A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-10-04 / 40. szám

A világ legnagyobb vegyi üzemének mérnöke Egykor az iskolában úgy tanultuk, hogv a növények az ember számára szükséges tápanyagokat a földből szívják fel gyökérzetükkel. Manapság már fölényesen megmosolyogjuk az ilyen nézeteket. Hiszen a talajban egyáltalán nem lelhetők föl az olyan összetett vegyületek, mint a keményítők, cukrok, zsírok, fehérjék és a vitaminok. A növény ezeket nem kapja készen a talajból, csak a szükséges nyersanyagokat nyeri belőle, s a nap energiájának segítségével szerves tápanyagokká alakítja őket. A nap energiája lényegében atomenergia. Ott, ahol a nap sugarai merőlegesen érik a föld felületét, ez egy hektárnyi területen tízezer lóerőnek felel meg. A mi földrajzi szélességünk fokán ez körülbelül feleannyi. Am akokr is le a kalappal! Hiszen ilyen teljesítményű motort nem egykönnyen találunk: egy negyed lőerő hozza működésbe a mosógépet, tíz lőerő a szeoskavágőt, nyolcvan egy hatalmas cséplőgépet, ezer a repülőgépet. A növényi szervezet alapjában véve nagyon bonyolult vegyi üzem. Főleg a klorofilt tartalmazó levelekben mennek végbe azok a vegyi folyamatok, amelyek révén a szervetlen ásványi anyagok cukrokká, keményítőkké, fehérjékké stb., alakulnak át a nap energiája segítségével. Ezt a folyamatot asszimilációnak, pontosabban fotoszintézisnek nevezzük. Ezt irányltja, ellenőrzi a földműves — aki a világ legnagyobb vegyi üzemének mérnöke — napjainkban legalábbis azzá kell válnia, mert a modem nagyüzemi gazdálkodást csak tudományos alapokon lehet elképzelni. Azért mérhetetlen fontosságot tulajdonítunk annak, hogy minél több fiatal — fiú és lány egyaránt — képezze magát a különböző mezőgazdasági szakiskolákban — kezdve a legalacsonyabb fokozatoktól egészen . ,. „ a főiskoláig. 10 ouu loero .-, Tíz esztendővel ezelőtt még csak álmodni se mertünk volna róla. Hetven ember munkáját végzi el. A szilázsoló kombájn levágja és felszeleteli a három méter magas kukorica szárat is. Igy sorolhatnánk ki tudja meddig. Kiderül, hogy a fiatalok nem ismerik a modern mezőgazdasági technikát, s a földművelésről hamis elképzeléseik vannak. Az iskolai ifjúság nevelésében a korszerűen felszerelt mezőgazdasági üzemek látogatása ezért nagyon célravezető eszköz, mely segít eloszlatni e hamis elképzeléseket, s a pályaválasztás előtt állók figyelmét a mezőgazdaságra terelheti. A technika szcrciliiißsßi« A serdülő fiatalok legtöbbje - lebecsülve a mezőgazdasági munkát — az iparban, szeretne elhelyezkedni. Kiderül, hogy mindnyájan a technika szerelmesei Am kérdezzük meg Őket, hány mezőgazdasági gépet tudnának felsorolni. Bizony keveset. Pedig manapság már több mint kétszáz különféle gép használatos modern nagyüzemi mezőgazdaságunkban, s néhány év alatt számuk hétszázra növekedik. A legkorszerűbb ipari üzemben sem találni annyifajta gépet. Igen. Gépek végzik a szántás-vetést, burgonyaültetést, az aratást, cséplést, a takarmány- és trágyaszállítást, fejést, keltetést — csaknem minden mezőgazdasági munkát. Tud-e fiatalságunk bánni ezekkel a gépekkel? Aligha. Pedig a pályaválasztók azt állítják, hogy a technika szerelmesei. Bizony megcsodálni való gépek azok. A kombájn egy munkanap alatt tíz hektár gabonát arat le, s mindjárt ki is csépeli. A komlófésülő pedig valóságos gépcsoda. Tessékvegyenekí A EGYKORI VÖRÖSTORONYI MAJORSÁGBAN PULYKAFARMOT LÉTESÍTETT AZ EFSZ. MÉG AZ ÉV ELEJÉN KEZDTÉK MEG A MUNKÁT. A KÖZELI ERDŐBEN FÁKAT IRTOTTAK, BÖDÉKAT ÁCSOLTAK - MINTHA CSAK NYARALÖTELEPET AKARTAK VOLNA ÉPÍTENI A HÜS ERDŐ KÖZEPÉBEN. E NYARALÖTELEPET AZTÁN ARANYAT TOJÖ PULYKAHÖLGYTKÉKKEL NÉPESÍTETTÉK BE A KELTETÉSÜK IS SIKERÜLT. KÉT LEJÁNY TÖBB MINT 1400 KISPULYKÄT NElVELT FEL ITT. ETETÉSÜK ALIG KERÜLT PÉNZBE. EGY PULYKA ÖT HŐNIAP ALATT ÉRI EL AZ ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK LEGMEGFELELŐBB SÜLYÁLLAPOTOT. IMMÁR ŐSZ VAN, S A BRATISLAVAI HENTESÜZEMEK KIRAKATAIBAN OTT DÍSZELEGNEK A LEGSZEBB PÉLDÁISfYOK - IGAZ, KISSÉ DÍSZTELENÜL: MEGKOPASZTVA, MEGFOSZTVA ÉKES TOLLAZATÚKTÓL - DEHÄT MIT BÁNJA AZT A FOGYASZTÓ. - nj -