A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-24 / 21. szám

Mit olvassunk? Éjféli mine Peter Karvas az elmúlt esztendőben nagy sikert aratott Diplomaták című sza­tirikus vígjátékával. A nemzetközi tekin­tetben is jelentős siker után fokozott ér­deklődés előzte meg legújabb müvének, az Éjféli misének bemutatását, és meg­állapíthatjuk, hogy a Hviezdoslav Színház előadása, amely teljesen kielégítette a nagy várakozást, az évad legjelentősebb színházi éseményének bizonyult. Az Éjféli mise tagadhatatlanul nemcsak KarvaS legérettebb színpadi müve, hanem a cseh és szlovák drámairodalomnak is egyik legjelentősebb alkotása felszabadulásunk óta. Kifogástalan eszmei tekintetben, és mű­vészi szempontból is alig van hibája ennek a merész mondanivalójú, izgalmak cseleményü drámának, amely egészen szűkre határolt keretben, negyvennégy karácsonyának éj­szakáján, egy kispolgári család sorsa ecse­telésével megmutatja a ludákság minden gyalázatát. De Karvas a német fasizmus szörnyű embertelenségét is lemezteleníti Brecker hadnagy, egy kivégző osztag pa­rancsnoka személyében. A család legfiatalabb tagjának, a partizán Gyurkának tragikus halálával az író — akt nyilván csak a fasizmus könyörtelen dur­vaságainak leleplezésére szorítkozott — felvillantja az érem másik oldalát is, meg­mutatva a bátrakat, az ezer veszélyt válla­lókat, a fasizmus gyilkos mételye ellen tá­madni merőket. Noha a dráma története negyvennégyben játszódik le, mondanivalója mai, korszerű; hiszen kétségtelenül éberségre int, az új­jáéledő és reánk törni akaró fasizmusnak veszélyére figyelmeztet. Ez a figyelmeztető és éberségre intő hang a legnagyobb eré­nye KarvaS új darabjának, amely — mint mondottuk — a művészi megformálás te­kintetében is igényes, magas színvonalú mű. Tibor Rakovsky rendezői elgondolása ha­táspsan éreztették a szerző merész mon­danivalóját, és a Hviezdoslav Színház mű­vészei is minden dicséretet megérdemelnek. E. V. Vörös bor A Vörös bort, FrantiSek Heőkónak, az egyik ma élő legjobb szlovák pró­zaírónak ezt a nagylélegzetü, szíve és tehetsége teljéből fakadó alkotását olvasnia kell mindenkinek, aki meg akarja ismerni a Kis-Kárpátoktól ke­letre eső, csak a gazdag parasztnak gazdag vidék ninstelenjeik régi éle­tét. Ma, amikor mindez már a múlté, Heéko könyvében élő dokumentumot láthatunk, annak a rendszernek el­marasztalását, amely eltűrte, sőt erő­szakosan is fenntartotta a gazdagok, a hatalmasok és a nincstelenek, a jogtalanok kasztrendszerét. Május 9-én a győzelem napján s egyúttal a köztársaság felszabadulásának emlék­ünnepén a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában igen nagy sikerrel lépett fel a baráti Magyaroszág néphadseregének hazánkban vendégszereplő művészegyüttese. — Képünkön a drágszéli népviseletben előadott tánckompozíció egyik mozzanata. FRANTlSEK HECKO. A német tiszt, a Hlinka-gárdista és kis­polgári családja jől megértik egymást. (]. Pántik, Ct. Filéík, V. Záborsky és B. Poni­öanová) A partizán fiú (K. Machata) és Katka a par­tizánlány (E. Kristinová) PAUSZTOVSZKIJ: Nyugtalan ifjúság A Nyugtalan ifjúság a ma 66 éves nagy szovjet író önéletrajzi regénye. Pausztovszkij halk, lírai hangon mond­ja el hányatott életét. A regénynek nincs egységes cselekménye, az egyes történeteket csak a hős személye köti össze, akinek erkölcsi és szellemi ar­culata mégis élesen kidomborodik. A mozaikkövekből egy teljes korszak, a vihar előtti csend, és a nagy vihar ikorszaka bontakozik ki, és így a re­gény hősén keresztül új oldalról, a humanista kispolgári értelmiség olda­láról ismerkedhetünk meg a század­eleji orosz vidéki élettel.

Next

/
Thumbnails
Contents