A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-08-23 / 34. szám

SZABADSÁGON AZ ASSZONY Herluí Bidstruo rajza A SZŐNYEG Most költöztünk egy csendes kis családi házba. Mi a feleségemmel a, földszinten lakunk, az emeleten pedig a Kowalszki-család. Muzsikus vagyok, esténként játszom, ezért délutánon­ként aludnom kell. De sajnos, ez ná­lunk lehetetlen, mivel a Kowalszki -gyerekek olyan lábdobogást visznek véghez, akár egy elefántcsorda. - Kowalszki úr - mondtam a mi­nap lakótársamnak -, arra kérem, hogy tegyen fel egy vastag szőnyeget a gyermek szobában ... - Nem tilthatom meg a gyere­keimnek, hogy játszanak, szőnyegre pedig nincs pénzem - válaszolta Kowalszki bánatosan. - Érdeklődje meg, mibe kerül pontosan, én kifizetem, mert feltét­lenül szükségem van a délutáni pi­henőre — felettem. Egy héttel később találkoztam la­kótársammal. - Háromezer zlotyba kerül — tu­datta. A meglepetéstől majdnem hanyatt estem, de mit volt mit tennem, beleegyeztem, és átadtam neki a pénzt. Egy hónap telt el azóta, és én minden ebéd után remekül alszom. Tegnap találkoztam Kowalszkiné­val, és így szóltam hozzá: - Mégis jó ötletem volt! Mióta feltették a szőnyeget, kitűnően al­szom! - Miféle szőnyegről beszél? - Hát amelyikre háromezer zlotyt adtam a férjének. - O-úgy? Ö! - mondta Kowalsz­kiné - most már értem, miért vett a férjem száznyolcvan zlotyért fllc­papucsot az egész családnak ... St. Kuczborszki

Next

/
Thumbnails
Contents