A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)
1959-07-05 / 27. szám
Madame Curie Huszonöt éve, 1934 nyarán halt meg Madame Curie, a rádium és a rádióaktivitás felfedezője. . Az Idő távlatában egyre nemesedő vonásai tisztán és büszkén mutatják egyik legnagyobb kortársunk igazi életét: az asszonyét, aki ($ tudományt keltett életre, és új fegyvert kovácsolt egy szörnyű betegség ellen. Cári elnyomatás alatt szenvedő lengyel földön szUJetett. Apja, Wtadyslav SModowski középiskolai matematikai tanár, anyja egy lengyel kisnemes leánya. Varsóban 1§67 november 7-én szifletett a kis Mania — Maria Sklodowska — a későbbi Madame Curie. Huszonnégy éves korában Párizsba került és a Sorbonne természettudományi karán tanul. Szenvedélyesen szered a műnkét, a laboratóriumok csendet és figyelmet parancsoló llgkörét. Egyszerre két llcenciátust szerez: H83-ban az elsőt a fizikai , 1894-ben a másodikat a matematikai alapvizsgán. 1894 tavaszán megismerkedik Pierre Curie-vel. a zseniális tudóssal Egy év múlva feleségül megy hozzá. Következő állomás a doktorátus. Üj Ismeretlen területnek lát neki Becquerel tanár asszisztensnője, Madame Curie. Honnan jön az az energia, amelyet az uránium vegyületei sugárzás alakjában állandóan kibocsátanak? Nyolc évig tart az Ideghéború a természet tltkfiért. A házaspár együttes munkával lát neki a feladatnak. Saját megtakarított pénzükből hozatnak Joachlmsthalból szurokércüledéket, a fizikai intézet udvarán dolgoznak egy őcska barakkban. Évek hősi munkájával közelítik meg a titkot, s egyre töményebb, egyre nagyobb rédiumtartalmü anyagok sorakoznak az öreg munkaasztalon. 1902 a győzelem éve: sikerül egy tizedgramm tiszta rádiumot előállítani. Madame Curle elvégzi az üj elem atomsúlyának első mérését. A természet titkait fel tudták fedni, a természeti erőket le tudták győzni, de a mindennapi kenyér csatajában sokszor vereséget szenvedtek. A francia állam rendületlenül havi ötszáz frankra értékelte Pierre Curie munkáját. A házaspár tanítással keresel meg kenyerét s szabad óráit a barakk laboratóriumában tölti. A rádium pontos adagolásán dolgoztak, amikor a katasztrófa bekövetkezett. 1906. április 19-én egy társzekér halálra gázolta az utcán Pierre Curiet. A fekete gyászruhás asszony folytatta a munkát, férje örökébe lépett a tanszéken is. Egyedül élt, egyedül dolgozott, egyedül harcolt. Sikerek és megpróbáltatások évei sorén vizsgálta felfedezését, a hazájáról elnevezett új elem, a polónlurn tulajdonságait, új eljárást vezetett be a rádium adagolására," elkészítette a rádium első nemzetközi miotamértékét. Amikor 1914-ben kitört a világháború, Madame Cune a tudomány partlzánharcosaként vett részt a küzdelemben: autóra szerelt röntgengéppel járta a front mögötti területeket. Emberek százainak életét segített megmenteni. Huszonöt éve, 1934. júüus 4-én hosszú betegség utftn meghalt. Az orvosok vészes vérszegénységet állapítottak meg. Okozója: a rádium. A sugárzás, amely ellen sohasem védekezett. Idézte eló a szervezet összeomlását. Győzött a halál, de Madame Curie emléke elvakító, örök fénnyel sugárzik, mint az az anyag, amelynek titkát ő fejtette meg. K. R. MarlcCurie. Iréné leányával, Joliot-Curie feleségével Szép Helena Siereti Hl epret Helenka bájos teremtés! Bár kissé kacér és szeszélyes, mégis nagy népszerűségnek örvend. Helenka, kedves olvasóm, nem azonos a trójaiak ledér Helénájával, a tíz évig tartó görögztrójai háború okozójával, akinek Homérosz hírnevét köszönheti. Helenka hétéves csimpánzhölgy és Hurvineknek, a kilenc éves csimpánzflnak hűséges társa. Mindketten a prágai állatkert lakói, és ketrecük előtt nap mind nap tömegesen várakoznak, hogy a csimpánzok csínyjein mulathassanak. A város peremén, a Moldva folyó széles völgyében, a trójai magaslat egyik katlanszerű mélyedésében — az aranyos város barokk gyöngyszemének, a trójai kastélynak tőszomszédságában terül el Európa egyik legfiatalabb állatkertje. Kapuján belSpve hatalmas nyíl ötlik szemünkbe, és mutatja az irányt: az út jobbra fel a himalájai medvékhez és a fókák tavához vezet. Innen már csak néhány lépés Helenka .és Hurvínek ketrecéhez, ahol a hódolók — minden tilalom ellenére — csokolMé bonbonnal, nanukkal, cseresznyével és eperrel etetik kedvenceiket. Szerencse, hogy nyár van, és így az illegális etetés során csimpártzék orvosilag is engedélyezett csémegéhez jutnak. A szabadon élő csimpánz ugyanis vegetáriánus. £s most képzeljük el, mi történne, ha a látogatók Helenkát és Hurvíneket füstölt szalonnával, csabai kolbásszal és főtt csülökkel traktálnák. Hurvínek az ebédnél igen udvarias legény. Hélenkának málnaszörpöt önt, és ebéd után slegít az edények eltakarításában — egyszóval „mintaférj". Elbúcsúzom Helenkától meg hü párjától, s máris a második számú kedvencnél, a barnamedvéknél vagyok. Mackóik nagyon játékos fickók! Birkóznak, hemperegnek és hihetetlen ügyességgel másznak fel a köves udvarukon búslakodó csupasz fára. Szorgalmuknak hire kelt. Mert ők bizony igen szorgalmasak, sőt mondhatnám szorgalmasabbak, mint annak idején a rezidenciájukat építő cég alkalmazottai voltak, akik túlságosan spóroltak a betonnal. Dörmögőék észrevették a betonozás hiányosságát, és rögtön nekiláttak egy földalatti barlang kivájásához. Hiába, a medvék a téli álomhoz szükséges rejtekről sem feledkeztek meg! Nagy elefánt és kis emberek