A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-08-23 / 34. szám

bózsA TK 1TIAQY^r bRÁmZltROtJAlomBAM Dózsa alakjának és mozgalmának a feudális reakció rágalmaitól való megtisztítására az első lépések a reformkorban történtek. A reformmozgalomban azonban Kölcsey és Eötvös, a polgári haladás megalkuvásával szemlélték Dózsát. Petófi és Ady már nem a haladó polgár szemével nézték, és ezért Dózsában eszményt, példaképet láttak. A magyar irodalomban az írók, költók nemcsak regényben és költeményekben örökítették meg Dózsa és a parasztháború emlékét, hanem a magyar irodalom legnagyobb képviselői drámában is feldolgozták a parasztháború történetét. A Bach-korszakban az elnyomott nemzet és a kizsákmányolt dolgozók érdekében az írók emeltek szót. 1857-ben Jókai Mór drámát írt Dózsa Györgyről. Gyulai Pál ezért osztálygyülöJetre való Izgatással vádolta. Jókai drámájának központi alakját, Dózsa Györgyöt a gyalázkodó nemesek magatartása a parasztok oldalára állítja. Keserű tapasztalata, hogy idegen a nemesi társadalomban, semmi keresnivalója a felelőtlen, léha nemesek körében. Jókai drámájának ugyanaz a hibája, mint Eötvös regényének, Dózsa György egyikben sem áll tudatosan a keresztesek oldalára. A drámában sikerült éles határt vonni a jobbágyság és a nemesség érdekei között. Jókai Mór először dolgozta fel a magyar irodalomban motívumként Dózsa György szerelmi drámáját. Dózsa nem viszonozza a jobbágylány szerelmét, hanem Csáky I.óra iránt érez vonzalmat. — Későbbi drámairodalmunkban csak Illyés Gyula Dózsa cimü drámájában találkozunk hasonló szerelmi jelenettel, amelyben Dózsa György, a forradalmi nép vezére, egy jobbágylányba szerelmes. E színműben sokkal jobban, reaiisabban vannak elemezve Dózsa egyéni, emberi érzései összhangban közösségi érzéseivel, gondolatvilágával. — A dráma utolsó soraiban Jókai kifejezi a jobb jövőbe vetett reményét. Bízik abban, hogy eljön az idö, amikor megszűnik az ellenségeskedés az országban: „Midőn nemes szív jelzi a nemest. Midőn a honfitárs nem gyűlöli A véritől való igaz rokont, S úr és paraszt csak abban versenyez, Melyik szeresse jobban nemzetét?!" Jókai müvét a irodalmi romanticizmus szellemében irta meg. Nem mentes a hibáktól. nem tár tel előttünk olyan képet az 1514-es eseményekről, mint Eötvös regénye, mégis nagy a jelentősége, mert a Bach-korszakban, amikor a legtöbb író elhallgatott. vagy nem találta meg a helyes utat, Jókai forradalmi témát dolgozott fel, es pártját fogta az enyomott, kisemmizett parasztságnak. A 7

új magyar irodalomban Ady Endre is kísérletezett Dózsa-dráma megírásával. A német fasizmus áldozataként 1945-ben elpusztul! kitűnő magyar költő, Sárközi György, a Horthy-rendszer alatt rordult Dózsa-témához, hogy az irodalomban az ország társadalmi, politikai kérdéseire választ adjon. A harmincas években két Dózsa-témával foglalkozó irodalmi mű jelent meg: Sárközi Dózsa drámája és Eéja Dózsa György eíniű történelmi tanulmánya. Féja Géza nem állítja példaképnek Dózsát az úri Magyarország dolgozó parasztsága elé, inkább mentegeti a parasztok forradalmi fellépését. Sárközi György Dózsa drámájában azokat a politikai kérdéseket veti fel, amelyek időszerűek voltak a Horthy-rendszer harmincas éveiben: a földreformot, az ország további sorsát és külpolitikai helyzetét. Sárközi a forradalmi demokratizmus és az elnyomott parasztság szemszögéből nézi az eseményeket. Jóllehet Dózsa György a forradalmi keresztes seregek öntudatos vezére, forradalmi fellépésében ingadozás áll be, sohasem válik azonban a parasztok árulójává. A dráma szerkezeti felépítésén érezzük Eötvös regényének és Jókai drámájának hatását. A dráma nem tárgyalja az egész parasztháború történetét, hanem hat kiragadott képben a legjellemzőbb eseményeket eleveníti fel. Sárközi György színmüvében azokat az osztályeroket mutatta meg, amelyek az országot a végső katasztrófa felé sodorták a XVI. század első felében. Nem volt sokkal jobb a parasztság és az ország helyzete a dráma megjelenésének icején sem. A dráma mondanivalója időszerű volt, ezért a Dózsa-dráma kísérlet nemcsak irodalmi tett volt, hanem politikai fellépés is a feudális-kapitalista Horthy-rendszer ellen, amely az országot egy újabb nemzeti szerencsétlenségbe sodorta. ADózsa-féle parasztháború 440. évfordulóján Illyés Gyula fordult ehhez a témához, és megírta Dózsa című drámáját. Színművében röviden ismerteti az 1514-es évi politikai és gazdasági helyzetet. Kámutat a parasztság felkelés előtti életére, az elnyomásra, amelynek terhe alatt görnyedt a nép. Illyés drámája nem dolgozza fel az egész parasztháború történetét, hanem csak a jellemzőbb eseményekkel eleveníti fel a jobbágyság ellenállását. Egy kis jobbágycsapat török kézre kerül. Mivel magyar nyelven olvasták az Cr szavát, a földesurak súlyosan megbüntették jobbágyaikat. A török portyázok szétszórták az úri poroszlókat, és a foglyok török fogságba kerültek. A törökök a foglyok nagyrészét lemészárolták, csak a fiataloknak kegyelmeztek, mert ezeket jó pénzért áruba bocsáthatták. A rabok között volt Anna jobbágyián,v is, akitől erőszakkal elszakították két kis húgát. A foglyok egy részét, köztük Annát is, kiszabadítja Dózsa jobbágyakból alakult csapata. Itt találkozik Dózsa György Annával. Illyés többször megemlíti drámájában a huszita testvérek mozgalmát. „Áll újra lábor városa ... az első lépcsőfok az Cr országa felé". Dózsa pártján csak a szegény nép áll, amelynek képviselői Menyus Máté és Anna. Illyés érdeme, hogy Dózsát mini forradalmi hóst mutatja be. Az ellenség táborában nem tudott ilyen határozott jellemet kiemelni. Szapolyait, a jobbágyak hóhérát úgy tünteti fel, mintha Szapolyai „nemzeti" célokért harcolt volna. Az összefogás a keresztesek és Szapolyai között a meg nem értésen bukott el. Ez a történeti ábrázolás nem ad hü képet a nemesi ellenforradalom véres bosszújáról, amelynek a jobbágyak tízezrei estek áldozatul. Illyés drámájának hibáit ellensúlyozza a dráma központi hőse. Dózsa egyénisége, aki végig kitart a parasztság ügye mellett. Bátran vállalja a halált, mert reméli, hogy harca nem lesz hiábavaló. IKyés Gyula Dózsa drámája hiányosságai ellenére is a magyar irodalom legszebb megemlékezése a parasztok felkeléséről. HAMAR KÁLMÁN MIÉRT A VÉGÉN CSATTAN AZ OSTOR? Ez a mindennapi jelenség évszázadok óta sok fejtörést okozott. Mégsem tudták azonban megfejteni, hogy miért sikerül egyes embereknek minden nagyobb erőfeszítés nélkül éleset csattantani, mások pedig hiába próbálkoznak vele. Az aerodinamika ezt a problémát is megfejtette. A vizsgálatok kimutatták, hogy az ostor vége hangfeletti sebességre gyorsul fel. A hanghatár átlépésekor — akárcsak a nagy sebességit repülőgépek esetében — itt is fellép az ismert hangrobbanás jelensége. A repülőgép nagyobb távolságban lejátszódó hangrobbanását mélyebb hangúnak halljuk, mivel a robbanás magasabb hangjai nem jutnak el hozzánk. A nagy távolságú mennydörgés is mélyebb hangú, mint a közeli. Az ostorcsattanást tehát közelsége miatt halljuk sokkalta élesebbnek, magasabb hangúnak, mint a repülőgép hangrobbanását. Becslések szerint az ostorvég a hangsebesség másfélszeresét • is elérheti. Ezt a kérdést így is föltehetjük: ler^^T het-e lépést tar-5 tani az éjszakai árnyékkal. amely a Föld nyugat-kelet irányú tengelykörüli forgása során óránként 15 szögfokkal bolygónk felszínén keletről nyugat felé halad? A válasz: lehet. Nemrég néhány embernek egy teljes napon át sikerült látnia a le nem nyugvó Napot ... A bravúrt a „TU-114D" géppel érték el. A gép 48 óra 30 percig 10 000-12 00Ó méter magasságban 34 400 kilométert tett meg a Föld forgásával ellentétes, tehát a fény- és árnyékhatár mozgásával egyező irányban s a földrajzi szélességnek megfelelő sebességgel. Ezalatt úgy repült át a holnapba, hogy elkerülte az éjszakát... AMIRŐL EGY LAZAC MESÉL ... Érdekes zsákmány került amuri halászok hálójába: hatalmas lazacot fogtak ki a vízből, s hátuszonyán fémlapocskát találtak a kővetkező felírással: Seattle USA 19202". A lazacot, amint kiderült, Amerikában eresztették a tengerbe és valamiképpen „eltévedt", így jutott az Amurfolyó vízébe. Szovjet és amerikai tudósok évek óta kísérleteket folytatnak a tengeri áramlatok tanulmányozására, a lazacok vándorlási útjának megállapítására. Valahányszor a Szovjetunióban vagy az Egyesült Államokban ilyen megjelölt halat fognak ki a vízből, a halászok kötelessége értesíteni róla az illetékes tudományos intézetet. A szovjet és az amerikai kutatóintézet között rendszeres információcsere folyik. MAURIZIO FERRARA 10