A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-06-07 / 23. szám

Czufál Imre elnök, Gögh László és Esztergályos Béla pénztáros Atomreaktor? — Nem! A vízimalmok utolsó mohikánja a Kisdunán lusiak öt évvel ezelőtt Prágát is megjárták. De ez még akkor történt, amikor jó énekkaruk és táncosaik voltak. Itt kint. a ritkán épült házak között huszonhárom tagot számlál a csoport a tagkönyvek tanúsága . szerint, és ez a huszonhárom tagú szervezet, ha vesszük többet tett, mint sok más. Faluszépítés, így mondják — tehát Jegyen falu. Ebben a munkában 1360 órát dolgoztak. A helyi villanytelepre 1400 koronát fizettek ki. A kultúrház berendezésére; székek, színpad, függöny, ruhák megvásárlására 3500 koronát fordítottak. Egyedüli pénzforrásuk pedig csak a műkedvelő színjátszók bevétele. A Ludas Matyi, Mélyszántás. Üj élet, Dandin György és különböző egyfelvonásosok szerepeltek a kis színpad műsorán. Emellett arra is jut idő, hogy a szövetkezetben brigádmunkát vállaljanak. Nem sokat, mint ök mondják, csak ötszáz órát. ötszáz óra. Ezenkívül segítettek felépíteni az iskolát, ahol otthonra leltek a kultúrára szomjas felnőttek is. Ezeket összegezte az ünnepi taggyűlés beszámolója. Majd azokat a terveket beszélték meg, melyek akkor válnak valóra, ha ide is kitalál a villany, mert bizony a házi telep nem bírta erővel, és most már az iskola menynyezetéröl is csak a hideg burák lógnak. A CSEMADOK ünnepi taggyűlésére jöttem, és azt láttam, hogy még az ünnepek idején sem pihen a szorgalom. A sürün kelt répa sorait ritkítják délig, jórészt fiatalok, akik hétköznapokon máshol dolgoznak, és ilyenkor segítenek szüleiknek, s ezzel a szövetkezetnek . . . — Halló! Halló! — kiabálnak délfelé a túlsó partról. És kézbe kerülnek a simára csiszolt rudak. Megindul a közlekedés. Az egyelő kapák, kerékpárok a ladikba kerülnek, és a fiúk nevetve billentik jobbra, balra a kis hajókart, riadalmat csapva a tologató rudakkal. A búzatáblák és sztlvafák között benépesülnek a gyalogutak, az iskolaudvar beszédtől lesz hangos. Pirosodik a birkagulyás, hogy az ünnepi összejövetel után közős ebédhez üljenek azok, akik fáradhatatlanul dolgoznak az anyagi és a szellemi kultúra fejlesztésén. Esztergályos Béla és Czufál Imre elvtársak megérdemelten kapták a CSEMADOK kitünte • tését. Lelkes Istvánnak szóban és Írásban mondunk köszönetet, hogy a fáradságos tanítói munka mellett a felnőttek gondjával is törődik. Szőban akkor, mikor együtt Jterekeztürtk a falu felé, írásban pedig itt, e rövid híradás végén. GYURCSÓ ISTVÁN • László Ernővel, a CSEMADOK kultúrfelelősével járom a réteket. Rétek! Búzatáblák, széles kukoricaföldek. Füzesek a Kisduna partján, erdő-foltdk a töltésen kívül és belül. Gyümölcsösök a védetebb helyeken. Ez a rétek vidéke. Diősförgepatony „külvárosa"', a dunaszerdahelyi járás határán. Ötvennégy házszám — százhetven ember. A házszámok messze kerültek egymástól. Aki megszokta az utcák törvényét, az nehezen illesztené sorsát a ritka házsorok közé. — Halló, halló — kiabálnak át a vízen a szomszédok. Ugrik a gyerek, a feieség, vagy a szomszéd, és máris tolják a csallóközi gondolások a ladikot a túlsó part felé. Halló! Halló! Es megesik az is, hogy a késő esti szindarabpróbák után nincs csónak az innenső parton. Ilyenkor Gögh Laciéknak meg kell mérni, milyen mély a Kisduna. Nyáron könnyű a méregetés. őszön vagy kora tavaszszal már nem ilyen egyszerű. A hallózás hiába futkos a túlsó part szilvafái között, az alvó fülek nem fogják fel a hlvö hangokat, és bizony bele kell gázolni a jéghideg vizbe. Az álldogáló vízimalom kerekei meg csak nézik a vizet taposó legényt, aki sokszor a kerékpárját is a nyakába veszi. Hallózik a legény, ha magas a vízállás, mert a ladikot ilyenkor eldugják a vetélytársak. Van úgy. hogy esténként harmonikaszö csalja át a fiatalokat egyik partról a másikra, és ilyenkor nem sajnálják a két küométer távolságot sem, De van úgy, hogy a jóval meszszebb lakóik is eljönnek .. . Járjuk a tanyák hosszát, a Kompjárótól le a Szigetfarkóig! Az ötvennégy ház öt kilométer hosszan van elszórva; mutatják, hogy hol voltak a förgepatonyi tanyásgazdák szántói, legelői. Itt a szétszórt házak között, a Kcmpjárótól alig ötven méterre van az új iskola, ami egyben kultúrház is. A katedrával szemben kicsiny színpad jelzi, hogy szeretnek összejönni az emberek, és méginkább kedvvel jönnek ide a fiatalok. Mit lehet itt tenni, kérdezhetné az ember, aki mondjuk, olyan falu lakója, ahol ezren felül is élnek? — Azért, hogy nincs utunk meg telefonunk, mi sem maradunk el a világtól — mondja Czufál Imre a CSEMADOK helyi csoportjának elnöke. Mert Patonyban két szervezet is van. Az egyik bent a faluban, tizenegy kilométerre innen, a másik meg itt, ahonnan még semmi hírt sem hallottunk. Arra emlékszünk még, hoqy a belsők a fa-Katedra-szfnpad egy helyen. A tanyák népe utolérte a siető világot Tanyai pékség Szelle Ilona az édesapja helyén