A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)
1959-08-09 / 32. szám
Az új iskolareform célkitűzései A meggyökeresedett előítéletek koloncaitól - főleg a nevelés és tanítás terén — általában nehéz megszabadulni. Csupán ezzel magyarázható, hogy a szülők egy része bizonyos idegenkedéssel fogadta az új oktatási reformnál érvényesülő gyakorlatot, amely az általános műveltséget nyújtó nyolc, illetve kilenc osztály elvégzése után a tanulók egyharmadának ad csupán lehetőséget tanulmányaik közvetlen folytatására. A többiek a termelésbe bekapcsolódva,tanonciskolákban fejleszthetik tovább képzettségüket. Végeredményben tehát mindenki előtt nyitva áll az út a továbbtanulásra. Ezt óhajtja elómozditanl a CSKP Központi Bizottságának az a célkitűzése, hogy ifjúságunk többsége már 1975-ig teljes középiskolai műveltséget nyerjen. Ennek érdekében a tanonc-, valamint egyéb szakiskolákban heti hat órán át folyik az általános műveltség emelését szolgáló tárgyak tanítása, azonban már javaslatot tettek arra is, hogy a harmadik tanoncévtől kezdve heti 12 órán át foglalkozzanak e tantárgyakkal. Igy mód van rá, hogy a tanoncidó befejeztével a rátermettek — foglalkozásuk félbeszakítása nélkül — elvégezzék a középiskolát. Nem kell bizonyítani ennek az új reformnak az előnyeit, mert ifjúságunk igy a szakmai képzettség elsajátításával egyidejűleg a főiskolai tanulmányokhoz szükséges általános műveltséget is megszerzi. Mlg az idén a fiúk és leányok 38 százaléka jelentkezik a tanonciskolákba, a jövőben ez a szám előreláthatólag 80 százalékra emelkedik. Egyébként Iskolarendszerünk folyamatban levó átépítése számos lehetőséget nyújt a műveltség fejlesztésére, melynek a tanoncévek semmiképpen sem vetnek gátat. Ez egyaránt érvényes az ipari és mezőgazdasági tanoncokra, bár a két ágazatban sok tekintetben eltérőek a feltételek. Az EFSZ-ek és Állami Gazdaságok viszonylag kis gazdasági egységeket alkotnak. Ezért a náluk működő tanonciskolákat az állam szervezi és tartja fenn. A tanonckodás az egyes mezőgazdasági ágak szerint két, illetve három esztendeig tart, és a szakosítás kiterjed a növénytermesztésre, állat-, hal-, és baromfitenyésztésre, a kertészetre, gépesítésre stb. A legjobb előmenetelü tanoncok már egyévi tanonckodás után is mezőgazdasági szakiskolába mehetnek. A mezőgazdasági szakiskolák a legközelebbi években csak a megfelelő gyakorlattal rendelkező tanoncokat veszik fel. A mezőgazdasági és erdészeti főiskolák hallgatóságának több mint fele szintén a mezőgazdasági szakiskolák végzett növendékeiből kerül ki. S ez ismét amellett szól, hogy a tehetséges tanoncok előtt . tárva-nyitva állnak a főiskola kapui. Szirt Prlekopa (Révayfalva) — szlovák, (randa es Üubletova (Libetbánya) községben a fasiszták magyar partizánok nyugszanak az itteni 1945 - január 8-án a képen látható fák egyikére temetőben akasztották fel „elrettentő példaként" Ján Durílk partizánt Ártatlan polgári személyeket gyermekeket gyn- Tömegsírban nyugszanak Kováfován (KovácssÄ?'wvetk!z£Ä ralVa > 3 ^ te TM k 'Ät t ei Ä.) a nemeckái (garamnémetfalvi) mészégetőben. (nocnei teiveteiei) — Az áldozatok emléktáblája Partizán fedezék a Királyforrás mellen (a Besztercebányáról Krtznára vezető út mentén) — e helyen szorgos kezek új emlékmüvet építenek A Szlovák Nemzeti Felkelés nyomában Hősi napokra emlékezünk. Egy kis, de bátor nép ezelőtt tizenöt esztendővel fegyvert ragadott, hogy szembeszálljon a hitleri fasizmussal, s ezzel örök időkre beírta nevét a történelem aranykönyvébe. Ezrek és ezrek nyugszanak hősi emlékmüvek és jeltelen sírok alatt országszerte: szlovák hazafiak, szovjet, cseh, magyar és francia partizánok, katonák és polgári lakosok, férfiak, aszszonyok és ártatlan gyermekek, akik életük árán szerezték meg nekünk a szabadságot. Városokban és falvakban, hegyekben, erdőkben és nyílt mezőkön harcoltak a hős partizánok, pusztították az ellenséget, ahol érték. Hősi harcok színhelye volt egész Szlovákiának annyi harcot, vért, könnyet, pusztulást, szenvedést látott földje. Azokról a helyekről hozunk egy csokorra való képet, amelyeket partizánok és polgári lakosok vére szentelt meg.
