A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-04 / 1. szám

Dr. Jaroslav Svoboda (Prága) felvételei A kiállítási termekből Az óév utolsó napjaiban zárult le K. Drexler tájképeinek ( kiállítása. A festő ezúttal Szentgyörgy udvarait, házait, utcáit és kertjeit örökítette meg. A kiállítás képei hangulatosak, ám félő, hogy Drexler könnyedsége idővel modorossággá válik. mmmm^Bwmmmmmmmmmmmmmmmrn A „Szélvihar" első felvonásának zárójelenete: Hugo Kaminsky (TSZ elnök). Jindíich Heidelberg (Mácsay Géza). Rudolf Janda (Szirom Gazsi) az Állami Falusiínház prágai bemutatóján ozy Um re „Szélvihara PRÁGÁBAN Jelenet a harmadik felvonásból: Oldrich Jezek (Csendes Imre), Hugo Kaminsky (TSZ elnök), Marie Stejskalová (Csendesné) Egy kicsiny, alig ötven tagot számláló termelőszövetkezetben is éppen olyan hullámokat vert a magyarországi ellenforradalom, mint a nagyobb városokban, mert ott is akadt helytelen eszközöket alkalmazó vezető, a maga sérelménél tovább nem látó kisember és persze lesben álló ellenség is, aki a budapesti események hallatára azt hiszi, hogy ütött az ő órája. S hogy a magyar falvakban sem a kizsákmányoló Mácsay Gézák győztek, az annak is köszönhető, hogy mindenütt voltak józan, emberséges, szívvel is gondolkodó Csöndes Imrék,- akik az első perctől kezdve átlátták a helyzetet s minden erejükkel kiálltak a népi demokrácia védelmére. Ezt írta meg Dobozy Imre „Szélvihar" című drámájában, amelynek december 5-én volt a prágai bemutatója az Állami Faluszínház előadásában. A dráma hitelesen érzékelteti a magyar falu életét 1956. októberében, őszintén mutat rá az elégedetlenség okaira, és mértéktartó eszközökkel mozgatja alakjait. Még a kulákot s annak meggyőződéses, vagy megtévesztett csatlósait is túlzás, torzítás nélkül állítja elénk. A két fontos típust képviselő fiatalt, az igazságtalanul kárt szenvedett Andrást és a demagógiától megszédített János katonatisztet azonban nem tudja a szerző a dráma sarkalatos pontjain kellő hitelességgel ábrázolni. Annál erőteljesebben formálja meg Csendes Imre alakját, amely a magyar irodalom legszebb paras'ztfigurái közé sorozható. Abban, hogy felejthetetlen marad számunkra, nagy érdeme van alakítójának, Oldrich Jezeknek, aki őszinte érzelmektől fűtött, kiváló szövegmondással és kultúrált, kifejező játékkal elevenítette meg az okos, tisztán látó, teljes meggyőződéssel a szocializmusért kiálló magyar szövetkezeti parasztot. Jan Fiáer, a darab rendezője is figyelemre méltó munkát végzett. Nyomatékosan, de ízlésesen hangsúlyozta ki a darab eszmei mondanivalóját, s a faluszínház' műszaki feltételeivel számolva filmbetétekkel helyettesítette 1 azokat a retrospektív jeleneteket, amelyeket Magyarországon színváltozásokkal játszanak. A filmre vett jeleneteket a magyarországi ellenforradalomról készült dokumentációs felvételekkel egészítette ki, miáltal a cseh közönség számára érthetőbbé tette a dráma légkörét. így az előadás teljes illúziót keltve jó ütemben gördül Karel Sálek ötletes jelzésekkel megoldott kicsiny színpadán. JELEN MÄRIA