A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-08-23 / 34. szám

A Szovjetunió gyáraiban, üzemeiben, építkezésein; vasútjainál, több mint százharmincezer kommunista munkabrigád dolgozik. Mi különbözteti meg ezeket a kollektívákat a többiektől, milyen célokat tűznek maguk elé? Milyen emberek dolgoznak e brigádokban, hogyan élnek, hogyan pihennek? Erről számol be a „Szovjetunió" című havi lap a leningrádi Elektroszila gyárban készült fotoriportban. zö Pályíaudvar javító műhelyének ifjúmunkásai voltak, akik kiadták a jelszót: „Dolgozzunk, tanuljunk, éljünk kommunista módra!" Ismét magasra csapott a lelkesedés hulláma. Hullámhegyeire egyre többen jutottak, nagyon gyorsan magával ragadta az egész országot, s olyan népi mozgalommá vált, amelynek pontosan megállapított feladatai, feltételei és sajátosságai vannak. Legfőbb célja, hogy növelje a munka termelékenységét, vagyis meggyorsítsa és megnövelne az anyagi értékek termelését, de ezt ne fizikai erőfeszítések árán érje el, hanem úgy. hogy a termelésben a leghaladóbb technikát és a legújabb tudományos vívmányokat alkalmazza. Ennek a feladatnak teljesítése nagy tudást kíván. Ennél fogva tanulni kell, növelni kell a műszaki kultúrát és a szakmai képzettséget. Ámde ma már ez sem elegendő. Hogy beléphessünk a kommunista társadalomba, ki kell nevelnünk magunkban a jövendő emberének, a harmonikusan fejlett, erkölcsileg tiszta, minden tekintetben kitűnően képzett embernek a tulajdonságait. Ez azt jelenti, hogy a legújabb tudományos vívmányok színvonalára kell emelkednünk, értenünk kell hozzá, hogy felfogjuk és értékeljük mindazt, ami szép, kifejlesszük a barátság nemes érzését, az embertársaink iránti tiszteletet, az elvtársi segítőkészséget. Ez azt jelenti, hogy gyorsan kell haladnunk az egyéniség további fejlesztésének és tökéletesítésének útján. A mozgalmat a fiatalok kezdték, de részt vesznek benne minden korosztály tagjai. Mi különbözteti meg hát mégis őket? Miért adományozzák nekik a műhely- és üzemi gyűléseken „a kommunista munka élmunkása", „a kommunista munka brigádja", sőt „a kommunista munka műhelye" megtisztelő címet? Mivel érdemelte ki ezt a címet például Azt mondják, hogy a szovjet rakéták ereje rendkívül teljesítő képességű üzemanyagukban van. Ha kozmikus korszakunkban a Szovjetuniót egy olyan soklépcsős rakétához hasonlítjuk, amely a kommunista holnap felé száguld, akkor a hasonlat szellemében megkérdezhetjük:miben kell keresnünk az energia forrását, mi az a bűvös „üzemanyag", amely hazánk gigantikus gépezetét ilyen szárnyaló sebességgel, mind nagyobb magasságok felé hajtja? Ez az energia — a szovjet emberek alkotó kezdeményezése, azoké a lelkes embereké,. akik minden munkájukat, izmaik és értelmük minden erejét és képességét az új világ építésének szentelik. Ennek az energiának a természetes egy és ugaynaz, de népi megnyilatkozási formái a Szovjetunió történelmének különböző fokain, különböző szakaszain mások és mások. Már 1919-ben, amikor az országot éhség és pusztítás gyötörte, amikor fehérbanditák és legkülönbözőbb fajtájú és lobogőjú beavatkozók garázdálkodtak, akkor a Moszkvai Rendező Pályaudvar javítóműhelyének éhező, elcsigázott vasutasai, kommunisták és pártonkívüliek egyaránt, munkájuk végeztével éjszakára is munkahelyükön maradtak, hogy kijavítsanak három mozdonyt. Senki sem kényszerítette erre a munkásokat, s ők tudták, hogy ezért senki sem fizet nekik, senkitől sem kapnak egy darabka kenyérrel sem többet, ami pedig akkor értékesebb volt a pénznél. Miért tették hát? Azért, mert segíteni akartak hazájuknak, mert a társadalom érdekeit többre becsülték egyéni érdekeiknél. Ez a népi kezdeményezés egyik megjelenési formája, a munka iránti új, kommunista viszony, „a nagy kezdeményezés", „a kommunizmus tényleges Artp&ie" „ni, пкллопп Lenin mondotta. A szocializmus építésének éveiben az egyszerű dolgozók millióinak önkéntes, önfeláldozóan hősies munkája az ötéves tervek határidő előtti teljesítéséért indított mozgalomban jutott kifejezésre. A tömegeknek azt a törekvését, hogy túlteljesítsék a gazdasági terveket, felkutassák a munkatermelékenység soha nem látott növelésének útjait, nálunk szocialista ver-Minden egyetemi hallgató, aki levelező-oktatásban vesz részt, jól ismeri az éjszakai virrasztást ínynek hívják. E versenynek -köszönitjük sok tekintetben azt, hogy - a sov jetunióban rövid idő alatt sikerült ätalmas ipart teremtenünk, új, kollekv alapokra épített mezőgazdaságot, haidó tudományt és kultúrát kialakítsunk, s szovjet hazánkat a világ legijlettebb országainak egyikévé tennünk. Most a fejlődés új szakaszába értünk, a népi kezdeményezés is új módon yilatkozik meg. A hétéves terv senkit im hagyott közönyösen. A terv megtatásának napjaiban úgy forrott, zsonitt az ország, mint egy méhkas, amelyin dolgos, gondos gyűjtők összeszedik legértékesebbet mindabból, amit a ip taapsztalata és bölcsessége létreizott. A hétéves időszak alig kezdődött meg, i máris megindult a verseny a terv itáridő előtti teljesítéséért. Ennek a írsenynek legérdekesebb formája a kommunista munkia origaajamaK és éinunkásainak mozgalma. Kezdeményezői ugyanannak a Moszkvai Rende-