A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-09-13 / 37. szám

Muszajev Dzsarmamov, a „Lenin D-sali" kolhoz elnöke szemügyre veszi a gazdag rozstermest Az Alaji-völgyben van a „Vörös határőr" legeltető kolhoz. Az építőanyagot tenergépkocslkon kívül teveháton ls szállítják Minden állandóan változik a hatalmas szovjet földön Megváltozott az élét a Pamir, a Szovjetunió legnagyobb hegysége lábénál ls, ahol a szűk szorosokban tadzsikok s a lapos völgyek mélyén kirgizek élnek. Nein olyan régen Tádzsikisztán kÖ2épso vidékére még sok hétig tartött az út. Ez abban az időben volt, amikor a mai Szta'.inabad helyén a poros Djusanbe kislak (falu) állt. Egyre Inkább változik a vad hegyek arculata, autókaravánok közlekednek a sziklába vágott új ütakori, repülőgépek szántják biztonságosan a levegőeget a Pamír zordon szikiabércel fölött. Djusambe és Khorog kislak között valamikor legalább egy hónapig tartott az út, ma Sztalinabadból repülőgépen 2 óra 20 perc alatt el lehet jutni Khorogba, a Felsó Badaktean autonőm területre. Tádzsikisztán egész területét hegyek borítják, itt van a Szovjetunió legmagasabb csúcsa ls, a Sztálin-csúcs (Alaj, 7495 m). Éppen, mert Ilyen hegyes a vidék, figyelemre méltók a jelentős közút- és vasútépítések. A Tádzsik SZSZK legfontosabb forgalmi ütőerei közé tartozik a Termezs-Sztalinabad vasútvonal, valamint a Sztalinabad-Leninabad, a Sztallnabad-Khorog és az Os (Kirglzla)-Khorog közti közút. Khorogban, 2320 méteres tengerszint feletti magasságban botanikus kertet létesítettek, ez a világ egyik legmagasabb fekvésű füvészkertje. Itt egész újfajta növényeket tenyésztettek kl, amelyeket ma a környező kolhozok és szovhozok nagy mértékben termesztenek. Meghonosítottak egy különösen ellentfilló szőlőfajtát, amelyről 10 kg szőlőt szüretelnek tövenként. A meredek hegyoldalakban, ahol már nem terem meg a gabona, gyümölcsösöket telepítettek. Nyugat-Pamirban találhatunk ma almafákat 2300 méter magasságban, barack és diófákat pediq 3000 méter magasságban ls. De megterem a földieper és többfajta virág ls. Szovjet tudósok a Pamlron 3860 méter tengerszint feletti magasságban biológiai állomást létesítettek. Érdekességképpen megjegyezzük, hogy például a Jungfrau a svájci Alpokban csak 300 méterrel magasabb, a Gerlachfalvicsúcs a Magas-Tátrában pedig kerek 1200 méterrel alacsonyabb! Az itt termesztett növények azért tudnak ellenállni a fagyoknak mert szöveteikben jelentős mennyiségű cukor halmozódik fel az erős napfény hatására. A hideq pamiri éjszakák folyamán ez a cukor nem képes keményítővé változni hanem felhalmozódik a szövetekben. Közben szilárdan leköti a vizet s ezzel jelentékenyen leszállítja fagypontját. A tádzsik folyók és hegyipatakok tizenöt Dnyeprogeszt el tudnának látni energiával, de eddig még ésak néhány folyón van kisebb vizierőmü. Tádzlkisztán folyói sokmlllló hektár szüzföldet tehetnének termővé, de ezek a vizek olyan sebes folyásúak, hogy Igen nehéz feladat volna gátat emelni elébük és felemelni a szintjüket. Csak egy folyót, a vad Vakhsot szorították gátak közé középső folyása mentén, ott, ahol ma hosszúszálú gyapot terem. Ez a völgy is napégette sivatag volt azelőtt. Tádzsikisztán hegyi legelőin rengeteg szarvasmarhát, főként jakot — és hisszar juhot tenyésztenek. Jelentősek a köztársaság ásványi kincsei is: van itt arany, arzén, ón, ólom, kőolaj és só a föld méhében. A Tádzsik SZSZK az egész Szovjetuniónak szállít elsőrendű hosszúszálú gyapotot, színes és nemesfémeket, sokféle állati terméket, gyümölcsöt és gyümölcskonzerveket. Tádzsikisztán egyik legrégibb városa Leninabad. A Fergana-völgy bejáratánál fekszik, a Kínából. Elő-Azsiába vezető ősi k'aravánút mentén Ez a város Észak-tadzsiklsztán központja, amelyet hárem hegylánc választ el a köztársaság többi területétől. Innen vezet az út az örök hóval borított távoli csúcsok felé. A szerpentin út egyre magasabbra és magasabbra emelkedik, áthalad a mély Gisszarvölgyön, ahol a pvorsvlzü Varzob folyó kanyarog. Ebben a' völgyben van a közismert Khodzsi-Oblgarl fürdő ls kénes gyógyforrásaival, szanatóriumaival, üdülőivel. S a völgy yéqén, a főváros közelében, betongát fogja fel a folyó vizét. Itt épült Tádzsikisztán legnagyobb vizierőmüve. Sztalinabadból aztán már a világ minden tála felé vezet út. Az egyik felkúszik a Pamlrra, a „világ tetejére". -1i-Ha az időjárás engedi, az Aeroflot repülőgépei leszállnak a Pamlr sziklabércei között, s így a hegyi falvak lakót rendszeres összeköttetésben állnak a világgal A Szári-Mogol kolhozfalu fiatal lakója, Sz D/samaszakov kedvenc szórakozása — bivalyháton „lovagol" V. Rujkovics felvételei A Jce'et-pamlri magisztrále a 4712 m tengerszint feletti magasságban fekvó Ak-Bajkai szoroson vezet keresztül