A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-06-07 / 23. szám

Jó étvágyat! Egyeseknek mindenütt izük az étel, még az utcán is. Az Illemtan azt tanítja — az utcán nem eszünk! For­galmas utcán egyébként sem higiénikus az étkezés, mert a levegőben hemzsegő por­szemek és bacilusok beszennyezik az átélt. Hátratett kézzel járni igen ajánlatos — ha dombnak felfelé megyünk. Ebben az esetben egészségügyi jelentősége is van: a test kiegyenesedik, a mellkas kifeszül. Forgalmas és méghozzá sík utcán azonban nem szép a járásnak ez a módja. Az utcán — ne olvassunk! Sem újsá­got, sem könyvet, mert egyrészt másokat akadályozunk a közlekedésben, másrészt saját biztonságunk is veszélyben forog. Előfordulhat, hogy az úttesten való át­kelésnél valamelyik autó esetleg „nem tér ki" elölünk. Hazánkban vendégszerepeit a krakkói Slowacki Színház együttese. — Ján Herec felvétele a kitűnő színművészek egyik bratislavai elő­adásának, Adam Crzymala — Sfedecki Őfelsége pihenője című komédiájának egyik jelenetét ábrázolja Ismét sikert arattak Május 19-én, hétfőn este ismét találkoztunk a CSISZ SZKB magyar népművészeti együtte­sével. A bratislavai Hviezdoslav Színház szín­padáról szólt hozzánk dalaival, táncaival a tiszta népi kultúra nyelvén. Az együttes műsora gazdag — a műit évi­hez viszonyítva jó néhány űj számmal gyara­podott. így a táncok, A csodafurulyás juhász, A féketekői kastély, A sárdözás című kompo­zíciókkal, amelyek közül különösen A fekete­kői kastély mind zenei, mind koreográfiai, mind rendezési és kivitelezési szempontból ki­tűnő. Kvocsák József, ez 8 tehetséges fiatal koreográfus a hajdúk táncával olyan magyaros férfi-kartáncot alkotott, amely eredeti elemei­vel és kifejező erejével tapasztalt szakemberek­nek is becsületére válik. Kevésbé mondhatjuk ezt az együttes egy régebbről Ismert műsorszámáról, a Váskatánc­rói, amely szürkén, fantáziátlanul hat, a szín­pad a táncosok jelenléte ellenére ls üres marad. Mindenképpen megmutatkozik, hogy a tánco­sok technikájának fejlesztésére fokozott gon­dot kell fordítani. KI kell emelnünk a tempe­ramentumos és sok kedves Urál vonásban gaz­dag Kálmán Olga. valamint méltó partneré, Forgács Péter szólótáncait, akik Tréfás páro­sukban is bebizonyították, hogy a színpadot két ember is betöltheti, ha táncába lendületet és tudást ad. .—Q o— iibor Andraäovan—Jozef Kvoíék A feketekői kastély című drámai tánckompoziciójának egyik jelenete a Magyar Népművészeti Együttes elő­adásában A hét filmjei Apáink földje Az arab kinematog ráf iának e szép .film­jét, mely a kizsákmányolt egyiptomi föld­munkások életét mutatja be a monarchia bukása idején a Karlovy Vary-i XI. Nem­zetközi Filmfesztiválon tiszteletdíjjal tün­tették ki. Ibrahim, a fiatal fellah boldog házasság­ban él Animával. Sokat dolgozik darabka földjén, melyet adósságokkal megterhelve örökölt apjától. Akif, a fölbirtokos el akarja venni a falu népétől a földet, sót a szép Animát is meg szeretné szerezni magának. Ibrahim a békés kiegyezés híve, de mikor már becsületében is megbántva érzi magát, bosszút esküszik. Akif azonban orvul agyon­lövi. A falu fellázad; a kivezényelt rendőrség már-már legyőzi őket, mikor megjön a hír, hogy a feudális uralomnak vége. Akif el­nyeri méltó büntetését. E film művészi eszközökkel eleveníti meg az arab nép felszabadító harcának egy kis epizódját. Meggyőzi a nézőt arról, hogy az arab filmgyártás igen nagy esélyekkel indul a világ filmprodukciói között, és hamarosan kitűnő filmeket hoz forgalomba. Ennek minden előfeltétele megvan. A rendkívül tehetséges és kulturált színészgárda közre­működésével az ügyes rendezők bizonyára még sok értékes filmet fognak Egyiptom orientális és eddig kevéssé ismert gyönyörű tájairól készíteni. Jelenet az Apáink földje című arab filmbő' Halál a nyeregben Szatirikus cseh film, az ifjúság körében még mindig nagy olvasottságnak örvendő ponyvairodalom kifigurázására. lifí Polák rendezőnek alkalma van bemutatni egy méntelep fiatal lovásza történetén keresztül az effajta olvasmányok • káros hatását. Ta­más annyira rajong a „rodokapsz"-okban (ponyvaregény) megírt vadnyugati kalan­dokért, hogy munkáját is elhanyagolja. Társai elhatározzák, hogy kigyógyítják e betegségéből. Álarcos banditáknak maszkí­rozva megjátszanak egy komédiát, mélynek szenvedő hőse Tamás lesz, akinek örökre elmegy a kedve ezektől a silány olvasmá­nyoktól. A film kiemelkedő értéke a szép felvé­telek, melyek nagy részben Szlovákiában, DobSina környékén készültek, ahol 1. Milic operatör kitűnő terepet talált a kalandos lóversenyek megrendezésére. A csehországi felvételek viszont a Kísérleti Intézetek gazdag méntelepeit mutatják be. SIMKO MARGIT Tamás (Rudolf Jelinek) a lasszódobást gya­korolja (Halál a nyeregben) Illik—uem illik... A bratislavai Nemzeti Színház május 16-án bemutatta G. Verdi Aida clmü operáját Ké­pünkön a főszerepeket alakító Margita CesS-nyiová és FrantiSek Schubert

Next

/
Thumbnails
Contents