező. A pálya közel merőleges a földpálya síkjára, és a pálya nagytengelye közel a Nap felé irányul, mégpedig úgy, hogy a földtával (az ún. apogeum) a pályának a Naphoz legközelebb eső pontja. Ebben a helyzetben a Lunyik III-at az apogeum felé való útjában a pályának a Nap felé eső részében, a Nap zavaró hatása egyrészt gyorsítja, másrészt kissé közelebb hozza a földpálya síkjához. Az előbbi hatás miatt Rádioaktív izotópokkal a filoxera ellen V. Sémin szovjet tudós kísérletekkel bebizonyította, hogy rádioaktív izotópokkal eredményesen lehet küzdeni a filoxera ellen. A fertőzött szőlőtövek gyökereit kobalt-60 gammasugárzásnak teszik ki, és ezzel sikerült a filoxerát a betegség bármilyen szakaszában — teljesen megszüntetni. A filoxera elpusztításához szükséges 20 000—30 000 röntgen nem árt a szőlőtőkének. (Applied Atomics) íí útépítés a siwatfsg'kmn A kutak ásása a sivatagokban igen nej héz a homok folytonos beomlása miatt. * Eddig azt a megoldást alkalmazták, hogy a kút környékét megnedvesítették, úgyhogy a rövid időre valamelyest megszilárdult homok lehetővé tette az ásást. az apogeum messzebbre kerül, a másik hatás miatt a pálya kissé lapultabb lesz és az apogeum távolodásának mértéke kissé csökken. Az apogeumon való áthaladás után, a Föld felé való útjában, a Lunyikra fékező hatást gyakorol a Nap, vagyis csökkenti sebességét. Emiatt, meg a földpálya síkjához valő közelítés miatt is, a földközel (az ún. perigeum) távolsága erősen csökken. A pályának a Nappal szemben eső részében, vagyis a jelenleg a perigeum környékén a zavaró hatások ugyan ellenkező irányúak, de ezen a részen olyan gyorsan megy át a Lunyik III., hogy itt a zavaró hatásoknak nincs idejük érvényesülni. A Lunyik III. pályasíkja a Földnek Nap körüli útjában, eltekintve a Nap okozta kis elforgatástól, önmagával párhuzamos marad. Ezért egy hónap múlva a pálya síkja merőleges lesz a Föld —Nap irányra, és így a pálya különböző pontjai közel ugyanakkora távolságra lesznek a Naptól. Ekkor az említett zavaró hatások rövid ideig nem érvényesülnek. De további három hónap múlva a pályasík megint átmegy a Napon, csakhogy akkor a perigeum (földközel) fordul a Nap felé, és az apogeum (földtávol) a pályának a Naptól legtávolabbi pontja lesz. A fordított helyzet ellenére a háborgatásoknak ugyanaz lesz a hatásuk, mint a kiinduló helyzetben. Ez első pillanatra talán meglepő, de lényegében ugyanazzal a jelenséggel van dolgunk, mint az ismert árapály-jelenségeknél: dagály van egyszerre a Földnek a Hold felé forduló és a szemközti oldalán is. A Nap zavaró hatása tehát ekkor is a perigeumtávolság csökkenését okozza, úgyhogy végül is a Lunyik III. bekerül a Föld sűrű légkörébe és megsemmisül. DETRE LÁSZLÖ akadémikus az MTA Csillagászati Intézetének igazgatója A taskenti Öntözéstechnikai és Gépesítési { Intézet dolgozói ú] módszert dolgoztak ki. j A kiásandó kút körül lyukakat fúrnak, amelyekbe perforált falú csöveket süllyesz- J tenek. A csöveken keresztül folyékony 1 műgyantát juttatnak be a földbe. A gyóntál olyan szilárd anyaggá alakul át, amely) felveszi a versenyt a betonnál is. Ezenkívül j különleges anyagokat is adagolnak hozzá, melyeket a víz rövid időn belül kimos. ] Ily módon a kútaknát körülvevő burok lyu-1 kacsos lesz, a víz tehát akadály nélkül behatolhat a kútba. 10