A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-24 / 21. szám

Az atomerő felhasználásával járó veszélyek megismerése minden józan és becsületes embert a béke fokozott megvédésére ösztönöz. A béke megőrzése az atomkorszakban azonban nem csupán a szörnyű pusztulástól és betegségektől való megmenekülést jelenti. Az atomerő békés felhasználása a ma még szinte elképzelhetetlen energiabőség és jólét aranykorát hozhatja el az emberiség számára. Az alábbiakban az atomerö békés felhasználásának lehetőségeiből gyűjtöttünk össze egy kis csokorra valót. A legolcsóbb atomerőmű Legnagyobb és legolcsóbb atomerőművünk — maga a Nap, melyben évmilliók óta az atomerö felszabadulásának ugyanaz a folyamata megy végbe, mint a hidrogénbombában. A Napbői a Földre másodpercenként annyi energia sugárzik, amennyi hárommillió tonna benzin elégetésekor szabadul fel. Ennek az energiának felhasználása régi vágya az emberiségnek. Évtizedekkel ezelőtt elsősorban olyan készülékeket alkalmaztak, melyek a napsugárzást víz felmelegítésére használták fel. Ilyen készülékeket Amerikában már a harmincas években iparszerüen gyártottak. A Szovjetunióban — elsősorban a közép-ázsiai városokban, kolhozokban — napenergiával működő melegítők látják el vízzel ma is a fürdőket, étkezdéket, mosodákat, konzervgyárakat. Gyűjtőtükrös szerkezetekkel sikerült már elektromos áramot is termelni. Ilyenfajta erőmüvek azonban a napenergiának csupán öt-tíz százalékát képesek hasznosítani, mivel a napsugárzást először hőenergiává, majd mechanikai energiává, végül masíthatják a gyógyászatot, az ipart és a mezőgazdaságot. Képzeljünk csak el egy olyan villanykörtét, mely vezetékek, kapcsolók, sőt villanyáram nélkül is világit. Mennyi pénzt takaríthatnánk meg, ha feleslegessé válna a villanyoszlopok, kilométer hosszú huzalok felszerelése. Nem is beszélve arről, mennyi villanyenergia szabadulna fel a motorok hajtására, ha világítási áramot megtakaríthatnánk. S ilyen „csodalámpák" már működnek is! Az atomreaktorokban keletkező kripton 85 rádióaktív elektromos energiává alakítját át, s minden átalakulásnál elvész az energiamennyiség nagy része. Nemrégiben kiderült, hogy a napsugárzásból közvetlenül is lehetséges elektromos áramot nyerni az úgynevezett félvezetők segítségével. Borotvapengeszerűen kiképzett szilícium-lemezek a napsugárzás hatására elektromos áramot adnak. Ilyen telepeket már használnak is hordozható rádióállomások táplására. A többi között a III. Szputnyik egyik rádióállomását is naptelep táplálta. Amennyiben sikerül megoldani a fényelemek tömeges gyártását, s beborítják vele a Karakum sivatag egytized részét, ez egymagában is biztosíthatja a hatalmas Szovjetunió egész áramellátását. Erőmű — teherautókon A kujbisevi vízierőmüvei azonos teljesítőképességű naperőmű egész nyersanyagszükségletét egy gözmozdony is elszállíthatná, s az erőmű egész berendezése felfér néhány teherautóra. A szükséges nyersanyag is bőven rendelkezésre áll. Egy vödör közönséges homokban ugyanis tíz kilogramm szilícium van. A belőle készített 40 m2

fényelem megvilágítva annyi elektromos áramot termel, mely naponta egymillió liter vizet képes felhúzni egy tlz méter mély kútból a kertek és szántóföldek öntözésére. A szilicium fényelemböl készült ,.cserép"-tető nemcsak a hidegtől és esőtől óvná meg a házat, hanem árammal látná el az alatta levő lakások egész háztartását. Hidegben fűtené, melegben hűtené a lakóhelyiségeket, s az akkumulátorokban tartalékolnánk a nappal termelt áram egy részét, háztartásunk szükségleteit éjszaka is biztosíthatnánk. Világító sugarak Rádióaktív sugarak pusztító hatásáról sokat hallottunk tnár, különösen az atomrobbantási kísérletekkel kapcsolatban Kevesen tudják azonban, hogy ezek a sugarak — a békés alkotó munkát végző ember kezében — forradalgázt olyan üveggömbökbe töltötték, melyek belső felületét különleges lumineszkáló anyaggal, „fényporral" vonták be. S a rádióaktív kripton hosszú évekig tartó bomlását kísérő sugárzás hatására a fénypor olyan erővel világít, hogy három méter távolságban ls elegendő fényt szolgáltat olvasáshoz. Több mint két éve vizsgálják már az „atomlámpák" alkalmasságát és élettartamát. Az eredmények kielégítőek. Egyes külföldi vasúttársaságok már alkalmazzák is őket, s tervbevették, hogy a közeljövőben közutakon is felhasználják. Igaz, az atomlámpák ára ma még kissé borsos, de a magas árat bőven ellensúlyozzák a lámpa rendkívüli előnyei. Az atomerőművek elterjedésével várható, hogy a melléktermékként nyert rádióaktív gáz ára is lényegesen olcsóbb lesz. Sugárbombákkal a zsizsik elleti A rádióaktív sugarak megfelelő óvóintézkedések mellett sikeresen alkalmazhatók a táplálkozásunkban fontos szerepet játszó növények védelmében is. Sikeres kísérletek folynak például kobalt sugárzó izotópjával az elraktározott gabona zsizsiktelenítésére, növényi kártevők elpusztítására. Rádióaktív besugárzással elérhetjük, hogy a növények fokozott ellenállást tanúsítsanak növényi betegségekkel szemben. A besugárzás ugyanis fajtaváltozásokat, úgynevezett mutációtein. Ahol a sugárzásmérő készülék jelzi ezt a változást, a föld mélyében bizonyosan kőolaj rejtőzik. Külqpösen nagy jelentőségű ez a tengeralatti ma még ismeretlen kőolaj-lelőhelyek felderítésénél. A sugárzásmérő készüléket csak végig kell bontatni a tengerfenéken s a műszer bármilyen nagy mélységben is folyamatosan jelzi a talaj rádióaktivitásában mutatkozó változásokat. Forradalom a nyomdatechnikában Forradalmat hoznak a rádiőSktív sugarak a nyomdatechnikában is. Van egy különleges, de olcsón gyártható impregnált papírfajta, mely a gamma sugarak hatására megfeketedik, de a közönséges fényre nem érzékeny. Képezzünk az újságpapír nagyságú lapokból vastag tömböt, s helyezzünk rá fémlemezt, melyből a nyomtatandó szöveget kivágták. Ha a fémet felülről besugározzuk, ez csupán a kivágott részeken ereszti át a sugarakat. A papír tehát csak ott feketedik meg, ahol a szöveg volt. S mivel kat hozhat létre. Ezekből ki lehet válogatni olyanokat, melyek a legveszélyesebb kórokozóknak ellenállnak. Az ellenálló fajták továbbszaporításával új rozsdaellenálló gabonafajtákat nyerhetünk. Eredményes kísérletek folynak olyan búzafajta kitermelésére, amely jó termőképessége mellett ellenálló a legveszedelmesebb gabonabetegségekkel szemben Is. Atomsugárzás és időjárásjelzés Amikor arról hallunk, hogy az atomrobbantási kísérletek nyomán a levegő mozgása, a szél a földkerekség minden pontjára eljuttatja a veszedelmes sugárzó anyagokat, talán nem is gondolunk arra. hogy ugyanezek az anyagok kis mennyiségben hasznos szolgálatot is tehetnek az emberiségnek a meteorológiai kutatásokban. Ha ugyanis a föld különböző pontjain, ártalmatlan rádióaktív nyomokat szórnánk szét a légkörben, sugárzást jelző készülékekkel pontosan ellenőrizhetnénk a légáramlatok irányát, sebességét. Ezek az adatok nagy segítséget nyújthatnának a várható időjárás jelzésében is. Segíthetnek a sugárzó anyagok a kőolajlelőhelyek feltárásában is. Kiderült, hogy a kőolaj-lelőhelyek feletti földrétegek rádióaktivitása más jellegű, mint a föld egyéb terülea gamma sugarak a papíron könnyen áthatolnak, a szöveg az egész tömb lapjaira egyszerre kerül rá. Ez az eljárás sokkal olcsóbb, mint a festékkel működő rotációs nyomtatás, s legalább olyan változást fog hozni a nyomdatechnikában, mint annak idején Guttenberg találmánya. Atomrakéták Az atomenergia új korszakot nyit a rakétatechnikában is. A michigani egyetemen nemrég érdekes jelenséget figyeltek meg: megállapították, hogy a radioaktív sugárzás hatására a rakéták üzemanyagának hatásfoka megnövekedett. Nincs messze az az idő, hogy a jövő rakétarepülögépeinek hajtóanyagát közvetlenül a felszállás előtt besugározzák, ezzel nagyobb sebességet és magasságot érhetnek el. Az igazi forradalom a rakétatechnikában azonban akkor következik be, amikor a rakéták energiaforrása már atomreaktor lesz. Az atomhajtású rakétánál elérhető gázkiáramlási sebesség a számítások szerint legalább kétszer akkora, mint a hasonló legtökéletesebb kémiai üzemanyagú rakétánál. Az atomrakéták különösen a csillagok közötti térségek beutázására alkalmasak. Egy száz tonna súlyú atomrakéta ugyanis hat hónapig tartó felgyorsulása után elméletileg elérheti a százötvenezer kilométeres óránkénti sebességet is. Utópia? Álmodozás? Szó sincs róla! Mindaz amit itt elmondottunk, nagyrészt már a megvalósulás, vagy legalábbis az előkészületek stádiumában van. Némi idő, s ami a legfontosabb — béke kell, hogy az atomkorszak bő termése be is érjen az emberiség számára. Legyünk éberek, s a bő termés minden bizonnyal meghozza a várva-várt aratást. LUKACS TIBOR 10