A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-18 / 3. szám

Egy ködös téli reggelen szállították ki az első európai atom-nalott ólomkoporsóját az Orly repülőtérre 1958. október 17-én hét titokzatos utas érkezett a Párizs melletti Orly repülőtérre. A gépből kiszállók igen furcsa látványt nyújtottak. Szemükön nagy, sötét szem­üveg, a kalap mélyen arcukba húzva, a járásuk fáradt, vontatott. Gyorsan autóba ültek, amely a Curie-szanatóriumba szá­guldott velük. Kik voltak ezek a furcsa utasok, és miért jöttek Párizsba? * * * Október 15-én Belgrád mellett a vincai atomkutató-lntézetben hét fizikus - hat férfi és egy fiatal asszony — a „zabolá­ját vesztett atomreaktor" áldozata lett. Olyan erős gamma-sugárzás érte őket, hogy a bekövetkezett vészes vérszegény­ség halálukat okozhatta volna. Vranic fi­zikust és hat társát ezért repülőgépbe ültették és Párizsba szállították. Miért éppen Párizsba? Azért, mert ott, a St. Louis kórházban működik az a két orvostudós, akik az egész világon a legjobb eredményeket érték el a vészes vérszegénység gyógyításában. A két specialista: dr. Georges Mathé és Bemard tanár a Curie-szanatőriumban dolgozó dr. Jammet és dr. Duplon segltsé­vel most az atomsugárzástól megbete­gedetteken alkalmazza gyógyítási módsze­rét. Idegen gerincvelőt kapnak a betegek Dr. Mathé és dr. Bemard idegén, egész­séges emberek azonos összetételű gerinc­velőjét adagolják a betegek szervezetébe; ily módon igyekeznek elérni a vérsejtek teljes kicserélődését. A francia orvosok kísérleteiket eddig egereken végezték. Megállapították, hogy rhlg az állatoknál a velőt egyenesen a -gerincbe fecsken­dezhetik, addig az embernél csakis vivő­érbe adott injekció formájában lehet ada­golni. Ellenkező esetben a velőt a szerve­zet nem asszimilálja. Az egyik páciens számára már későn jött ez a segítség. Harminchárom napig harcoltak az orvosok életéért, mégsem sikerült megmenteniük. Holttestét szo­katlanul nagy ólomkoporsóban kivitték az Orly repülőtérre, hogy mint Európa első atom-áldozatát hazájába, Jugoszláviába szállítsák. A további hat beteg közül az egyik elutasította a gerincvelő-injekciót, mert reménye volt rá, hogy anélkül is meggyó­gyul. A többi öt azonban hálásan fogadta a francia gerincvelö-ademányozök áldo­zatkészségét. Az injekciók hatására mind­nyájuknál a gyógyulás jelei mutatkoznak. Ha semmi komplikáció nem jön közbe, sikerül őket megmenteni. A jugoszláv atomkutatö-intézet hat fi­zikusának veszélyben forgó élete, és a néptelen Orly repülőtérre érkezett ólom­koporsó figyelmeztetés kell, hogy legyen az egész világ számára: leláncolt, óriási erők vannak az emberiség birtokában, ezért jól gondolják meg, vajon halálosz­tásra, vagy teremtő energiaként hasz­nálják-e fel. M else eueáftai űiáüJtűétiii WWw^^wWWWWw^wrw^WW Dougacic asszonyt igen súlyos állapotban hozták Párizsba. A gerincvelő-Injekciók hatására már gyógyulásában reménykedik. A fején kendőt vi­sel, mert minden haja kihullott Draghl asszonyt, az egyik gerincvelő-adományo­zót, négy gyermek anyját névtelen levélben óv­ták, ne járuljon hozzá a veszélyes kísérlethez, D r . Georges Mathé, a vészes vérszegénység Habár jól tudta, hogy 200 köbcenti velő nem gyógyításának egyik felfedezője laboratóriumában kevés — mégis elsőnek jelentkezett

Next

/
Thumbnails
Contents