A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-11-29 / 48. szám

Az influenza elleni vakcina beadása annyira egyszerű, hogy a betegnek nem kell orvosi segítséget igenybevennie. „Kovácsol jank a kardokhol ekevasat" Amikor beköszönt az ösz, vele eqyütt megérkezik az influenza is. Sokan elkerülhetetlennek tartiák ezt a beteqséqet. Ténv és való, hoqv a földón aliqha akad ember, aki át ne esett volna rajta. Az 1957-ben kitört nagy „ázsiai influenza"-járvány (pandemia) idején közel 1 milliárd ember beteqedett meq szerte a viláqon. Az influenza tehát mindenkit érdeklő, sőt izqatő általános probléma. Az elsőszámú probléma .. . Létezik-e radikális módszer az alattomos vírus ellen? Eddiq számos fertőzőbeteqséqet sikerült leküzdeni, és most az influenza feletti qyözelem az orvostudomány első számú problémája lett. A probléma annál bonyolultabb, mivel e beteqséo különböző alakban jelentkezik, és mindeqviket más-más vírus okozza. Talán félszázra becsülhető az influenza és a hasonló beteqséqek okozóinak száma. De nem mind egyformán veszélyes, nem mind egyformán elterjedt. Legnagyobb ellenségeink az úgynevezett „A" és „B" vírusok. Megállapították, hogy az influenzás megbetegedéseknek csaknem a fele ezeknek tulajdonítható; járványok idején a vírusok „tevékenvséqi köre" alaposan kibővül. Az 1889-ben. 1918-ban és 1957-ben világszerte dühöngő — az eddigi három legnagyobb — influenzajárványt az „A" vírus idézte elő. E betegség kórokozóinak felfedezése után a tudósok közelebbről is meqismerkedtek a szívós ellenféllel. A felső légutakban szaporodó vírusok könnyen a vérbe jutnak, különböző szövődményeket idéznek elő, többek közt — ez a ieqqvakoribb és leqveszélvesD

bb — tüdőqvulladást. A szövődmény azért nem ritka, mert a beteg szervezet ellenállóképessége nagymértékben csökken. Az influenzával szembeni immunitás elégqé korlátozott. Csupán az ellen a vírusfertőzés ellen nyújt védelmet, amely a beteqséqet kiváltotta, ez a védettség pedig hamar elvész. influenza-vakcinát adunk antibiotikumokkal kombinálva, s iqy megelőzhetjük a szövődményeket. E szereket olyan qyógveszközökkel egészítjük ki, amelyek javítják a beteg közérzetét. Megelőzés céljaira gyengített vírusból készített élő vakcinát adunk, a qyenqített vírus ugvanis elveszti kórokozó képességét, de elősegíti az immunitás kifejlődését. ... És a megoldás. Évenként 8—10 millió szovjet embert oltanak be influenza elleni vakcinával. A vakcina minősége évről évre javul. Fontos szerepet játszik e tekintetben a jó eqészségüqyi szervezés is. az egészségügyi felvilágosítás és természetesen a lakosság — mindenki számára díjtalan — egészségügyi ellátása. A jó orvosi ellátásnak tulajdonítható, hogy a Szovjetunióban az 1957. évi influenza-halálo-ZJS lénveqesen alacsonyabb volt. mint például az USA-ban és Angliában. Ennek okára bizonyos fénvt vet az a plakát is, amelyet a moszkvaiak nemréq az amerikai kiállításon láthattak: „Orvosi vizsgálat — 6 dollár 11 cent, kétágyas kórteremben a napi ellátás 17 dollár 92 cent." A kártékony vírusok ellen fáradhatatlanul küzdő tudósok kitartó munkája, a kiterjedt klinikai kutatás, és végül az állam lankadatlan gondoskodása a szovjet emberek egészséqéröl: íme ezek azok a feltételek, amelyek qyőzelemmel kecsegtetnek az influenza elleni küzdelemben. V. Zsdanov professzor, a Szovjetunió egészségügyi miniszterhelyettese. ,.. Annak tanulmányozása ... Gyermekbölcsőde Ulan Batorban. Ezek a sajátosságok rendkívül megnehezítik az influenza elleni küzdelmet. A harc azonban meqsem reménvtelen. Már léteznek qyőgyászat; eszközök. amelyeknek alkalmazásával megállíthatjuk az influenza terjedését, és enyhíthetjük a betegséq lefolyását. A Szovjetunió máris széles körben használja és egyre jobbra tökéletesíti ezeket. Igen nagy munkát véqez e téren a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának influenza klinikája és számos egvéb tudományos kutatócsoport. A Szovjetunió Egészségügyi Minisztériuma minden eszközzel segíti az influenza meqelőzése és gyógyítása terén végzett kutatómunkát. E veszélyes betegség elleni küzdelemben N. Szergejev és F. Epstein professzor, az orvostudományok doktorai — a legnagyobb szovjet influenza-szakértők — kórtermi látogatás közben. Két éve tanácskoztak Moszkvában a kommunista és munkáspártok küldöttségei. A tanácskozásukról kiadott nyilatkozat es a bekekiáltvány. mellyel a világ népeihez fordultak, leszögezi a világ kommunista és munkáspártjai szoros együttműködésének. szilárd ideológiai egységének es a békeharcban való aktív szerepének politikáját. Elitélte a különböző színben jelentkező és támadó revizionista kísérletekei, melyek a nemzetközi forradalmi mozgalom egységének megbontására, s igy a béke-világfront aláásására irányulnak. A legutóbbi világesemények igazolták, hogy a kommunizmus eszméi egyre nagyobb tömegeket nyernek meg. S ebben kétségtelenül nagy sikere van a Szovjetunió évről évre fokozódó sikereinek, a világűrkutatás terén elért fölényének és következetes békepolitikáiának. Valóra válnak Lenin szavai, a 42 évvel ezelőtt a szovjetek II. kongresszusán jóváhagyott nevezetes bekedekrétum tétele: „A munkásmozgalom felül fog kerekedni és utat tör a béke és a szocializmus felé." Hruscsov elvtárs világtörténelmi jelentőségű amerikai látogatása megtörte a hidegháború jegét. Éveken át a tőkés propagandától félrevezetett tömegek felfigyeltek a szovjet állam képviselőjének szavaira: „Sem mi, sem az önök népe nem akar háborút. Éljünk tehát jó szomszédokként, tegyük kapcsolataink alapjává a békés együttélés elvét." Igen. a nemzetközi légkör felmelegedésében öltenek testet a két év előtt kiadott békekiáltványban kifejtett gondolatok. A béke hivei természetesen továbbra is éberséget tanúsítanak hisz az imperialista békerontóknak nincs ked"ére a népek közeledése. Ezért érvényben maradnak továbbra is a békekiáltvány szavai „A békét csak azzal a feltétellel lehet megőrizni, ha mindenki, akinek kedves a béke, egyesíti erőfeszítéseit. nagyobb éberséget tanúsít a háborús uszítók mesterkedéseivel szemben, mélyen átérzi, hogy szent kötelessége fokozni a harcot a békéért, amelyet ma is veszély fenyeget." (L) 10