A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-24 / 21. szám

0D0S Ű0B0 ünnepi taggyűlés Szálkán Járásunkban a Csemadok szálkái helyi csoportja emlékezett meg elsőként — ün­nepi taggyűlés keretében — a Csemadok tízéves évfordulójáról. A helyi szervezet 1950. január 9-én ala­kult meg 56 taggal. Annak idején az ala­kuló közgyűlésen a párkányi helyi cso­port kultúrbrigádja lépett fel. A helyi csoport első vezetősége: Bácskai Ferdi­nánd, Török Ferenc, Józsa Lőrinc z, Trieb Gáspár, Hangya Károly és mások két évig irányították a csoport munkáját. Két év alatt összesen 9 színdarabot, több mulat­ságot és ismeretterjesztő előadást tartot­tak. Négy évvel ezelőtt a helyi csoport mun­kalendülete visszaesett. Mondhatnánk úgy is, hogy semmilyen kulturális tevé­kenységet nem fejtett ki, habár kétszer is átszervezték a vezetőséget. Végül az 1959-es év fordulópontot jelentett a szer­vezetnél. Az újjászervzés óta eltelt fél év szervezeti élete és az eddig végzett munka biztosíték arra, hogy helyes irányí­tással és támogatással tevékenységük jó irányt vesz, és rövidesen a legjobb cso­portok színvonalára emelkednek. Január végén teaesttel indult a kulturális közös­ségi élet, rövidesen rá egy műsoros estet tartottak; húsvétra betanulták Siposs Jenő Csodálatos erszény című mesejátékát, utána népmulatságot rendeztek. Rövidesen bemutatkozik a közönségnek a helyi cso­port zenekara is. Ma már újra mintegy 70 tagot számlál a helyi csoport. Elérkeztek tehát ahhoz a ponthoz, hogy jó munkával a járás kiváló szervezetévé váljanak. Az ünnepi ülésen a helyi csoport elnö­kének visszaemlékező szavai után Peszeki János a járási vezetőség nevében üdvözöl­te a megjelenteket, és ismertette a Cse­madok tízéves munkásságát járási és országos méretben, majd részletesebben foglalkozott a VII. országos közgyűlés ha­tározatával és a helyi csoportokra hárulő feladatokkal. Több felszólaló érdeklődött afelől, hogy milyen formában végezhetnek hasznos kulturális munkát, valamint hiányolták azt is, hogy nincs megfeleiő művelődési otthonuk. Ezekre a felszólalásokra vála­szolt Téglás József tanító, aki elmondotta, hogy lehet Szálkán is hasznos kulturális munkát végezni, ha van akarat. „Van elég nagy népművelési szoba, ahol gyűléseket, ismeretterjesztő előadásokat, iradolmi es­teket lehet tartani, és van könyvtár is. Ha komoly segítségre számíthatunk a helyi csoport részéről, a legrövidebb időn belül megteremthetjük az eredményes kulturális munka alapfeltételeit" — mon­dotta felszólalásában Téglás József. Ezután a helyi csoport vezetősége ne­vében Molnár Nándor elnök tizenkét kui­túrtársnak — jó munkájuk elismerése­képpen — könyvjutalmat adott át. Szalkának gazdag hagyománya van. Itt született neves színmü-írónk, Csepreghy Ferenc. A szálkái csata színhelyére annak idején ellátogatott Tinódi Lantos Sebes­tyén is, hogy hűen énekbe foglalhassa a szálkái mezőn való diadalt. Ezek a gazdag hagyományok kötelezik a Elismerés a jó munkáért Ojra az iskolapadban helyi csoportot, hogy minden' igyekeze­tükkel támogassák a Csemadok céltuda­tos munkáját, járuljanak hozzá a kultúr­forradalom befejezéséhez községükben. A gyűlésen tanúsított tenniakarás biz­tosít bennünket arról, hogy kivesszük részünket a kitűzött feladatok megvaló­sításából, hogy kihasználjuk az adott le­hetőségeket. VÉRCSE MIKLÖS Közös ünnep — nagyobb öröm A rozsnyói HNB mellett működő polgárt ügyeket intéző bizottság komoly, művészi ízléssel hangulatos helyiséggé alakította át az esketési termet. A bordó függönyök és szőnyegek meleg színe, az egyszerű tapé­ták, a méltóságteljesen aláhajló pálmaágak teszik még harmonikusabbá, szebbé a he­lyiséget. A bizottság értékes, tartalmas műsorral teszi felejthetetlenné az esketés ünnepélyes aktusát. A polgári ügyeket intéző bizottság nevében Mecsiárné, Kárpátiné, Takács Mar­git, Vargáné, Strausz Gizi, Csilikné és Dob­ránszky Zoltán mondanak köszöntöt; Köves Dezső, Lada J. tanítók, továbbá Cseh Ist­vánná, Tamajkó Mária, Soplák Valéria és Osvalt A. szavalatokkal teszik hangulato­sabbá az ünnepet. Igen kedves és megható, amikor az úttörők kedves kis versekkel köszöntik az ifjú párt. Az ünnepi aktus ki­emelkedő része a 12 tagú kamarakórus, melynek tagjai munkások, tanítók és bá­nyászok. Az énekkart Tarr László profesz­szor vezeti. A napokban megérkezik az elektronikus J orgona, ami tovább emeli a közös családi ünnepélyek méltóságát. A polgári ügyeket intéző bizottságot ak­tívan segíti a nőszövetség, a Csemadok, a művelődési otthon és az iskolák CS/SZ-szervezetei. Rozsnyón érzik a polgárok, hogy nemcsak gondjaikban, de örömeikben is osztozik a közönség. Az arany és ezüst lakodalmakat ülő házasokat, a magas kort AZ ifjúsági szövetség üzenetét megért dolgozókat, az aggok házában élő ják az ifjú párnak idős nyugdíjasokat szintén meleg ünneplés­­„ ben részesítik a HNB kulturális dolgozói. * tolmácsol-A gyeptéglát szépen sorba A tornaijai mezőgazdasági technikum diákjai egy szép májusi délután ásót, ka­pát, gereblyét fogtak, hogy rendbe hozzák a diákotthon udvarát. A fiúk nehezebb munkát vállaltak: vágott követ talicskáz­tak az udvarra és a gyalogutakra. A lányok addig megformálták a virágágyakat: ár­vácskákat, nefelejcset palántáztak. Né­hány óra múlva az iskolaudvar olyan lett, mint a kiskert, öröm volt nézni. Az ilyen kellemes környezetben bizonyosan jobban megy a tanulás is; márpedig most az év­végi vizsgák idején ez a legfontosabb. ( -trik) Maradok Lehanyatlik lassan, haldoklik már a nap, az álmos réten át bokázó szél szalad, a könnyű hab locsog, elfolyik, fut a Vág, bókol, fölémhajlong a szelíd nyírfaág, felhők futó árnya libben a tág térben; önsorsom titkait hirtelen megértem: e föld fia vagyok, életem itt eredt, mint a szomorú fák, itt vertem gyökeret, fut a hab, a felhő, ki tudja, merre tart, s én maradok, mint a meggyötört, drága part. BAB) TIBOR 15

Next

/
Thumbnails
Contents