A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-12 / 28. szám

Oh, ezek a mai fiatalok! Mennyire mások, mint mi voltunk annak idején! — Aligha van a mai felnőtt nemzedék között valaki is, aki ezerszer ne hallotta, vagy mondta volna ezeket a szavakat. Csakhogy, akik gyakran emlegetik, hogy a mai fiatalok mások, többnyire azt értik alatta, hogy könnyelműek, követelőzők, anyagiasak, nem tisztelik a megszokott hagyományokat, nem fogadják el a szülők tekintélyét, sőt nemegyszer szembehelyezkednek velük. Bizonyos, hogy szép számmal vannak ilyen fiatalok, s aligha szükséges példákat felsorolni annak igazolására, hogy ifjúságunk erkölcsi arculata még távolról sem olyan, amilyennek a szülők és a társadalom kívánná. A mai fiatalokat elítélő vagy éppen korholó felnőtt szavaiban a -két nemzedék közötti ellentmondás tükröződik. Ha a mai felnőttek visszagondolnak elmúlt ifjúságukra, emlékezhetnek arra, hogy húsz vagy harminc évvel ezelőtt is volt ellentét az akkori fiatalok és az akkori idősebb nemzedék között. S ugyanezt mondhatnák Okosan §z(k

iTtni! az életük alkonyán levők a még régebbi korokról, bizonyságául annak, hogy az élet, a társadalom szüntelen fejlődése, változása az idősebbek konzervativizmusa, ragaszkodása a megszokotthoz és a fiatalok törekvése az új a jobb, a szebb után minden korban megszülte ezt az elkerülhetetlen ellentétet. Hogyan jelentkezik napjainkban ez az ellentét a felnőtt nemzedék és az ifjúság között? Nézzünk néhány közismert példát Hányszor és hány szülő ajkán halljuk a panaszt: bárhogyan szeretné, nem képes megfelelően segíteni, ellenőrizni gyermekének tanulását. Az alsó osztályokban még nincs nehézség, de ahogy a kisdiák halad előre, úgy válik egyre szembetűnőbbé, hogy a szülő iskolai ismeretei hiányosak, és nem a diák, hanem sok szülő marad el a mai iskola követelményei mögött. Ki a hibás ebben? Az a letűnt rendszer, amely a mai szülők túlnyomó többsége elől elzárta a nagyobb tudás megszerzésének lehetőségét. A kisdiák azonban ezt nem érti meg, csak azt érzi, hogy szüleinek ismeretei hiányosak, és bizonyos területen, például a matematikában, többet tud náiuk. Ez így ls van rendjén, de az már nem, ha a fiatal diák több tudása bizonyos tárgyból önteltséggé, elbizakodottsággá válik'. Az a szülő szereti okosan a gyermekét, aki ért ahhoz, hogy idejében lenyesegesse a káros tulajdonságok csíráit. Meg akarja érteni és ismerni a világot A legfinomabb módszernél is érzékenyebb a gyermeki lélek, és ennek is legérzékenyebb húrja az igazságérzet. A világot megérteni akaró ifjú mindenféle magyarázatot elfogad egy darabig, de előbb vagy utóbb eljön az idő, amikor ismeretei gyarapodásával különbséget tud már tenni igazság és hamisság, tudományos bizonyíték és misztikus hiedelem között. Napjaink ellentéteinek egyik oka éppen itt keresendő, hogy az ifjúság tudományt tanul az iskolában és miszticizmust hall sok szülőtől Csoda-e, ha az igazságra ébredő fiatal szemében csorhíft szenved annak a lekintélye, akitől hamis magyarázatot kapott? Az eredmény? A szülői tekintély gyengülése és ami még rosszabb, a cinizmus, t

a nyegleség kifejlődése a még nevelésre szoruló fiatalban. Minden szülő szereti gyermekét, de kevesen szeretik okosan. Okosan szeretni, ez azt jelenti, hogy mi felnőttek próbáljuk megérteni a mai fiatalokat és azokat a körülményeket, amelyek közólt felnőnek. Okosan szeretni, ez azt jelenti, hogy a szülőknek is kötelessége segíteni a2 iskola nevelömunkáját, kialakítani a gyermek egészséges gondolkodását és miszticizmustól mentes világnézetét. Bizonyos, hogy ma még ezt nem minden szülő képes megtenni, hiszen sokan közülük más szellemben nevelkedtek, és maguk sem jutottak még el odáig, hogy vallásos vagy például nacionalista nézeteik ellentmondásait felismerték volna Ne mondjunk hát meggondolatlanul ítéletet a mai fiatalokról Az Ítélet gyakran az ítélkezőket marasztalja el. POLGAR MIKLÖS Elektronikus történetek az indiánról és a halászó apáról A Figaro című lap meséli el az alábbi elektronikus adomákat. Egy indián törzsfőnök teljes, díszben, lobogó tollkoronával megérkezik a New York-i központi pályaudvar előtt elhelyezett elektronikus agyhoz és három kérdést tesz fel neki: Ki vagyok? Mennyi a súlyom? Hova utazom? - Indián vagy. Súlyod 173 font. A Colorado állambeli Pueblóba mész. A főnöknek tetszik a dolog. Leveszi a tolldíszét, bőröndjéből esököpenyt és puha kalapot vesz elő, visszamegy az elektronikus agyhoz és újból felteszi az előbbi három kérdést. A válasz egy szempillantás alatt megérkezik: - Még mindig indián vagy. Még mindig 173 font a súlyod. A változás mindössze annyi, hogy most késted le a pueblói vonatot. Ugyanennél az elektronikus agynál érdeklődik egy amerikai: - Hol van az apám ebben a pillanatban? - Üj-Skóviában horgászik — jö a válasz. Az érdeklődő jót nevet és azt mondja az elektronikus agynak: - Szó sincs róla, öregem. Apám San Franciscóban van, neve Robert Brewster, most beszéltem vele telefonon. Mire az agy: - Robert Brewster valóban San Franciscóban van. De higygyen nekem, sir, az ön édesapja vitathatatlanul Üj-Skóciában horgászik .. . Ezzel szemben Morris és Crawford azt vallja, hogy ez a jelenség az iiló életmód és rfém az idegrendszeri túlterheltség következménye. Az a tény, hogy a szív ereinek megbetegedése egyre gyakrabban fordul elő, talán azzal is magyarázható, hogy miközben az ipari fejlődés mentesíti az embert a testi munka terheitől, egyidejűleg megfosztja azoktól a szükséges mozgásoktól, amelyek feltehetően az izmok élettani épségéhez nélkülözhetetlenek. Ennek kapcsán önként adódik az a gondolat, hogy az izomtevékenységben,, csökkentést sportolással pótoljuk. Köztudomású, hogy Kínában éppen azért vezették be, s szinte népmozgalommá vált a rendszeres testmozgás, a torna, a nap bizonyos szakaiban. Ma azonban még nem tudjuk megítélni, hogy ez a módszer felér-e a testi munka hatásával. J1RÍ WOLKER: Virágzó fa A testi munka véd a szívbetegségek ellen Még minden álmodott, csupán én bontottam rügyet. Egy áprilisi éjszakán valaki rám üzent. Korán nyílt, sápadt szirmaim reszketnek, hüs az ég. Korán van még tudom, érzem a szél szúrós hegyét. Körülöttem pihen a kert, álmodnak még a ják. Mit tudom én, mért nyit csupán rajtam rügyet az ág. Csend van. Oly csend, hogy reszketnek friss szirmúim, akár az első pille hópihék erdőn s. völgyhajlatán S amíg az áprilisi szél éjjel ágamba kap, szorongva reszket a szívem gyökereim alatt Mikor a sápadt holdsugár virágaimra hull, látom a tavaszi fagyot, mint oson szótlanul, hogy megfojtsa virágomat s megölje testemet. Kár volt örülnöm, minek is bontottam levelet ? Ám delben, hogy a nap hevít, nem rettegek. Tudom, kell olyan, ki az élre áll a megkezdett úton. (Ford.: Farkas Jenő) aoooooc-Két angol orvos, J. N. Morris is Margareth Crawford vizsgálatai szerint a szívizom megbetegedése kevésbé fordul elö az olyan középkorú emberek között, akik testi munkát végeznek. Ezek egyébként is köriynyebben viselik el ezt az állapotot, mint az ugyanolyan korú, testi munkát azonban nem végző személyek. A kórházi betegeken és bonctani vizsgálatokon szerzett tapasztalatok szerint ez a különbség a szíi koszorúsereinek működéséből adódik. Ismeretes, hogy и szío koszorúsereinek megbetegedése és elzáródása egyre nagyobb számmal, jellegzetes módon főleg vállalatok irányítói közül szedi áldozatait. Olyannyira, hogy már „menedzser-betegség"-пек nevezik. A menedzser rétegbe a vállalati igazgatókat, osztályvezetőket, vezető mérnököket sorolják. Általában úgy vélik, hogy a hajszolt, ideges életmód az oka annak, hogy ez a foglalkozási csoport fokozottabban hajlamos a szívbetegségekre.