A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-08-30 / 35. szám

< CO Oá o CO LU o M CO A történelem drámaian osztotta ketté a keleti nő sor­sáról alkotott elképzelésein­ket. A színpompás költemé­nyek a megközelíthetetlen „szépségről" zengtek, a va­lóságban pedig ez a „szép­ség" alázatos rabnő volt. A mai kazah nő emlékeze­tében él még a múlt asszo­nyának képe, azé az asszo­nyé, aki kancát fejt, nemezt ványolt, fiakat nevelt és egész életén át jogfosztott volt. A kazah nöt még mint gyermeklányt megvásárol­hatták néhány tucat bárá­nyért, harmadik, negyedik feleséggé tehették, sőt mint örökséget tovább­adhatták. Ilyen múltra emlékezik vissza Ha­disa Murzalieva is. Harminc évvel ez­előtt mint mezítlábas kislány megszö­kött az apai házból az első szovjet Internátusok egyikébe. Megszökött, hogy tanulhasson. Az állam teljesen magáravállalta tanftatását és nevelé­sét, gondoskodott pihenéséről, harmo­nikus fejlődéséről. Telt-múlt az idő, és a lányka neve bekerült, a lenin­grádi orvostudományi főiskola hallga­tóinak névjegyzékébe. Kitárult előtte az egész világ. Hadisa hallgatta Csaj­kovszkij muzsikáját, megismerkedett az ógörög művészettel, Harwey vér­keringési rendszerét tanulmányozta és Lenin müveit olvasta. A kezdeti „elég­séges" jegyeket hamarosan felváltot­ták a „kitűnők" ... A kalapüzlet el­árusítónő je mosolyogva fogadta: „Leg­utóbb még' nem volt ilyen- váloga­tós ..." Amikor Murzalieva orvos lett, a terhesség Idején fellépő különböző megbetegedések leküzdésén fáradozott, azért harcolt, hpgy minden asszony megismerhesse az örömteli anyaságot. Visszatért Kazahsztánba, és sokakat ajándékozott meg ezzel az örömmel. Murzalieva munkanapja egy rövid orvosi megbeszéléssel kezdődik a szü­lőotthonban, azután végiglátogatja a kórtermeket, ha szükséges jnűtétet végez. Később Murzalieva professzor megtartja soronkövetkező előadását az Orvostudományi Főiskolán, vagy részt vesz az általa vezetett tanszék ülé­sén. A nap másik felében mindig ott találjuk ezt a tetterős asszony az Anya- és Csecsemővédelmi Tudomá­nyos Kutatóintézetben, amelynek ő az Igazgatója. Napi teendőiről ilyen fel­jegyzéseket olvashatunk noteszében: „Megtudni, átvehetők-e az intézet új épületei?" „Milyenek a gyárban vég­zett vizsgálatok eredményei?" „Az in­tézet munkálnak harmadik kiadását megszerkeszteni." Munka után családja körében pihen. Három kislánya van. Ezek már egé­szen más fiatalok. Nekik mér nem kell elszökniök hazulról, hogy tanulhassa­nak; elég, ha átmennek a túlsó oldal­ra, hiszen minden háztömbnek van iskolája. Egyúttal megjegyezzük, hogy Kazah­sztánban jelenleg közel 47 000 nő fog­lalkozik oktatói tevékenységgel, hét­ezren pedig orvosok. Többszáz kazah nőnek tudományos doktori vagy kandi­dátusi elme van. Hadisa Murzaileva is egy évvel ezelőtt védte meg tudomá­nyos doktori disszertációját. ... Későre jár. A lakásban már min­den csendes. Az asztali lámpa szelíd fényt áraszt. Megzizzennek a kézirat lapjai. Azután a lapokat egy könyv váltja fel, a szónoklás művészetéről szól, hiszen előadások tartásánál ez is Fontos. Hadisa befejezi munkáját. Tiszta pa­pírlapot vesz eló, és megkezdődik a beszélgetés önmagával — gondolatai­nak és benyomásainak naponkénti fel­jegyzése. „Lehetséges, hogy egyéni fejlődésünk egyszersmind az egész nép fejlődése is, hiszen valamennyien a társadalom tagjai vagyunk?" Murzalieva műtét közben iladisa Murzalieva előadást tart a Kazah Orvostudományi Főiskolán Családja körében És mindjárt megfogalmazza a vá­laszt: „Nem, mert nemcsak önmagunkat kell fejlesztenünk, hanem másokat is ma'günkkal kell vinnünk." Az óramutatók túljutottak az éjfé­len. Ideje pihenni. Hacsak nem ber­reg a riasztó-csengő, és nem küldenek érte autót a szülőotthonból. Az orvos mindig őrhelyén van. V. ALEKSZANDROV

Next

/
Thumbnails
Contents