A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-06-21 / 25. szám

Mit köszönhetünk a növényeknek? A növények szerepe az élet kialakításában. Földünk csillagkorától kezdve az évszázmilliók hosszú sorának kellett eltelnie addig, amíg az első egysejtű növények megjelentek. Ezeknek a megkövesedett maradványai azonban — a későbbi korok növényeitől eltérően — nem maradtak meg, mivel az akkori időben uralkodó roppant hőség minden életnyomot megsemmisített. További évmilliók (kb. 1500 millió év) folyamán ezekből az első, kezdetleges egysejtű növényformákból alakult ki a mai csodálatosan gazdag növényvilág. A klorofill tartaimú növények megjelenése előtt — a mai tudomány álláspontja szerint — Földünk légkörében szabad oxigén úgyszólván egyáltalán nem volt. Oxigén csak a növények fotoszintézise révén kezdett felhalmozódni a légkörben és a hatalmas széndioxid mennyiség felbontásával érte el a mai 23,1%-ot kitevő mennyiséget. Tekintve, hogy Földünk légköre kb. 5200 billió tonna súlyú, az ebben levő növényi eredetű szabad oxigén súlya eléri az 1200 billió t-át. A kötetlen oxigén megjelenése Földünk életének a további fejlődés szempontjából a legsorsdöntőbb eseménye volt. A légkör oxigéntartalmának növekedésével fokozódtak az életjelenségek is. Gyorsabb üteművé vált a zöld növények fotoszintézise, növekedése és szaporodása is. A növények mind több és több szerves anyagot halmoztak fel testükben. A szerves anyagoknak, mint tápláléknak ez a felhalmozódása tette lehetővé azután az állatok tömeges megjelenését, ui. az állatok a táplálkozás szempontjából közvetve vagy közvetlenül teljesen a növényekre vannak utalva. A növény, mint vegyi laboratórium. .Á növények az állatvilág életfenntartásához szükséges táplálékmennyiséget főképp a légköri széndioxid asszimilációjával termelik. Légkörünk átlagos széndioxid tartalma 2100 billió kg. Ez a mennyiség pzonban ingadozik, mivel ebből a növények évente megközelítőleg 60 billió kg-t felhasználnak. Ha ez a folyamat csak egyirányú lenne, akkor a légkör széndioxid készlete 35 év alatt teljesen elfogyna és a fotoszintézis további folyamata megszűnne. Ez természetesen minden élet megszűnését is jelentené Földünkön. Vannak tehát ellenkező irányú folyamatok, melyek a felhasznált széndioxidot állandóan pótolják: a lélegzés, az égés, a vulkáni működés és az alsóbbrendű növények (baktériumok, gombák) erőteljes működése következtében történő erjedés és rothadás. A zöld növények állandó oxigéntermelö tevékenysége tehát a legfontosabb, mivel oxigén nélkül semmiféle szerves élet, tehát sem állati, sem emberi nem képzelhető el. A növényvilág azonSan mint geológiai és talajképző tényező is óriási feladatot tölt be a földfelszín kialakulásában. A növények termelte szabad oxigén az élettelen természetet is megváltoztatja, mivel a mindenütt jelenlevő oxigén vegyi hatása (oxidáció) következtében elkezdődött a hegyképző szilárd közetek mállása. Az így keletkezett laza tömeg a rajta megtelepülő növények gyökereinek, valamint az alsóbbrendű növényi szervezetek hatására további lényeges átalakuláson mentek át, ennek következtében alakultak ki a termőtalajok. , A növényeknek köszönhetjük, hogy az .el nem fogyasztott növények maradványai, az állati hulladékok és tetemek 'anyaga nem esnek ki a természet állandó ! amyagkörforgásából. Ezt az anyagmentő munkát alsóbbrendű, klorofill nélküli növények: a baktériumok és gombák végzikí. Ezek a szerves maradványokat egyszerű szervetlen vegyületekre bontják, melyeket a zöld növények újból felhasználnak, fotoszintézissel testük szerves anyagait építik fel belőlük. Kísérőtársaink bölcsőtől a sírig. Közvetve vagy közvetlenül a növények adják az ember legfőbb alapszükségleteit: a táplálékot, a ruházatot, sőt még a lakását is. A táplálékadó növények közül az emberi táplálkozás szempontjából különösen fontosak a gabonafélék, melyeket az egész földkerekségen termesztik. A főbb gabonafélék világtermése jelenleg eléri az évi 600 millió tonnát. A zöldségféle, főzelék és gyümölcstermő növények jelentősége is felbecsülhetetlen. Ezek nemcsak tápértékük, hanem vitamintartalmuk miatt is kiváltképp fontosak. Mind az ember, mind az állati életben nélkülözhetelen legfontosabb vitaminokat csak a növények állítják elő. Az emberi táplálkozás, sőt ipari szempontból is jelentősek az olajtermő növények. Ezeknek a terméséből részben étkezési, részben technikai célra alkalmazható olajokat préselnek. Az olajnövények magjában 24 —40% olaj van. A hüvelyesek igen gazdagok fehérjékben, ezért az ember fehérje ellátásában nagy a jelentőségük. Némely országban ezek a nép legfontosabb táplálékforrásai, mint pl. Kínában a szőja, Spanyolországban a bab. Említést érdemelnek még az igen tápláló és ízesítő anyagot tartalmazó cukortermő növények: a cukornád és a cukorrépa. Ezekből nyeri az ember az évi kb. 15 millió tonnányi cukorszükségletét. A legtöbb ember által használt ruhaneműek anyagát szintén a növények szolgáltatják. Ezeknek a szárából (len, kender), leveléből (újzélandi kender) vagy a magokat borító szőrzetből (gyapot) nyert rost igen megnyúlt, megvastagodott falú, de el nem fásodott sejtekből áll. A rostok fonallá, a fonál pedig szövetté dolgozható fel. A legfontosabb rost- és egyben olajnövény a gyapot, melyből jelenleg évente kb. 10 millió tonnát termelnek. Az emberiség nagyobb része még ma is a növények faanyagából építi lakóházait, ugyancsak ebből készíti bútorait, hidakat, ipari felszereléseit, vasúti talpfákat, távíró oszlopokat és egyébb használati tárgyakat is. A műveltségnek minél szélesebb néprétegekben való elterjesztését szolgáló könyvek, újságok és folyóiratok papíranyagát is a növényeknek köszöhetjük. A fát ezenkívül — habár ez a legkevésbé gazdaságos felhasználási mód — tüzelésre is használják. Az utóbbi néhány évtizedben hatalmas fejlődésnek indult múselyemipar alapanyaga szintén a fa. A növények alkalmazkodó képessége a különféle éghajlatokhoz és életkörülményekhez szinte csodálatos. Ez a tulajdonságuk erősen befolyásolja az élet elterjedését is a Földön. Mindenütt — még a legmostohább sivatagi és sarki tájakon is —, ahol csak a legminimálisabb életlehetőség is fennáll, előbb-utóbb megjelennek a növények. Alkalmazkodó képességük révén szervezetük az új, kedvezőtlen életkörülményeknek megfelelően (fény-, hő- és vízhiány) nagyfokú változásokon megy keresztül. Néhány generáció után szinte alig találunk hasonlóságot az eredeti és a módosult növény között. Az így meginduló vegetáció lassanként különböző állatok, majd fokozatosan az ember letelepedését teszi lehetővé. A növényeknek erre a hihetetlen alkalmazkodó képességére jellemző, hogy egyes" moszatfélék"* kitűnően tenyésznek a hőforrások 80-90 C°-os vizében, viszont a szibériai fenyők könnyen elviselik a mínusz 70 C°-os hideget is. Érdekes, hogy a közelmúltban még bármilyen növényi életre is teljesen alkalmatlannak vélt Antarktiszon is találtak a tudósok növényi vegetációt. A növények óriási alkalmazkodó képességének a felismerése és ennek a gyakorlati alkalmazása tette lehetővé, hogy ma már olyan hideg éghajlatú, északi vidékeken is termelnek fontos kultúrnövényeket, ahol azelőtt erre még gondolni sem mertek. Említést érdemel a növények nem csekély éghajlatváltoztatő hatása is, melyet főként a leveleken át történő vízelpárologtatásukkal váltanak ki. Kevesen tudják, hogy pl. 1 hektár tölgyerdő naponta kb. 36 000 liter vizet párologtat el. Az erdőségek teljes kiirtása változtatta meg az Adria-tenger menti Karszt vidék éghajlatát. Ugyancsak a növények éghajlatváltoztató hatásának a felismerése vezette a modern, haladó agrobiológusokat arra, hogy a hatalmas kopár területek erdősítésével, valamint a mezővédő erdősávok telepítésével egész országrészek éghajlatát kedvezően változtassák meg, megteremtve ezzel újabb kultúrnövények termesztésére és állatok tenyésztésére szükséges kedvező életfeltételeket. A gyógyító növények. A növények nemcsak táplálnak és ruháznak bennünket, hanem a testünkben felhalmozott különleges vegyületek segítségével gyógyítanak is minket. Az ember már ősidők óta használja a gyógynövényeket betegségek gyógyítására. A történelem folyamán a különböző népek mintegy 12 ezer gyógynövényfélét használtak. Még ma is a leghatékonyabb gyógyszerek tetemes hányadát gyógynövényekből készítik. A modern gyógyászatot szinte forradalmasító penicillin, sztreptomicin stb. készítmények szintén a növényvilág adományai. Az elmondottak alapján tehát láthatjuk, hogy úgyszólván mindent: az élethez nélkülözhetetlen oxigént, táplálékunkat, ruházatunk nagy részét, gyógyszereinket stb. a növényeknek köszönhetjük. A növényektől függ az egész bioszféra léte, Nélkülük a Föld felületén sosem alakulhattak volna ki olyan kedvező életkörülmények, melyben a mostanihoz hasonló magas kultúra és civilizáció jöhetett volna létre. FŰZFŐI PÄL' Kecskére bízták a káposztát... Közismert tény, hogy Amerikában a háború, valamint a kapitalizmus lényegéből eredő okok következtében elharapódzott a bűnözés, kü.önösen a fiatalkorúak bűnözése. Egy nemrégen kiadott statisztikai közlöny azonban különösen érdekes tényre mutat rá: a rendőrség körében terjedő bűnözésre. Lássuk az év eleje óta eltelt néhány hónap eseményeit: Egy rendőr szolgálatteljesítés közben ellop egy autót. Három rendörfelügyelőt zsarolás miatt lefokoznak. F. E. Rogers rendőrt bíróság elé állítják egy 16 éves lány megerőszakolása és meggyilkolása miatt. 26 rendőr vesztegetés vádjával áll ismét bíróság előtt. N. M. próbarendör New York 38. utcáján feltörve talál egy üzletet. Lefüleli a tetteseket, akikbein három jóbarátját és kollégáját Ismeri fel. .. Mindez a demokrácia és az emberi jogok „tökéletes védelmének" hazájában történt. A rothadó kapitalizmus korrupt szelleme bűzlik e néhány statisztikai adatból. Csak azt bizonyítják, hogy New Yorkban kecskére bízták a káposztát! (L)