A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-08-16 / 33. szám

Augusztusban Moszkva a filmvilág fővárosa Nálunk a legfőbb érték az ember és legnagyobb kincs a gyermek. Lapunk múlt számában írlunk egy szerencsés balesetről. Milan Cílek gyermekorvos véleményét közöljük: Miért fenyegeti annyi veszedelem éppen a gyermeket? Egyrészt azért, mert még nincsenek megfelelő védekezési tapasztalatai, és meggondolatlanul reagál váratlan ingerekre. Az iskolaköteles kor előtt a gyermekek szívesen utánozzák a felnőtteket. Pedig ezzel sok veszedelem leselkedik rájuk. A kis Éviké titokban ruhát akar varrni babájának anyukája varrógépén - ujjába beletörik a géptű. Janes! a villanyszerelő apukát akarja utánozni: szöget dug i konnektorba — megüti a villanyáram. És hány fiú lo rá a játék hevében légpuskájából baráljára, kalandos filmek és regények hőseit utánozva?! Higgyék el, kedves szülők, hogy fejfájás elleni tablettáikat, orvosságaikat nem tanácsos a gyermekek számára elérhető helyen tartani. Ilyen „csemegék" semmiképpen sem válnak kis kedvenceik javára. Ugyanúgy veszedelmesek lehetnek az asztalról lerántható tárgyak, és még inkább a tűzhelyen őrizetlenül maradt forró víz, a túlságosan síkosra fényezett padló, vagy az udvar, a játszótér rendezetlensége. A legjobb megelőzés azonban a gyermekek biztonságos játékkal stb. való foglalkoztatása. A Kreml-színház épülete, az I. moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál központja A fesztiválon bemutatásra került Vietnam filmgyártásának elsőszülöttje, a Közös folyónál cimű film. Képünkön a főszereplők, Manh-Linh és Phi-Nga, a felvevőgép előtt. Szergej Bondarcsuk a rendezője és a főszereplője Solohov megfilmesített novellájának, az Embersorsnak A körmozi, a cirkoráma volt a moszkvai filmfesztivál egyik legnagyobb érdekessége. Gépi berendezését és felszerelését a szovjet fővárosban, valamint Leningrádban, Kijevben és Szamarkandban gyártották. A huszonkét vetítőgép teljesen automatikusan működik, s mindössze egy technikus ügyel rájuk. A különleges méretű vásznak mögött harminckét hangszóró biztosítja a plasztikus hanghatást. Argentínából, az NSZK-ból és Svájcból az egyes filmgyártó cégek megfigyelőket küldtek a fesztiválra. Moszkvában szinte teljes számban megjelent a velencei fesztivál elnöksége, valamint számos népszerű művész. A televíziónak elég dolga volt, hogy az arra érdemeseket megszólaltassa és bemutassa. Amint e rövid áttekintésből is látható, Moszkva augusztusban méltán vonta magára a világ figyelmét. A filmfesztiválnak abból a szempontból is igen nagy volt a jelentősége, hogy sokak számára most vált csak lehetővé megismerkedni a Szovjetunió filmművészetével. B. K. „Filmmel az emberiségért, a békéért, a népek közötti barátságért" - ez volt az idei moszkvai nemzetközi filmfesztivál jelszava. A nagy vetélkedés augusztus 3-tól augusztus 17-ig tartott mégpedig két kategóriában. A részvevő országok a Filmgyártók Nemzetközi Szövetsége által elfogadott szabályzat szerint egy játék- és két rövid filmmel indulhattak. A bíráló bizottság soraiban volt a szovjet Szergej Jutkevics, az indiai Bhimal Roy, a német Slattan Dudov, a mexikói Miguel Aleman, a magyar Nádasdy Kálmán, a holland Joris Ivens és más közismert művészek.