A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)
1959-09-20 / 38. szám
„.,. Intett egy taxinak...*• Valahogy sohasem Jutok hozzá, hogy intsek egy taxinak. Ha szükségem van r6, sohasem suhan el mellettem, hanem mindig nekem kell odakuüognom a taxiállomásra és megvárnom, amtg nekem intenek, hogy melyikbe szálljak. elköltötte szerény vacsoráját ..." Mire hosszas készülődés után nekiülök, hogy elköltsem gondosan elkészített vacsorámat (hogy elég szerény legyen), ez a ienkölt szertartás mindig prózai evéssé fajul. Fllmjelenet: a hős sietve fizetni akar a kávéházban, a főúr azonnal ott terem. A hős leteszi a bankót az asztalra és elviharzik. Nekem ez sem sikerül. Azért vajon, mert nem sürget /a forgatókönyv, vagy tán mégis csak azért, mert mindig van annyi időm, hogy megvárjam a visszajáró aprót —, esküdt ellensége lévén a borravalónak (azon az alapon, hogy nekem ugyan ki ad borravalót). Impresszionista akvareilek A kocaíutballlsta eltörte a lábát. Titokban, de azért úgy, hogy észrevegyék, egy kicsit büszke: még jó, hogy a pélyán történt és nem — mondjuk favágás, vagy séta közben. Valószínűleg az én mérsékelt lelkesedésem a futball Iránt gátol abban, hogy felismerjem a lábtörés és lábtörés közti különbséget. Én csupán az okozat kellemetlenségeit látom, holott ebben az esetben az ok bizonyára enyhíti a fájdalmat. Hiába, fantázia kell ehhez is ... Világbajnokság. Mindegy, hogy milyen: futball, tenisz, jégkorong, pingpong, bármi. A versenyzők és a naivak azt hiszik, hogy a viaskodó csapatok a mezőnyben vannak. Tévedés. Az igazi bajnokede (persze csupa mellőzött és pályatévesztett géniusz) a rádiók és televíziós készülékek mellett ülnek. Mert ők mindent másképpen csinálnak. Sókkal jobban. LANG EVA A kiváncsi. Ellenkezője a jólértesíiltnek. Kezdésig meg sem mukkan, előre örülsz, milyen jó csendes és nyugodt szomszédot fogtál le magadnak. De amikor az első alak feltűnik a vásznon embered összerezzen, nyugtalanul felédfordul és fojtottan sziszegve megkérdezi: Ki ez? Később a pergő események sodrása magával ragadja kérdései egyre logikusabbak és nagystílübbek lesznek. Ilyeneket kérdez: Tényleg szereti egymást a fiatal szerelmespár? Vagy csak mutatják? összeházasodnak a végén? Miért hagyta a megcsalt férj, megcsalni magát hűtlen feleségé által? Mit csinál vele, miután megtudja, hogy megcsalta? Miért nem öli meg ? Mi lesz ártatlan kisfiúkkal? Nem hal éhen? Mindent előre akar tudni. • A kiváncsi az üldözési jelenetnél eksztázisba esik, megragadja a kezedet és reszkető hangon könyörög. , — Kérem szépen .tessék mondani, elfogják? - El. - És mit csinálnak vele? Kivégzik? - Ki. - Hogyan? - Felakasztják. - Kötéllel? - Kötéllel. A hős elfogása után hosszú hozavona, kihallgatások és tárgyalások következnek. Nem sokáig birja idegekkel, rövid idő múlva aggódva érdeklődik. —Kérem szépen, mikor akasztják már fel? Megkérdezi még: Ha csókolóznak, gyerekük is lesz? Mikor legizgalmasabb a film és az egész terem néma, megmerevedett döbbenet, harsogó hangon ő azt hiszi súgva megkérdi: meddig tart még a film? Sokáig? Végre befejeződnek a cselekvények. A halottak pihennek az élők örülnek, hogy élnek, a gyerekek vidáman játszanak, ragyogóan süt a nap. Felfokozódnak a kísérőzene akkordjai, jelezvén, hogy vége következik, melyet a nagybetűs felirat is megerősít: VÉGE. A főhős magával és a világgal meghasonulva, hosszú vándorútra indul, új kalandok felé, egyenes úton megy, egyre távolodik kisebbedik, végül apró ponttá zsugorodik és eltűnik a ködös messzeségben. A kiváncsi, élve az utolsó alkalommal, megkérdezi: Ez most hová megy? Még szerencse, hogy a felálló nézők székei pokolian csattognak és így nem érti válaszodat, melyben tudtára adod, hogy azt ugyan nem tudod, de hogy őneki hová kellene menni mozielőadás helyett, szívesen megmondod és egyetlen rövid de kifejezőerejű szóval meg is mondod. Az elégedetlen Miután kényelembe helyezkedett melletted, Így szól: — Ez a film egy filozófia tévedésre van alapozva és ezért hemzseg a baklövésektől. Alig kezdtek játszani már csóválja a fejét. — Rossz szereposztás. Ez a nyakigláb melák fickó nem színész, hanem favágó és a nőnek túl erős a dereka a lába satnya, csontként hat emellett a petrencszerü derék mellett. Annyira van sex appelje mint egy középkorú normandiai szoptatóasszonynak. Megméretett a szerelmespár viszonyának fejlődése is általa és lassúnak találtatott. A szerelem legyen gyors és váratlan mint az Istennyila, különben kikezdi a néző idegeit a tétlen várakozás. Én legalábbis amondó vagyok, hogy nem azért fizet az ember, hogy langyos beszélgetéseket és kamaszos határozatlansággal elkövetett gyámoltalan kézszorongatásokban gyönyörködjék. Határozottan és Igen igen nem tetszett neki a nagy összeborulás jelenete sem. — Gyáva a férfi, pipogya! Igazi férfi nem ilyen habozó határozatlan kézzel nyúl a nőhöz, akiről tudja, hogy szereti. És többet feltér belőle sokkal többet az ilyen jelenetnél nem is maga a tény, a fontos, hanem az apró részletek, azok fogják meg és bilincselik le az ember lelkét! A férfi üldözésének és elfogatásának körülményeit szigorú bonckés alá veszi. — Természetellenes ez kérem, mert nagyon rövid ideig üldözik. A valóságban napokig, sőt hetekig üldözik az embereket, sőt néha el sem fogják, ezt a maflát meg itt két perc alatt elcsípik. Balek ez, hallja igazán kár ilyen nagy felhajtást csapni körülötte! Kifogásolja még a vetítés élességét (az a strici operatör megint elaludt), a hangszlnezetet (pokolba a mai modern technikával, kezdetleges kontármunka) a színeket (mintha kéthetes csecsemő pacsmagolta volna össze a vásznat) és a széket (kemény, miért van fából?). Türelmetlenül dobol ujjaival a szék karfáján, néha akarattal másfelé néz, mintha a vászon nem érdekelné, vagy fáradtan lehunyja a szemét és szunyókál. Valóban a befejező részt átalussza, a székcsattogásra ébred fel. Búcsúzóul még egyszer felháborodik. - Micsoda film, uram isten, micsoda siralomháza. Csupa tragédia meg könny meg jajgatás. És hogy innen szellemileg felfrissülve menjen ki az ember és vidám munkakedvvel vesse magát az élet forgatagába! Elég arra az ártatlan porontyra gondolni, ott a lelencben ahogy könnyhullatva rágja a kemény darakását, hogy elmenjen a kedve mindentől. Uram, ha én filmet rendeznék, befejezésül a szereplők premier plánban csókolóznának kövér gyermekeik körében és főleg többet mutatnék a nőből sokkal többet. Az kell az embereknek kérem, nem lelenc meg darakása. DUBA GYULA