A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-10-25 / 43. szám

Jellegzetes kirgiz táj, háttérben a Tvan San nyésztik a híres karakul juhot. Az állattenyészt 1 yan San égbenyúló sztklabércei által be-Azárt medencékben és fennsíkokon fekszik a Kirgiz SZSZK, az egykori cári birodalom egyik legelmaradottabb területe. A népi mesemondók, akinok, dalaikban még regélnek a régi időkről, amlkQr manapák, bejek és idegenek zsákmányolták ki és nyomták el a szegény nomád kirgiz népet és a harmincas évekig ádáz ellenállást tanúsítottak a nagy szociális reformokkal szemben. De már ők is csak azért emlegetik a múltat, hegy jobban rávilágítsanak, mennyire megváltozott mai életük. A kolhozparasztok és állattenyésztők jurtáiban az egykori nomádok utódai, miközben forró teát szürcsölgetnek a íületlen csészékből, a hétéves tervről mesélnek egymásnak. Mert abban az ö juhaik, szarvasmarháik és lovaik is szerepelnek, melyeknek számát meg kell sokszorozni. De a természeti kincseiket is ki kell aknázni és az Iparuk is kiépül. Az ő számukra nem lesz csoda, ha jurtájukban a rádió mellett egy televíziós készülék is megjelenik. Nem lesz csoda — benne van a tervben. Kirgizia nagyobbik felét legelök borítják, s újabban kezdenek áttérni a rétgazdálkodásra, hófödte bércei. Ezeken a havasi legelökön teás a kirgiz népgazdaság legjelentősebb ágazata. racionális takarmánytermesztésre. Ma ez magától értetődő dolog — Kirglziának is lépést kell tartania a szovjet népgazdaság fejlődési ütemével. A természet Kirgiziát azonban nemcsak füves pusztákkal, hanem természeti kincsekkel is megáldotta; ezek kiaknázása s az ipar fejlesztése is szerepel a hétéves tervben. Kirgizia népgazdaságának fejlesztésére a hétéves terv olyan nagy | beruházásokat Ír elő, mint a legutóbbi négy ötéves terv együtt. Az állattenyésztés 1965-ig húsból, tejből és gyapjúbői háromszor annyit fog szolgáltatni, mint 1957-ben. Elkészültek vagy befejezés előtt állnak egy automobil-szerelőüzem, egy gyapjú- és gyapotszövöde, több nehéz- és könnyűipari nagyüzem, valamint egy hő- és vízierőmű tervei. A fővárostól, Frunzétól 340 km távolságra fekvő Kara Kecslnben széntelepeket tárnak fel, ahol több mint kétmilliárd tonnás készlettel számolnak. Ezek a józan tények, amelyek szájról szájra járnak, s amelyeket az egyszerű pásztor is megért. Nincs hozzá számológépre szüksége, mert tapasztalatból tudja, hogy ami a tervben áll, abból valóság lesz. Akin Oszmonkul Bolebalajev népi mesemondó úttörők között A művészetek terén ls jelentős eredményeket érnek el a kirgizek. A frunzei opera és balett európai színvonalú. — Bubuszajra Beisenalijeva, a frunzei színház fiatal szólótáncosnője. A nemezjurta még mindig a kirgiz pásztorok hagyományos lakása, fenn a hegyek között. Egy kis tereferére érkezett lóháton az egyik legöregebb kolhozparaszt. Makoj Makszutov egyébként nyugdíjas. Ez is olyan dolog, amit azelőtt nem ismertek a kirgizek. A farkas és a villámgyors havasi párduc is retteg a sólymászó sas hatalmas karmaitól. Egyetlen sőlymászó sas egy vadászidényben több tucat rókát és mintegy ezer mormotát és más prémesállatot ejt ei. A kirgizek hétmárföldes léptekkel haladnak előre a hétéves terv feladatainak végrehajtásában, mert — ahogy a közmondásuk tartja: „Aki hatalmába hajtja a sast, bármilyen nehéz feladatotmegold." 4ki hatalmába ha if ja a sast...