A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)
1959-10-18 / 42. szám
Az ízlések különbözők Város épül a tenger fenekén Japán összlakosságának egytizede — jelenleg 9 millió ember lakik a fővárosban, ugyanakkor Tokió területe csak kétszázad része az országénak. Egyre több ember költözködik ide és mind több ipari üzem kíván idetelepülni. Ennek az áramlásnak a megakadályozása helyett Tokió területét növelik meg olyképpen, hogy a tengeröbölből egy részt kiszorítanak és 10—15 méterrel a tengerszint alatt új várost építenek. Az eredeti elgondolás szerint feltöltötték volna a sekély 10—15 méter mély tokiói öblöt. Ezt a tervet hamarosan elvetették, mivel költségei csillagászati számokra rúgtak. A vízgazdálkodási és a klimatikus szempontok a terv megvalósítása ellen szőltak. Most új tervek készültek, és ennek értelmében, a hollandiai példa hatására, az öböl egy részét 25—30 méter magas gáttal kerítik el. Éz a fal 3—5 kilométernyire húzódna a jelenlegi partvonaltól. A betonfal a tengerfenék szikla-alapjára épülne, és körülbelül 30 km hosszú lenne. A falon belül maradt tengervizet átemelnék, kiszivattyúznák és az iszapos tengerfeneket kikotornák. Ehhez a gigászi munkához az öböl földgáz-forrásai szolgáltatnák az energiát. A városnak — amelynek egyelőre neve sincsen — a gáton túl saját kikötője lész, kb. 15—20 méterrel a város szintje felett. Elsősorban Ipari jellegűnek szánják, de lakónegyedei is lesznek. Itt az élet semmiben sem különbözik majd a tengerszint feletti iparvárosok és kikötővárosok életétől, A várost — ha megépítik — a szárazfölddel aluljárók és vasúti alagutak kötik majd össze. Bár ez a terv lényegesen olcsóbb az eredeti, feltöltést javasló tervnél, mégis ennek megvalósítása is hatalmas összegbe kerül. (Die Welt) Cindy, a lángnyelő Cindy tizennyolc hónapos boxerkutya, és igen fura szenvedélynek hódol. Míg más kutyák kavics után futnak, addig Cindy tüzet oit és léngoti nyel. Szereti a tüzet, sőt azt is mondhatnók róla, hogy notórius lángnyelő. Már kölyökkutya korában vonzotta őt a láng, most pedig égő gyufát és cigarettát olt el. Gazdája mosolygó fejcsőválással mondja: „Cindy nem ismeri a.félelmet, és olyan gyors, hogy tűzoltás vagy tüzevés közben meg sem égetheti magát. Valóságos kis ördög." Manónak más a véleménye Maoó barátunk Cindytől eltérően inkább libahúsra vágyik. Októberben indul útnak a komáromi hajógyár kikötőjéből a második 1200 lóerős személyszállító hajó. melyet szerte az országban és a Szovjetuntóban „MOL 1200 Ks" jelzéssel ismernek. Ez a korszerűen épített és fényűzően berendezett hajó a hajóépítők városa, Komárno nevét viseli. A hajó legénysége és az üzem dolgozói szoros kapcsolatot kötöttek. A komáromi hajóépítőknek időnként beszámolnak majd a hajó útjairól és működéséről; a legénység tagjai viszont a hajón elhelyezett album útján — amely a hajógyár és a város életéből, munkájából, múltjából, jelenéből ad Izeiitőt — az utasok is megismerkedhetnek a komáromi hajóépítők életével. (Hy) Mi az erkölcstelen Spanyolhonban? Nem mindennapi körlevelet bocsátott kl minap Franco fasiszta diktatúrájának egyik legtöbb támasza, a spanyol katolikus egyház. „Szilárd erkölcsi alapokra kell helyezni a spanyol életet" — mennydörgi a toledöi püspök intelme, s nehogy félreértés essék, midjárt fel is sorolja, hogy mely cselekedetek minősülnek erkölcstelennek. Például jegyespárok .halálos bűnt követnek el, ha az utcán karonfogva mennek. Ugyancsak „Igen közei áll a bűnhöz", ha tengerparton, folyóban, vagy uszodában férfiak és nők együtt fürödnek. Azonban minden ledér szórakozások között Is a legveszélyesebb a tánc, különösen az, amelynél a párok átölelik egymást. De ez még nem minden! Kerülni kell „a bűnre vezető alkalmakat ls", vagyis azt, hogy az utcán kivágott ruhában, vagy ingujjban járjanak ... Ezekután az ember azt hlbetné, hogy a fentieken kívül más erkölcstelen dolog nincs is Spanyolországban. Mert ugyebár az erkölcsös, hogy spanyolok ezrei küszködnek az éhhalillal, hogy egy év alatt negyven százalékkal emelkedtek a megélhetési költségek. Az is erkölcsös természeteset, hogy amikor a nyomor és munkanélküliség miatt a munkások és parasztok sztrájkolnak vagy tüntetnek, akkor a legbrutálisabb eszközökkei adják tuídtukra, hogy „erkölcstelen cselekedetet" művelnek. És miért lenne erkölcstelen az a panamjzás, amelybe nem is olyan régen magas állású spanyol személyiségek. Is belekeveredtek? Természetesen az egyháznak tetsző erkölcsös cselekedetként értékelendő az is, hogy Franco hata-Icmrakeríilése óta csupán egyetlen madridi különleges bíróság 150 ezer politikai pert tárgyalt és 60 ezer halálos Ítéletet hozott. A terrorról azonban nem szól a püsoöki körlevél. Igaz, miértis szólna? Hiszen a körlevélben csak az „erkölcstelenségekkel" foglalkoznak ...