A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-06-28 / 26. szám
A kulturális forradalom kézzelfogható jele Szokatlan sürgés-forgás uralkodott május egyik napján Boly községben. Fiatalok, idősek egyaránt szaporázták a lépést a helyi művelődési otthon felé, ahol a kultúrforradalom betetőzése címmel ünnepélyes népgyűlést tartottak. Zsebík Károly tanító beszámolója után nagyon érdekes vita alakult ki. Zsebík elvtárs beszámolójában megemlítette, hogy nagyon kicsi az érdeklődés a mozi iránt, pedig sokat kellett küzdeni, amíg a község vetítőgépet kapott. A helyi könyvtárból az elmúlt éven összesen 1677 könyvet kölcsönöztek ki; és így egy lakosra átlagosan két kötet jut. Sajnálatos tény azonban, hogy az idősebbek kevésbé érdeklödnek a könyvek iránt. A kultúrforradalom egyedüli kézzelfogT ható jele az új 'művelődési otthon felépítésé. Éppen ennél a pontnál fejlődött ki a legérdekesebb vita. A sok hozzászólásból kitűnt, hogy a művelődési otthon építési munkálataival kapcsolatban a legpaszszívabb magatartást a különféle tömegszervezetek és az ifjúság tanúsították, pedig elsősorban ezek kötelessége és feladata, hogy Boly község e nagyarányú építési munkálatában az élen járjanak. Ajánlatos lenne, ha a tömegszervezetek és főként az ifjúság több figyelmet szentelne a kulturális munka fejlesztésére, hogy a jövőben büszkén beszélhessünk a kultúrforradalcmról, illetve annak betetőzéséről Bolyban is. Palágyi Lajos 00000090000 A Kubőt játszották Dunatökésen Dicséretükre legyen mondva, a tökésiek az elmúlt két hónap alatt maguk cáfolták meg azt a tévhitet, hogy náluk nem lehet tenni semmit: Rövid idő alatt betanulták Jozef Holly Kubo ci-mü színművét A darab bemutatóján — május 9-én — öröm volt nézni a szereplök s a közönség boldogságtól kipirult arcát. A tőkésiek feleszméltek. Nevettek a Kubon. Tiszta szívből kinevették a múlt letűnt figuráját, felszabadultan mosolyogtak az előítéletek, a babonák által megfertőzött emberek botlásain, elkomolyodtak az öreg szolga józan igazságai hallatára. • Talán senki sem gondolt közülük arra, hogy az esetlen, félkegyelmű Kubo már csak álarc, eóy jó] sikerült színészi alakítás műve, s mögötte egy életerős, tehetséges fiatalember. Soós Lajcsi áll. aki már kifigurázta a múltat. felvidítja a jelent. Szimbólum ez, az élet szimbóluma; a tökési emberek lelkében végbemenő változást jelképezi. A fiatalok nevettetnek. az öregek nevetnek. Igy van ez rendjén. Reméljük, hogy a tökési kulturális élet nem reked meg a kibontakozásnál, a Soós Lajcsik, Fekete Dinik, Kovács Erzsikék tovább jutnak a megkezdett úton. Tennivalójuk akad bőven: rendbe kell szedniök siralmas állapotban levő művelődési otthonukat. A menynyezetről levált vakolatdarabok lezuhanással fenyegetik a termeben tartózkodókat. A helybeli kőműveseknek bizonyára nein kerjlne nagy fáradságába, ha közös erővel hozzáfognának falujuk szépséghibáinak eltüntetésé-, hez. Természetesen ez csak ideiglenes meqoldás lenne, mert előbb-utóbb feltétlenül szükségük lesz egy tágasabb művelődési otthonra. ^ Kubo bemutatásával a tökésiek bebizonyították, hogy le tudják küzdeni a nehézségeket — csak akarniuk kell. Mórocz Károly Kovács Erzsi és Székács Jenő a. „Kubo"-ban Píver Sári és Fekete Dani a darab további jelenetében ként erőszakosan túl „időszerűvé" formált színművet lelkesen tolmácsolták, és közülük néhányan igazán jó műkedvelői színvonalat mutattak. Örülünk, hogy a püspöki helyi szervezet ismét a régi elkötelezettség jegyében dolgo-' zik. és nem hagyja magát külső, átmeneti akadályoktól befolyásolni. A három felvonásból és egy képből állő színmű betanulása nem csekély dolog. A szereplők buzgalmán kívül ez elsősorban Pecsuk Lászlóné tanítónő érdeme, aki a rendezés komoly feladatát végezte. — Két hónapig tanultuk a darabot — mondta a rokonszenves fiatal tanítónő. — Harmincöt szereplő fegyelmezése és irányítása eléq nehéz feladat volt számomra, mert Diószegen, ahol azelőtt tanítottam, közösen rendeztük. Szerencsére itt Püspökin alapjában véve jő a kollektíva, a régi híres táncegyüttes egészséges magva is megmaradt, meg a két Rei-. cherné is sokat segített. Igy aztán sikerült. A főrévl közönségnek is ez volt a véleménye. —go— Jelenet a Bort, búzát, békességet című népszínmű első felvonásából. (Lehocky felv.) A gyertyatűnc Bort, búzát, békességet A szervezés nem a legerősebb oldala a Csemadok-rendezvényeknek. Igy történt, hogy az érdekeltek jóformán az utolsó pillanatban értesültek, miszerint a pozsonypüspöki helyi csoport színjátszói június első szombatján a főrévi művelődési otthonban bemutatják M. Somos Erzsébet Bort, búzát, békességet című népszínművét. A közönség jóformán csak véletlenül verődött össze, egyesek már ott ültek, a nézőtéren és még azt sem tudták, mi az előadásra kerülő darab címe. Ez azonban a szervezéssel megbízott funkcionáriusok hibája és nem a közönségé, még kevésbé a színjátszóké vagy a szerzőé. Á püspökiek, az első világháború utáni években lejátszódó, kedves hangulatú, bár helyen-13