A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-11-29 / 48. szám

Két jó recept Húspástétom leveshúsból 30 dkg levesben lőtt húst, 10 dkg levesben főtt zöldséget, 2 db tőtt burgonyát, 1 db levesben vagy tejben áztatott zsemlét, 2—3 levesben főtt gombát, 5 dkg füstölt szalonnát húsdarálón 3—4-szer átdarálunk, hogy pépes legyen. Hozzákeverünk 2 egész tojást, sót, törött borsot, esetleg kevés mustárt. Zsírral kikent, morzsával meghintett, jól záródó formában vízfürdőben főzzük egy óra hosszat, vagy ha nincs fonnánk, tepsibe téve sütőben sütjük 20—30 percig. Melegen, hidegen egyformán Ízletes. A húspástétomot készíthetjük úgy Is, hogy a fent leirt összedolgozott anyagot rúdalakúra formázva, fél kg áttört burgonyából, 1 tojásból, kevés zsirból és lisztből összeállított kinyújtott tészta közepébe tesszük és a tésztába burkolva a tésztát tojással megkenve zsírozott tepsiben a sütőben pirosra sütjük. , Finom diós pite Hozzávalók: 35 dkg liszt, 3—4 tojás, 20 dkg margarin, 35 dkg cukor, 25 dkg dlőbél, egy evőkanál kakaő. A Hsztből, a tojások sárgájából, a margarinból és 10 dkg cukorból tésztát gyúrunk. Fél órai pihentetés után tepsibe tesszük és félig megsütjük. Kivéve a sütőből, mikor kissé kihűlt, megkenjük a darált dióval, kakaóval, 25 dkq porcukorra.' elkevert 3 tojás keményre vert habjával (Ha van több fehérjénk azt is verjük hozzá.) A tésztát újból sütőbe teszszük, de most már inkább csak szárítjuk. Mikor kihűlt, hosszúkás darabokra vágjuk. — Készíthetjük ugyanezt a tésztát kakaó nélkül, így már a félig megsült és kihűlt omlós tésztát kenjük meg savanykás lekvárral, erre tegyük a dióval, cukorral elkevert tojáshabot. A kézimunkákat, az asztalneműt, a függönyöket, a gallérokat, a kötényeket, egyes női, különösen a nyári ruhákat keményíteni szokás, hogy jobb tartásuk legyen. Keményítősre búza, vagy rizskeményítő a legjobb. Előbb hideg vízben kell feloldani a keményítőt, aztán víz hozzáadásával felfőzni, és szükség szerint felhígítani. Lehet keményítőt készíteni, tiszta finomlisztből is. A keményltövizbe mindig tegyünk néhány csepp kékltőt, különbért a ruha sárgul. A ruhát tisztára törölt szárltókötélen, vagy galvanizált drőton a legjobb szárítani a padláson, a szabadban, lehetőleg napon. Teregetésnél a ruhát, amennyire csak lehet, szét kell, nyitni, mert Igv hamarabb szárad. A napsu-i gár fehérítő és fertőtlenítő hatású, de szái radás után azonnal le kell szedni a ruhát, mert a rorrő nap ért a ruha szálainak. Szárítás után a ruhát átvizsgáljuk, a hibákat kijavít-, juk, s úgy készítjük elő a vasalásra. Pamut és műselyem kötöttanyagok mosása Langyos, szappanos vízben inkább nyomkodjuk, mint dörzsöljük. Nem szabad . erőfen csavarni, mert a szemek elpattannak. Legjobb vízszintesen, eredeti alakjukban kihúzogatva szárítani. Az utolsó öblítővízbe a színrögzités végett pár csepp ecetet öntünk. Szövet- és selyemruhák mosása Mosás előtt a ruhákról le kell fejteni a gombokat, csatokat, díszítéseket, s a portól jól kirázva, kikefélve kerülnek mosásba. Előbb az olyan foltokat, amelyek a mosással nem tűnnek el, ki kell tisztítani. A piszkosabb részeket ajánlatos körülférceléssel^ megjelölni, s a mosásnál külön is megnézni, 'megtisztultak-e. Színes ruhanemű mosása A színes ruhadarabok általában könnyen tisztulnak, de arra nagyon kell vigyázni, hogy megtartsák a színűket és egyik ne fogja meg a máslkat. A színes ruhákat bő vízben kell mosni, de a víz nem lehet túl meleg. A színes ruhát nem lehet kifőzni, napon szárítani, mert a főzéstől és a naptői hamar fakul. Még a zefír és puplln kifőzésékor ls óvatosan kell eljárni. Kényes holmik mosása Függönyök, csipke terítők. Ezek a darabok főleg a portól, füsttől szennyeződnek. Túlságosan nem rázhatjuk ki a portól, mert szakadnak. Ezért addig áztatjuk őket tiszta vízben, mig az áztatóvíz tisztulni kezd, s csak ezután áztatjuk szappanos vízben. Dörzsölni nem lehet, hanem híg szappanoldatban legalább háromszor jől átnyomkodni. Keményítősük rizskeményítővel történik. A cslpketerltóket vízszintesen kigombostüzve, a csipkefüggönyöket lehetőleg rámára feszítve szárltjuk. Hl kifüggesztjük, a szélek kinyúlnak. Az őserdei távíró «fl ' Afrika ... Ha a nevét íJUjuSéSg^^ hallod, ml jut eszedbe róla? Hatalmas városok televízióval, felhőkarcolókkal, végnélkül! őserdők kicsiny sárkunyhőkkal, sok ezer kilométerre orszáqutaktöl, városoktól. Ide, az erdők mélyére ritkán vaqy egyáltalában nem jut el a posta, és az Itt élők méqis tudnak a világ kisebb-nagyobb eseményeiről. Hogyan? Afrika-kutatók vergődtek át az őserdő bozótján. Majmok rikácsoltak körülöttük és papagájok kiáltoztak. Az erdei félhomályban kígyó kúszott — ezernyi veszély fenyegette őket. És ekkor hirtelen ütemes dobolást hallottak, mintha a dzsungel szíve verne. Milyen nagy volt -meglepetésük, amikor egy kicsiny faluhoz érve az emberek már várták őket! Valaki tudtul adta érkezésüket! „Kopkopkopkop — kopkop — bumbumbumbum ..." Azt jelenti, hogy „négy fehérbőrű és húsz szolga." „Tarn, tarada, bum, kop..." — „Ma nálunk lesznek . .." A bennszülötteknél minden hangnak megvan a -maga jelentése. Nem mindegy, milyen dobon adlák le ezeket! A kis falusi dob kisebb, rövidebb üzeneteket közvetít — amolyan „hangos-bemondó". Például: „Jöjjetek ma este a tanácshelyre!", vagy: „Vigyázat! Tigris ólálkodik a falu körül." A nagydob az Igazi Tamtam dob, hírt ad arról, ml történik a nagyvilágban a környező falvakban, messzi városokban. Anyaga kivájt fatörzs, és akad olyan ls, amelyik sok emberöltőt megélt mér. A hozzáértők olyan nagyszerűen értenek az üzenetküldéshez. hogy egy-egy hosszabb dobolásban egész újságra valő híranyag van. Sportoljunk, szép alakunk lesz A sport az egészség, a frísesség és az erő forrása. Erősíti az idegrendszert, kifejleszti az izmokat, ügyessé, edzetté tesz. Aki sportol — ellenállóbb a betegségekkel szemben, mert a rendszeres testmozgás jótékonyan hat a belső szervekre is. A sportolók tüdejének kapacitása eléri az 5000— 6000 köbcentimétert, ezzil szemben a nem sportolóké csak 3500— 4000 köbcentimétert. Akik egészségi állapotuknál, vagy koruknál fogva nem űzhetnek valamelyik sportágat, legalább a reggeli tornát végezzék rendszeresen. Az asszonyoknak a sport és a torna az egészségi szempontokon kívül a tartós rugalmasságot és ifjúságot is biztosítja. Ruhaneműk gondozása VIDOR MIKLÓS: Szalonnapirífás Szedd a rőzsét halomba, halomba; úgy sül meg a szalonna, szalonna! Hagymát is tűzz a nyársra, a nyársra. Kenyeret fogj alája, alája! Pattog a tűz, ficánkol, ficánkol; szalonna sül parázson, parázson. El is csöppen a zsírja, a zsírja, a kenyemt pirítja, pirítja. Illata száll a szélben, a szélben; hiíl a parázs sötéten, sötéten. Csak vigyázz, hogy a füstje, a füstje a szemünket ne csípje, ne csípje. I