A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-08-09 / 32. szám

éggel hét éra. Ébresztő. Szólnak a sípok, a rajvezetők elsőnek ugranak talpra, és noszogotj&k az álomszuszékokat Pár perc alatt az iskolaudvaron van az úttörő tábor népe és néhány frissítő tornagyakorlatot végez. A harmadik raj szobájában lakom, egészségtől duzzadó, élénk lányok között. A torna után bevlharzanak a szobába, gyorsan mosakodnak, öltöznek. Sietnek a reggeli-osztáshoz. Hogyne, hiszen a sok farkasétvágyú fiatalnak hosszú ám az éjszaka. — Hol a szappanom? Hol a fésűm? — hallatszik Innen ls, onnan is. Pedig rend a lelke mindennek. annál is inkább, mert ma pontozzák a szobák közötti tisztasági versenyt. Mészáros Bea és Nagy Judit kapják a feladatot, hogy ma a szokottnál is alaposabban takarítsanak. Nosza, van is kapkodás, csapkodás. A felfújható gumi matracokat egy-kettőre letakarják, azután az asztalokon, székeken heverő tárgyakat igyekeznek elrakni. Az egyik még a hatalmas cirokseprűvel dolgozik, a másik már a port törölgeti. Ilyen takarítást se látottt még a világ . . Buksi fiúfej jelenik meg az ajtónyílásban. — Mi is takarítunk, adjátoft""ide a seprűt. Már egy órája nálatok van. — Még hogy egy órája! — méltatlankodik Bea. aki a szoba másik végében már a padlót súrolja. — És különben is. menj ki, ide fiúknak tilos a belépés! — Jó, jó — mondja a szemfüles fickó, és már ki ls kapja a seprű Judit kezéből, aztán elszelel. Bea utána rohan, de egy perc múlva már újra Itt-terem. ' — Gyerekek, gyorsan a portörlőt. A szomszéd rajnál az ajtórámákat és ablakpárkányokat is letörölgetik a lányok. Az ajtórámát nem éri el, hát csak feldobéi ja rá a törlőt a pöttömnyi lányka. Kipirulva, borzasan, lázasan takarítanak. Reggelizni is csak akkor mennek, amikor úgy véiik, hogy már minden Reggeli parancsolvasás. Fekete Kati rajvezetó je lentést tesz Schneeweis Marikának, a csapattanács elnökének rendben van. Nem csoda, ha a pontozásnál győznek, és még dicséretet is kapnak. Kigyúl ettől az öröm pírja Havas Éva, a rajparancsnok arcán is. és még dicséretet is kapnak. Kigyúl ettől az aki a dicséretet megszavazta. * * * Péntek, július 10. Ma reggel senkit sem kell noszogatni a felkelésre. Nagy nap van ma. Kétnapos sátor-táborozásra Indul a csapat. A reggeli parancsolvasásnál mindenki megkapta a feladatát, és most nagyban csomagolnak a szobákban. A hétizsákok megtelnek a szükséges holmival, és a pionírok csajkával, kulaccsal felszerelve már sorakoznak is állandó táborhelyük, a luhaéovlcei nyolc éves Iskola épülete előtt. A sátorlapokat, matracokat és hálózsákokat markos kamaszfiúk gumikerekű kocsikon tolják majd a táborhelyre. Gyönyörű séta ez a reggeli erdőn keresztül, csobogó patak mentén a luhaíovicei gátig, a festői környezetben létesített mesterséges tóig. A júliusi kánikula már elérte tetőpontját, mire megérkezünk. PPihenó, tízórai - és máris vidám sürgés-forgás; kacagás, fejszecsattogás veri fel a tóparti fenyőerdő csendjét. Megérkezés a táborhelyre. Mt Ilona. Nagy Judit, Sebők Márt tízóraiznak Készülnek a sátrak. Fiúk, lányok, versengve, több buzgalommal, mint szakértelemmel faragják a tartőékeket, az églgérö fenyők csupasz törzséhez erősítik a köteleket, és mire az áldozatkész kis fuvarosok megérkeznek a kész ebéddel, a kisebbnagyobb sátrak már kijelölt félkörben sorakoznak. Ebédosztás. Rajok szerint sorakozunk, előbb a lányok, azután a fiúk. A mozgás, a kitűnő erdei levegő mindenkit farkaséhessé tesz. Morognak ls a legények a kényszerű udvariaskodás miatt, és az üres csajkákkal, kanalakkal akkora dobolást, zenebonát csapnak, hogy attől, — ahogy mondják — még a halottak ls felébrednének. Egyszer azonban mégis csend lesz, csak egy-egy tréfás sző hallatszik. A tábor népe ebédel. Kitűnő zöldségleves és négy jókora lekvároslepény a fejadag. A fülünk is kétfelé állhat tőle. De azért akad „repetére" sorakozó is. Ebédután pihenő dukált volna, dehát nem azért ifjak az Ifjak, hogy kibírják vlz mellett fürdés nélkül. Igy esett, hogy gondos népszámlálás után. rajparancsnokaik felügyeletével bemehettek a gyerekek a vízbe. Délután szorgos készülődés folyt az esti tábortűzre. Serény kezek rőzsét hordtak halomba, a tapasztalt tanárok pedig a máglyát épftették jő magasra és díszesre. És amikor este a benzinbe áros Bea, Macke és Sebők Anikó mártogatott zsinóron át megindult a tüz a máglyarakás felé, a köröskörül megilletődötten kuksoló gyerekek és az emlékeikbe kalandozó felnőttek ajkáról felhangzottak a tábortüzet köszöntő nóták. Több mint nyolcvan gverek ülte körül a magasba csapó és szikráit pajzánul szerteszóró tüzet. Nagyobb részt a ligetfalusi nyolcéves magyar Iskola tanulói, valamint a velük közösen táborozó Zoch utcai diákok és a Ugetfalusiak csehországi, vratimovi védnökségi Iskolájának 15 nebulója. És hogy a tábor nevének (Barátság tábor) még jobban megfeleljen — két kis magyarországi vendéggel is büszkélkedik. A tábortűz mellett rögtönzött műsor Igy azután valóban tarka és vidám. Nemcsak a gyerekek, a felnőttek is bevallhatjék, hogy rég nem "nevettek olyan szívből, mint éppen a három kópé: Bénes Pista, Lengyel Péter és Hulanszky Péter, vagy az ötletes budapesti Jónai Éva mókáin, a harmadik raj lányainak huncut csasztuskáin és a többi kedves jeleneten. A meleg júliusi éjszaka sorra gyújtogatja apró égi mécseseit, a tábortűz egyre kisebb, végül utol-