A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-31 / 22. szám

Egy falu titka Az első dolog, amivel Fülekpüspöki a vándor idegent fogadja: lakodalom. Szombat este van, gyönyörű áprilisi alkonyat. Benyitok a községháza tanácstermébe. Egy hosszú aszta) körül magaskedvű társaság. Tiszta ünneplőben mind. Mondom, hogy az elnököt keresem. — No, akkor jó helyen jár, az elvtárs, mert az itt van — feleli egy jókedvű atyafi, s kezembe nyom egy poharat, hogy aszongya: Egészségünkre! Fogom a poharat, s csak nézem, mire itatnak ezek engem, hát azt mondják, hogy lakodalom van itt. Jól van — mondom —, ha lakodalom, dehát hol akkor a vőlegény meg a menyasszony — nem látom egyiket sem. itt vannak pedig azok is, ha nincs is hófehér tüllruha a menyasszonyon. S így derül ki, hogy szocialista lakodalmat ünnepelnek a fülekpüspöki községházán. S a teljesség kedvéért hozzá kell még tennem, hogy ezen a szombati napon összesen öt házasságot kötöttek a faluban. Ebből három polgári, kettő egyházi. * * • Este aztán Benkő Zoltánéknál tárgyaljuk a lakodalmak ügyét, meg aztán egyéb fülekpüspöki dolgokat is. Példának okáért a CSEMADOK-ot. Azt mondja Benkő Zoltán: — No, akkor jó helyen jársz, ha a CSEMADOK-ügyében, mert Varga Sándor, a mostani elnök űgv sincs idehaza, én meg hosszú ideig voltam elnöke, hát el tudom mondani, hogy s mint van. S már mondja is. kezdve Ádámon és Éván. Jól van, kedves Benkő elvtárs, elhiszem én neked, hogy mindez így volt, s örülök is szívből a sikereiteknek, csak egyet mondjál meg nekem, de őszintén, mi a titka annak, hogy ti ilyen jól megálljátok a sarat, míg más faluk küszködnek évek őta és még sincs ilyen sikerük. Magyarázza aztán Benkő Zoltán éjfélbe-ha-Jelenet az Éles Marika menyaszonyi fátyla című színműből nyatlón a titkot, már ahogy maga gondolja, s másnap reggel kutatjuk tovább, immár megszaporodva Varga Sándor, Katona József, Kovács Mihály törik a fejüket, próbálják elemezni, min aztán azt nem mondja valamelyikük: — Azt hiszem én, hogy kereshetjük mi azt a titkot holnap reggelig is, úgyse találjuk meg. Mert nincs itten semmi titok. Akarat van meg lelkesedés — ez az egész. A nyájas olvasó pedig alkalmasint csóválja a fejét, s nemigen érti a dolgot; milyen titkot s minek a titkát keressük ml tulajdonképpen az ő szemeláttára olyan szorgalmasan. Hát elmondom! Apró, girbegörbe kis falucska ez a Fülekpüspöki, megbújva a füstös-kormos füleki házak árnyékában. Nem is igen ludnánk, hogy a világon van, ha nincs a CSEMADOK. Dehát Fülekpüspökin van, s jől működik, mert jő tagjai vannak. Olyanok, mint Benkő Zoltán meg a felesége. Varga Sándor, Kovács, Mihály, Katona József, Murár Márta, Tóth Sárika 1950-ről, mióta megalakultak, lejátszottak vagy húsz színdarabot (kezdve a Cigányon. Sári bírón, folytatva a Mély szántással, Zeng az erdővel és befejezve az Éles Marika menyaszonyi fátyla című darabbal) s van egy nagyszerű tánccsoportjuk (csupa lány), amely Püspökitől k°zdve egészen Zselizig bejárta immár az összes CSEMADOK versenyeket, babért és elismerést aratva mindenütt. * * * Vasárnap délelőtt aztán Éles Marikát, azaz hogy Tóth Sárikát faggatom még a titok felől. Hogyan gondolja ő, van-e hát titkuk a fülekpüspökieknek vagy nincsen. — Nincsen — feleli. S ha azt kérdezem tőle, miért szereti anynyira a CSEMADOK-ot, a táncokat meg az Éles Marikákat, hát azt mondjai — Csak úgy, hagyományképpen. Merthogy apja. anyja, testvérei, de talán még a nagyanyja is mind táncos, énekes, szintjásző volt valahány. így tulajdonképpen neki ebben nincs is semmi érdeme — mindez egyszerűen a vérében van. S úgy látszik, van még vagy húsz-harminc ember Püspökin, aki ugyanezt elmondhatja magáról. — Ha tetszik — mondja Benkő Zoltán —, talán ezt is el fogadhatom annak a bizonyos titoknak. Jó, jó kedves fülekpüskökiek, dehát hogyis mondjam csaki ez aztán elég különös munkamódszer átadás. Mert én azért jöttem ide, hogy elmondjam mindenkinek a titkotokat: hogyan lehet jó CSEMADOK-csoportot szervezn, és most álljak oda az érdeklődök elébe, mondván, hogy forduljanak a kedves dédszüleikhez, mivel velük kell kezdeni, a dolgot. Akkor inkább már mégiscsak jobb lesz, ha az előbbi tanácsot fogadom meg, hogy: — Nincs Itten semmi titok. Akarat meg lelkesedés van. Ez az egész. Ogy látszik, jobban járok vele én is meg a titokra éhes olvasók is. CSELÉNYI LÄSZLÖ Mint a tapló Fut a Garam, fut a Garam, a part alatt mély sodra van, mély sodra van, füves partja, kis menyecske mosott rajta .., Kis menyecske, nap süt rája, szelet kapdos a szoknyája. Csalogány szólt hűs rejtekén; arra tart egy csali legény, mint a tapló tüzet fogott; — Kis menyecske mit hajlongsz ott? Csalogány szólt hűs rejtekén. — Látod, látod, csali legény, rá-ráhajlok a Garamra, inget mosok az uramra. — Urad is van, kis bogaram? Bizony. Alszik a barakkban. — Tán bort kóstolt az éjszaka, árt neki tán a bor szaga. — Bort nem kóstolt, nem árt neki, fáradt, magát pihenteti; éjjel-nappal farag, ácsol, napot tesz az éjszakából. — Akinek oly sok a gondja, felesége csak bolondja. Gyere ki a partra este, idevárlak, kis menyecske. Fut a Garam, tán megárad, az az ing már majd megszáradt. — Ingem szárad már a napon, futok, fiam megszoptatom. — Ha futsz, ide az ölembe'. — csali legény megölelte. A menyecske lökött rajta: — Nem vagyok én az a fajta ...! Csalogány szólt hűs rejtekén: — Mit lubickolsz csali legény? — Mint a tapló, tüzet fogtam, oltogatom a habokban ... Fut a Garam, fut a Garam, a'part alatt mély sodra van, mély sodra van füves partja, kis menyecske mosott rajta. BÁBI TIBOR A műkedvelő színjátszóit A nevezetes tánccsoport 9