A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-10-11 / 41. szám

Ébresztő Csattos táska, papírolló, lustálkodni mire való? Öreg óránk hetet mutat, söprik már a kocsiutat. Kelj jel gyorsan szaporán, ne aludj el kis komám! Itt a kenyér — ott a bögre, napfény táncol, hull a földre, vár az osztály és a tábla, menj, siess az iskolába! Számtanfüzet — irka-firka, üvegedben kék a tinta. Sok új betű bólogat, az O betű majd bekap. Itt a kezdet — ott a vége! — ugorj frissen, kelj fel végre! Nézd, a drága napsugár a háztetőn végigjár, megsimogat minden ágat, lám a kis rigó sem fáradt, tollászkodik, énekéi: — Itt az idő, ébredj fel! Vár a könyv, a pad, a tábla, menj, siess az iskolába! TASNÄDI VARGA ÉVA A fukar kereskedő (EGYIPTOMI NÉPMESE) Élt Alekszandriában egy fölöttébb fukar kereskedő, aki messze földön hírhedt uzsorás volt. Még saját magától is megvont mindent, mert állandóan attól tartott, hogy egyszer szegénységbe kerül. Egy napon a kereskedő megalkudott egy szegény teherhordóval; öt piasztert ffzet neki, ha egy edényekkel teli nehéz kosarat elhoz a házába. Ütközben azonban Így szólt a teherhordóhoz, aki nyögve cipelte a súlyos1

kosarat: — Kedves, jó barátom! Én öregember vagyok, te pedig fiatal vagy. Mé.g nagyon sok pénzt fogsz életedben keresni. Milyen könnyen elengedhetnél nekem a kialkudott összegből egy piasztert. — Szívesen elengedem! - válaszolta a becsületes teherhordó. A fukar kereskedő álnokul panaszkodott a teherhordónak a rossz üzletmenetelről, mesélt csalárd vevőiről, akik meg a'karják rövidíteni. Mire megérkeztek a ház elé, a fösvény ember elérte, hogy a teherhordónak csak egy piasztert kelljen fizetnie. Amikor a legfelső lépcsőhöz értek, a fukar kereskedő ezt mondta: A gyermek és a mogyoró Egy torkos gyerek egyszer bedugta kezét egy edénybe, amelyben mogyorót tartottak. Belemarkolt jócskán, de amikor ki akarta húzni a kezét - nem bírta, mert az edény szája szúk volt. A gyerek sírva fakadt, kétségbeesve jajgatott, de nem akart kiengedni markából akárcsak egy szem mogyorót ls. Az — ám, de nem jött ki sem a keze, sem a mogyoró, - Kisfiam — mondta neki egy bácsi — nagyon sokat akarsz. Markold a felét és mkidjárt ki tudod venni a kezedet. Cs. E. 3. Tikkasztó meleg volt. Glgo csakhamar szunyókálni kezdett és feje lekókadt. Meglátta a közelben legelésző kecske, hogy Gigo a fejével bólogat és azt gondolta, döfni akar. 4. A kecskének se kellett több. Jól nekiiramodott és úgy fellökte a bóbiskoló Glgot, hogy még máig is eszébe jut, ha erőt vesz rajta a lustaság. 2. Egyszer Gigo kezébe vette fejjel-lábbal az olvasókönyvet és úgy tett, mintha olvasna. 1. Élt egy faluban egy nagyon lusta kisfiú, Gigonak hívták. Olvasni nem Igen tudott és tanulni se akart. - Ha eléngednéd nekem az utolsó piasztert is, barátom, akkor három jótanácsot adnék neked. — Bánom is én — sóhajtotta a szegény teherhordó, izzadt homlokát törölgetve. És a zsugori kereskedő kenetteljes szavakkal szemforgatva kezdte mondókáját: - Először is, ha valaki így szól hozzád: éhezni jobb, mint jóllakni, ne hidd el. Másodszor, ha azt mondják: jobb a szegénység mint a gazdagság, ne hidd el. Harmadszor, ha azt hallod, jobb gyalog járni, mint lovon ne hidd el! A rászedett teherhordó keservesen jajgatott: — Uram, hát ezek a te nagyszerű tanácsaid? Mindezeket régóta tudom. Helyette halljad az én tanácsomat: Ha valaki azt mondja neked,. hogy ebben a kosárban egyetlen darab ép edény van, tókor ne hidd'el! — és a teherhordó olyan erővel taszította le a kosarat a lépcsőn, hogy minden edény ripityára tört... „NYOLCEZRES"? Martin Lauer 1056 óta elöször állt rajthoz tfzpróbfiban és „egyből" 7953 pontos eredmény ért el. A németek gátfutó-világrekordere Rómában gigászi küzdelmet vívhat Kuznyecovval és Johnsonnal A FELÜLRŐL JÖTT EMBER. Mallis, a görög Nlkea kapusa szinte túlvilági mozdulattal vetődik a labdára.