A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-10-04 / 40. szám

hasznos mmrntm Szeptember első napjaiban a Szlovák Nem­zeti Színház drámai együttese hat alkalommal lépett fel a prágai Tyl Színházban. Az a kö­rülmény, hogy a vendégjátékra közvetlenül a Szlovák Nemzeti Felkelés tizenötödik évforduló­jának nagyszabású ünnepségei, a prágai Nemzeti Színháznak Dévényben rendezett frenetikus si­kerű Libusa előadása után került sor, erősen sftményét a Galileiben, Z. Grúberová Júliáját és H. Sarvaüová komisszárnőjét Visnyevszkij Opti­mista tragédiájában meleg dicsérő jelzőkkel ille­tik. Közvetlenül a vendégjáték után a prágai Nem­zeti Színház opera- és balettegyüttese látogatott el Bratislavába. A siker itt is hasonló forró volt; valamennyi előadás a prágai operamüvészek és táncosok világméretben is jelentősnek mond­ható színvonaláról tett tanulságot. játszott és drámai szopránjával is méltó partnere volt Mráznak. Josef Svoboda diszletmegoidásai meglepőek. A bolygó hollandi hajójának megje­lenése a nyflt színpadon egyenesen szenzációs. Janáéek Makropulosz ügy című Operáját első alkalommal hallhatta közönségünk, és dicsére­tére szól, hogy ezt a nagyon igényes, modem muzsikát nemcsak megértéssel, hanem spontán lelkesedéssel is fogadta. A nagy morva zene­szerző nehéz feladatot vállalt magára, amikor Capek drámájának megzenésítésébe fogott. De kitűnően megoldotta; a húszas években, polgári környezetben lejátszódó cselekményekhez meg­felelő izgalmasan vibráló, rendkívül ötletes, a történés hangulataihoz pontosan simuló, kifejező muzsikát komponált, amely különösen a dalmű második felében drámai erejű, a végjelentben pedig élményszerűen megrázó. Jelenet Martlnú Mirandolina című víg­operájából. A képen Marie Tauberová és Ivo 2ídek érdemes művészek kiemelte a vendégjáték művészi jelentősége mellett nagy politikai küldetését is. Az a meleg szeretet, amellyel hazánk fővárosának közönsége a szlovák művészeket fogadta, valósággal eleven manifesztációja volt a cseh és szlovák nép meg­bonthatatlan barátságának. A lapok egyöntetű véleménye szerint a Szlo­vák Nemzeti Színház rendezői és színészei minden elismerést megérdemlő művészi élményt nyújtot­tak. Különösen Jozef Budsky és Tibor Rakovsky rendezői munkáját emelik ld; Budskynál az élet vérbő teljességét adó nagyvonalúságot, rendezéseinek belső fütöttségét, nemes pátoszát és erős drámaiságát dicsérik, Rakovskynál pedig munkája tartózkodóbb, halk líraiságát, amellyel a vívódó lélek belső drámáját dolgozza ki szí­nészeivel. A prágaiak vendégjátékukat a néhány héttel ezelőtt külföldön elhunyt Bohuslav Martinú cseh zeneszerző Mirandolina című vlgoperájával nyitották meg. Martinú maga irta utolsó operá­jának librettóját Carlo Goldoni A fogadósnő cimű komédiája alapján. Az elevenen pergő, könnyed játékhoz Martinú hasonlóan könnyed, nem nagy­igényű, kellemes csengésű zenét szerzett, amely nem lep meg különösebb eredetiségével, de sehol sem fáraszt. A vendégművészek itt bebizonyí­tották, hogy nemcsak az ének, hanem a játék mesterei is. Főleg M. Tauberová remekelt a címszerepben. Wagner Bolygó hollandija hozta meg a prá­gaiaknak a legnagyobb sikert. A címszerepet éneklő Ladislav Mrázban egy fiatal baritonis­tával ismerkedhettünk meg. akinek kivételesen nagy jövőt jósolhatunk. Hanganyaga imponálóan nagy, a magasságokban orgonaszerüen felbúg és piánói is tökéletesek. Emellett drámai játé­kával ls emelni tudta a balladai hős tragikumát A rendező Václav Kaälik érdeme, hogy a Sentát éneklő Alena Miková szinte balladai révületber Az előadás szünetében a Szlovák Nem­zeti Színház szólistái, T. Masaryková és A. Martvonová szívélyesen elbeszélget­nek M. Tauberová és J. Procházková prágai művésznőkkel. A Janáíek-opera váratlanul nagy sikere első­sorban a főszerepet éneklő Mária Podvalová ér­deme. Nagyerejű drámai szopránja különösen a harmadik felvonásban ragadtatta el a közön­séget, de drámai játékával is emelni tudta az elbűvölő hanganyaggal tett hatást. E három opera mellett a prágaiak bemutatták Frantiäek Skvor Doktor Faust című balettjét. Skvor, aki maga vezényelte tánckölteményét, évtizedekkel ezelőtt, huszonhat éves korában Irta a táncjáték jói csengő, leleményes zenéjét, amelynek legnagyobb érdeme, hogy kitűnő tánc­lehetőséget ad. A balettben, amely Heinrich Hríne Faust-elgondolásait viszi az eredeti nép­meséhez hiven színre, elsősorban a Mefisztofélit, a női sátánt táncoló Oíga Skálává tűnt fel ragyogó technikájával és átélt játékával. A fő­szerepet táncoló Jiri Blazek koreográfiája he­lyesen emelte ki, hogy ez a heínei Faust nem a rossz énjével hadakozó töprengő lélek, hanem élveket és boldogságot hajszoló ember, aki a nöd Mefisztó csábítására rossz útra téved és végül elkárhozik. A művészek közt Villám Záborsky aratta a legnagyobb sikert ragyogó beszédtechnikájával, amely Brecht Galileijében á csúcsra ér, felejt­hetetlen élményt ad, ugyanilyen magával ragadó a Romeo és Julia öreg Eorenzöjában és félelme­tesen lenyűgöző KarvaS drámájának patkányszerű gárdista tisztjében. Mellette Julius Pántik, Karol Machata. Ladislav Chudlk, Martin, Gregor és Ctibor Fiitik nagy emberábrázoló művészetét emelik ki. A nőket a prágai kritika már hal­ványabbnak látja, de M. KráTovicová telje-Nemzeti Színházunk ezzel a vendégjátékkal jól Indította el 40. jubileumi évadját. A nagy kultúrájú prágai énekesek, táncosok, karmeste­rek, rendezők és jelmeztervezők oly teljesít­ményeket nyújtottak, amelyek a mi művészeinket feltétlenül sarkallni fogják. Szívesen vennénk, ha az ilyen gazdag élményeket nyújtó vendég­játékok egyre sűrűbben megismétlődnének. Hasz­nosak ezek mind a közönség, mind a művészek szempontjából és kitűnően szolgálják a kulturális összeforrottság ügyét. EGRI VIKTOR Janáéek Makropulosz ügy c. operájában elsősorban a főszerepet éneklő Marie Podvalová érdemes művésznő, valamint Zdenék Otava nemzeti művész nyújtott kiváló teljesítményt A fiatal Faust (Jiri Blazek) és a feje­delemasszony (Vera Buresová) tánc­jelenete Fr. Skvor Doktor Faust című balettjéből Az öreg Faust (J. Holecek) és Mefiszto­fela (Olga Skálová érdemes művésznő).

Next

/
Thumbnails
Contents