A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-10-11 / 41. szám

Milyen a Hold másik oldala? Erre a kérdésre ad választ a harmadik szovjet űrrakéta Vasárnap újabb szenzációt röpített világgá a Moszkvai Rádió: a Szovjet­unió felbocsátotta a harmadik űrra­kétát, melynek automatikusan műkö­dő bolygóközi állomása van. Ez meg­keriili a Holdat, műszereivel mérése­ket végez a Hold másik, a Föld felől nem látható télgömbjéről, s a méré­sek eredményeit rádiójelzések for­májában közli a földi rádióállomások­kal, majd visszatér a Föld térségébe. A bolygóközi állomás belsejében el­he/yezett tudományos mérőberende­zéseket és rádiótechnikai berendezé-' seket napelemek és vegyi energiafor­rások táplálják. Az állomás hasznos súlya 278,5 kg. Ezenkívül a rakéta utolsó lépcsője 156,5 kg súlyú további mérőberendezéseket és energiaforrá­sokat visz magával. Noha ennek az újabb űrrakétának a kibocsátása a tudomány fejlődése törvényszerűségének alapján előre­látható volt, mégis az egész világot ámulatba ejtette, hogy a második szovjet űrrakéta fellövése óta ilyen rövid idő telt el, s hogy a vezérlés­nek Ilyen tökéletességét sikerült el­érni. íme. N. Sz. Hruscsov alándéka Eisenhower elnöknek. Baráti gesztus volt: a Szovjet­unió őszinte békesséqőhaitásának kifeje­zése. Az ENSZ-ben mondott beszéd és le­szerelési nyilatkozat meqqyőzhette a né­oeket az eqvüttélés lehetőséqéről és szük­ségszerűségéről. Vaion miről ad biv^v­sáaot a harmadik kozmikus rakéta? Min­denki számára nyilvánvaló, hoqv elképzel­hetetlen erők felett rendelkezik az a ha­talom, melv egv másfél tonnás tömeget utaztat a Hold körül.

Next

/
Thumbnails
Contents