A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-05 / 27. szám

ZZUNK? Itt az új káposzta Káposztás palacsinta: Egy fej káposztát lereszelünk, gyengén megsózzuk, állni hagyjuk, majd levét jól kinyomjuk és zsíron sárgára sütjük. Most palacsintatésztát készítünk és a párolt káposztából két evőkanálnyit keverünk hozzá. Így sütjük ki a palacsintákat. SiUt káposztával megtöltjük, lábasba rakjuk, tetejét tejfellel megöntözzük és meleg sütőben átforrósítjuk. Káposztástészta szalvétában: Kb. egykilós fejes káposztát a felső „rongyos" levelektől megtisztítunk, torzsáját levágjuk. Az egészséges, nagy levelek közül ötöt-hatot lefejtünk és sós. vízben megfőzzük. Ügyeljünk arra, hogy egészben maradjanak és ne lyukadjanak ki. Ha megfőtt, szitára tesszük, és a vizet lecsurgatjuk róluk. Két zsemlét tejben megáztatunk, kinyom­kodjuk belőlük a tejet. Közben a káposzta többi részét apróra vágjuk és zsíron megpirítjuk, megpároljuk. Ha puha, belekeverjük a zsemléket. Adunk hozzá két tojást, ízlés szerint sót és bor­sot. Jól elkeverjük, és ha kihűlt, megtöltjük a káposztaleveleket a következő módon: egy szalvétát megnedvesítünk, megzsíroz­zuk, rárakjuk a káposztaleveleket, egymás mellé, hogy ne le­gyen közöttük nyílás. Rárakjuk a tölteléket, összegöngyölítjük, hogy a levelek be is takarják a tölteléket és ne érjen a szal­vétához. Most a szalvétát összekötjük, olyan szorosan, hogy káposzta nagyságú „csomagot" kapunk. Ezt forró, lobogó sós vízben kifőzzük kb. 12-15 percig. Tálalás előtt pirított zsem­lemorzsával meghintjük. Az ember életében nem sokszor adódik mód és alkalom a be­rendezkedésre, és bútoraink rendszerint velünk együtt öre­gednek meg. Nagy gondot jelent hát, milyen bútort vegyünk: stílus bútort-e, amit már fémjelzett a kora, vagy modernet, amelynek még nincs kiforrott stílusa, s alá van vetve a divat változásának? De honnan tudjuk — kérdezheti az olvasó —, mi a stílus és mi a divat a bútornál? Nézzünk hát szembe a történelmi stílusú bútorok mindeddig óvatosan kezelt kérdésével. Ezek a bútorok nem a mai ember számára készültek, másfajta követelmények hozták létre, másféle emberek igényeit szolgálták. S ha ma divatos is még az antik berendezésű lakás, holnap már egészen biztos nem lesz az! A lakás berendezése legyen célszerű! Ez azt jelenti, hogy biztosítsa az étkezés, alvás, munka és vendégfogadás zavarta­lanságát, valamint holmijaink megfelelő tárolását, könnyű tisz­tántartását, karbantartását. Mik az adottságok? A mai lakás-tipusok mind helyiségek, mind alapterület szem­pontjából erősen korlátozottak. A rendelkezésünkre álló olykor kis területet tehát maximálisan ki kell használnunk. Hogyan lehet rugalmasan, a mindenkori • szükségletnek megfelelően növelni berendezésünket. Ezt a problémát csak a modern lakás oldhatja meg: mai stílusú egyszerű, sima bútorral, amely ön­állóan is megállja a helyét, de szorosan kapcsolódhat a másik­bútorhoz is. Elsősorban nem egyes nagy szekrények kellenek és nincs szükség a divatos kombinált szekrényekre sem, amelyek ránk kényszerítik a vitrint, bérszekrényt és szekretért, akár van rá szükségünk, akár nem. A kombinálás műveletét végezzük el mi magunk, a szükségletet és a lehetőséget tartva szem előtt. Egy ajtós, két ajtós ruhaszekrényt kapcsoljunk komóddal, könyves állvánnyal, amelynek egy részét vitrinként is hasz­nálhatjuk. A szekrényeket és állványokat úgy kombinálhatjuk, ahogy azt szükségleteink megkívánják. Ha mód van rá, kü­szöböljük ki a ruhásszekrényt a szobából s helyezzük az elő­szobába. Esetleg mennyezetig érő garderobe-résszel kiegé­szítve. A mai kislakás szerves tartozékát képezik: a dohányzóasztal, zsúrkocsi, virágállvány, varróasztalka, rádióasztalka. Ne legyenek nagyok és nehezek ülőbútoraink sem. Ami pedig a fekhelyeket illeti — miután általában nincs külön hálószoba - főleg a heverők kúlönbözö fajtái jönnek számításba. Két egyszemélyes heverő állhat hosszban, de állhat sarkosan is. Jól beváltak a kétszemélyes kiszélesíthető heverők is. Egyszerű, sima, könnyű és kis bútorokból összeállított ottho­nunkat egészítsük ki szőnyeggel, függönnyel, válasszuk meg gondosan a lakás diszét képező növényeket, képeket és más kellékeket. Mindez, mint harmonikusan összehangolt egység megadja a lakás mai jellegét. Ez a modern stílus titka. Lehocky György felvétele Jótanácsok Petróleumszagú üvepet mossunk ki gondosan ecettel, utána öblítsük ki vízzel. Az üvep szagtalan lesz. Rozsdafoltot törülközöből és egyéb vászonanyagokból citromlével ve­hetünk ki. Füfoltot fehér anyagbői, ha lehet azonnal dörzsöljünk ki spiritusszal és mossuk ki szappanos vízzel. s esak bizonyos alkalmakkor — színházba, hangversenyre, társaságban - hordható. E kétféle stilus egy-egy ruha­darabját soha ne hordjuk együtt. * ... hogy öltözködésünket ne csak fazonban, hanem színek­ben is hangoljuk össze. Nincs csúnyább, a tarkabarka öltö­zetnél. Ügyeljünk arra, hogy lehetőleg 2—3 szín uralkodjék öltözetünkön. + ... hogy ne keverjük össze a különböző mintájú ruhadara­bokat. Ne hordjunk például kockás szoknyát pettyes blúz­zal, vagy virágos anyagot csí­kossal stb. Mintás anyagokat lehetőség szerint simával kom­binálva viseljünk. •k . . . hogy a ruha és az öltöz­ködés disze a jól kiválasztott ékszer. De itt is alapvető sza­bály; hogy a kevés mindig szebb, mint a sok. Nem kell ujjunkat gyűrűkkel telerakni, karunkat, nyakunkat többféle karpereccel, nyaklánccal díszí­teni. A hivalkodás inkább árt, mint használ az előnyös meg­jelenésnek. A lakásberendezés mai problémája . .. hogy a nói divatban álta­lában két irányzat uralkodik. Az egyik az úgynevezett an­golos, a másik a franciás fa­zon. Az angolos — egyszerű, sima vonalú, munkához, dél­előtti és délutáni viseletre, ki­ránduláshoz, sporthoz alkalmas. A franciás inkább díszesebb,

Next

/
Thumbnails
Contents