A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-09-20 / 38. szám

FÉNYES ADOLF: Ebéd. XIX-XX. »tdzad „Nagyszerű szeme van ennek a nagy művésznek. De a szive is helyén van neki, mert mintha mind e színek, árnyalatok és ellen­tétek fölolvadnának valamiben: az ember szeretetében... a művész ujjongását a méltó tárgy felett fölváltja nála az ember jajongása a méltatlan nyomorúság miatt... Fényes Adolf képei nemcsak „nyo­morképek", de igazi emberi tettek..." Juhász Gyula a nagy magyar költő Irta e meleg sorokat Fényes Adolfról, akit a „Szegény ember élete" című képsorozatáért a hivatalos Magyarország gúnyolt és ül­dözött. Az itt közölt festményt, az „Ebéd"-et, amely az emiitett sorozatba tartozik, Fényes Adolf a századforduló körül készítette. Emberi sors Tudjátok-e? Tudjátok-e, a szerelem mit ér, s hogy megkettőzik értékét az évek? A szerelem nem sóhaj, sétatér, nem holdvilág, padok, beszélgetések. Lesz benne minden: hó, latyak, vihar — az életet is együtt kell szeretni. A szerelem az olyan, mint a dal. S azt hiszitek, könnyű jó dalt szerezni? Néhány hete már, hogy lezajlott a moszkvai Nemzetközi Film­fesztivál és a kitüntetett művészek átvették dijaikat a bájos Szkobceva és Bisztrickaja kezéből. Sokat írtak és sokat olvastak az emberek a fesztivál! időszak' eseményeiről és a bemutatott filmekről, van azonban egy film, amelyről nem lehet elég sokat írni. A Mihail Sdlohov elbeszélé­séből készült Emberi sors ez, amely a fesztivál Nagy Aranydfját nyerte el. A film rendezője és főszereplője, Szergej Bondarcsuk az orosz ember emlékezetes alakját formálta meg, a vasakaratú, erőslelkű, sóikat szenvedett ember figuráját, aki mégsem törik meg, és mindennek eilenére is megrözi az emberek iránti nagy szeretetét. Most néhány kiragadott kockát mutatunk be a filmből, fel­idézve Solohov elbeszélésének néhány részletét. go * Andrej Szokolov egy ácsszövetkezetben dolgozott, majd egy gyárban kitanulta a lákatosmesterséget.. Nemsokára megnő­sült és családjával boldogan, megelége­detten élt. De kitört a háború. Búcsúzni kellett a családtól. Egy évig derekasan harcolt, majd német fogság ba esett. . A fogságban renge­teget szenvedett, de végül ls sikerült visszaszöknie övé hez. Szovjet bajtársai szeretettel fogadták és hazaküldték a családjához szabad­ságra. Otthona helyén azon­ban üszkös romokat talált, feleségét és két lányát bomba pusztította el, végül a fia is elesett a fronton. Szokolov árvaságá­ban egy másik ár­vára talál, Vanyuská­ra, és az Iránta fel­lobbanó szeretet és felelősségtudat ismét talpra állítja. A lírai miniatűr, ez eredeti költői műfaj ki­váló szovjet mesterének, Sztyepan Scsipacsovnak egyik versét idézzük mu­tatványként a Hét ten­ger éneke cimü gyűjte­ményből. Ä kötet a világ­irodalom klasszikus köl­tőinek magyar müto tásaiből hoz gondosan összeválogatott gyöngy­szemeket. Az értékes, szép könyv komoly mű­élvezetet nyújt olva­sóinak. 21

Next

/
Thumbnails
Contents