A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-06-14 / 24. szám

Beszédes eredmények Lüktető, gyors iramú életünk nap mint nap új feladatok felé fordítják figyelmünket. Időnként azonban he­lyes visszatekinteni a megtett útra, az elért eredményekre, hogy sike­reinken felbuzdulva erőteljesebben dolgozzunk a kommunizmus előfel­tételeinek megteremtéséért. . A visszapillantás kétségtelenül jogos optimizmusra sarkall szocia­lista országépítésünk minden sza­kaszán, de különösen buzdítólag hat Szlovákiában, ahol a szocialista ipa­rosítás már 1948—1957 időszakéban, tehát rövid 10 esztendő alatt gyö­keres változásokat 'idézett elő. Igazolást nyert, hogy a szocializ­mus építése folyamán van rá mód, hógy a gazdaságüag lemaradt or­szágrészek valóban közel keruiiß­nek a legfejlettebb országrészekhez. Ennek a „titka" abban rejlik, hogy a szocialista tervgazdaság nemcsak a gazdaság, s mindenekelőtt az ipar általános fejlesztését tßzi ki célul, hanem a kapitalizmust jellemző egyenlőtlen fejlődés teljes felszá­molására irányul. 1949—1957 időszakában az ipari beruházások Szlovákiában csaknem 22 millárd koronát értek el, vagyis több mint 25 százalékát a köztársa­ság népgazdaságában eszközölt ösz­sZes beruházásoknak. E kilenc év átlagában Szlovákia becslések sze­rint hozzávetőleg 15 százalékkal vette ki részét a köztársaság ipari i termeléséből. A Szlovákiában megvalósított be­ruházások országos részaránya égy főre átszámítva nemcsak a gazda­ság, hanem a kultúra és az egész­ségügy fejlesztésének szakaszán is érvényesül. Az ipari kiegyenlítődés folyamatát a következő két adattal szemléltet­hetjük legjobban. Míg Szlovákia 1948-ban a köztársaság ipari terme­, léséből 13,2 százalékkal vette ki ré­szét, 1957-ben e részesedés már 16,7 százalékot ért el. Nagyjából eh­hez mérten emelkedett az iparban foglalkoztatottak száma is. Ugyan mi bizonyíthatná jobban a szocialista demokrácia következetes megvalósításának sikerét, mint ez a nagy vonalakban felvázolt fejlődés. Mi igazolhatná jobban a cseh or­szágrészek és Szlovákia népeinek testvéri szövetségét, összefogott­ságát, mint szocialista országépíté­sünk, amely gyakorlatilag, a gazda­ság és a kultúra arányos fejlesztésé­vel támasztja alá népeink erkölcsi­politikai egységét. Szlovákia népgazdaságának fej­lődése, az országunkban végbemenő kiegyenlítődési folyamat meggyő­zően cáfol rá azokra a burzsoá ideo­lógusokra, akik úgy vélik, hogy egyes vidékek lemaradása kikerül­hetetlen szükségszerűség. Szlovákia példája - sok egyéb példán kívül — bizonyítja, hogy a gazdasági és kulturális elmaradottság felszámo­lása igenis lehetséges, sőt a szocia­lizmusban kifejezetten törvénysze­rű, — szirt — Tábor a Nagyhegy lábánál Gomőmóg ^77 Az ünnepi készülődések velejárója a ka­lácssütés, borkóstolás; lányok közótt a szalagvasalás, legújabban pedig a kü­lönböző nylonok és szilonok lengése, lo­bogása. A férfiak inkább sfceretik a vas tepsik tartalmát, a hirtelen sült lacipe­csenyét, a majorána szagú hurkafélesé­get, és lehetőleg az „egyemberes" boro­kat. A legények a táncot, a vetélkedő sportot, mérkőzéseket; a szendébbje a holdat meg a sóhajtozást— de ez már csak a gyöngécskék ' tulajdonsága. Az ünnepek az erős és vidám embere­ket szeretik. Az emberek meg azokat az ünnepeket, ahol alkalom nyílik annak bi­zonyítására, hogy a napi munkában meg­fáradt test nem is olyan rest, mint lát­szik. Ugyan ki volt rest búcsúk idején el­járni még a harmadik faluba is, ha roko­na, jóbarátja, vagy kedves ismerőse hivta, várta. Méginkább sietett a fiatalság, ha leányféle ismerőse volt valahol. Ma sincs ez másképp. Nevezetes sport­események,' színpompás spartakiádok, és legújabban a színpompás dalos és táncos ünnepélyek csábítgatják az ' embert mesz­sze vidékekre is. Ha szombaton, vasárnap szétnéz az ember, népes autóbuszok előzik egymást. Lobogó hajú leányok integetnek a meg­előzötteknek, incselkedve, pajkosan, hogy — gyertek utánunk. Az utak arany porfelhői között dárdás fenyőfák. Hegyek, patakok, folyók, ezüst­je csillog a fűzfák árnyékában. Sárga pitypangok kiabálnak az elíutók felé: gyertek, gyertek, pihenjetek. Az autóbu­szok pléh teteje megsuhogtatja az útszéli fák lombjait, és a piros cseresznyék ka­céran kínálják magukat az ablak üvegén kitekintőknek. Betlér^ A messzeföldön híres Mauzóleum.

Next

/
Thumbnails
Contents